Napjainkban a közösségi média az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb információ- és hírforrás. Általános kifogás a Facebookkal és a többi platformmal kapcsolatban, hogy segítenek létrehozni az úgynevezett visszhang-szobákat (echo chambers).

A jelenség a pszichológiából ismert kognitív, gondolati torzításokhoz, az információfeldolgozás sajátos, célirányos torzításaihoz, befolyásoltságához, azon belül is a megerősítéses torzításhoz kapcsolódik: nézeteinket, elképzeléseinket támogató információkat keresünk és fogadunk el igaznak.

A visszhang-szobákban pont ilyen infókat olvasunk, véletlenül sem szembesülünk más, a miénkkel például ellentétes nézőpontokkal. A jelenség leginkább ellentmondásos, megosztó témáknál áll fenn, amikor két elképzelés annyira elszigetelődik és annyira kizárja egymást, hogy csak a saját véleményünket osztó információkat vagyunk hajlandók észrevenni.

A finn Aalto és a Római Tor Vergata Egyetem kutatói az információhoz való hozzáférést kiegyensúlyozó algoritmust fejlesztettek, hogy a közösségimédia-felhasználók mindkét vitázó fél véleményét megismerjék.

Az algoritmust mozgató alapelv, hogy minden egyes szakaszban az optimális választásokat keresi. Jelen esetben befolyásos felhasználók sikeres kiválasztásával próbál eredményt elérni. Ezek a felhasználók nyitottabbak a másik álláspontra, és meggyőzhetők, hogy a másik oldallal kapcsolatos infókat elterjesszék az övéik között. Az algoritmus maximalizál, célja mindkét nézőpont legszélesebb körű ismerete.

„Szófelhőket használtunk kvalitatív esettanulmányként, hogy kiegészítsük a kvantitatív eredményeket. A felhőben lévő szavakat a felhasználók profiljában találtuk. Például a #russiagate hashtag-hez kapcsolódó szavakból nemcsak az derült ki, hogy a két ellentétes véleményt megjelenítő szófelhő nagyon különbözik egymástól, hanem az is, hogy a felhasználók vagy támogatják, vagy utálják Donald Trumpot” – magyarázza Kiran Garimella, az Aalto Egyetem kutatója.

Az olyan témákkal kapcsolatban, mint például a nyersanyag-kitermelés, az ellentétes véleményeket megerősítve, a két oldal szintén önmagában beszélget.

„Az adatokból kiviláglik, hogy a hálózat két oldalra szakadt. Az egyik támogatja a kitermelést, és olyan szavakat használ, mint az olaj, energia, gáz; a másik viszont ellenzi, náluk a környezeti, zöld, energia szavak dominálnak. A kulcsszavak között olyan kicsi az átfedés, hogy egyértelmű: a felhasználók visszhang-szobában vannak” – szemlélteti a jelenséget Aristides Gionis (Aalto Egyetem).

Pontosan ezért fontosak a hídszerepet játszó befolyásos userek, akik segíthetnek társadalmi viták kezdeményezésében, mindkét nézőpont megismertetésében.