Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Nem bízunk a vezető nélküli autókban

2017. december 21. - ferenck

Tévénézők és netezők milliói láthatták októberben a vezető nélküli autóval (autonomous vehicle, AV) közlekedő NBA-sztárt, LeBron Jonest. Először kicsit tartott tőle, gyanakodva tekintgetett az üres vezetőülésre, majd hátul helyet foglalt. A végére megváltozott a véleménye, teljesen elégedetten szállt ki a kocsiból.

Az Intel által készített reklám célja, hogy meggyőzze a potenciális fogyasztókat a vezető nélküli járművek biztonságáról, és eloszlassa bennük az áttörést legsúlyosabban akadályozó tényezőt, a technológia iránti bizalmatlanságukat. Az elsőszámú ok, hogy a felhasználók nem kontrollálják az autót, nincs uralmuk felette.

driverless_1.jpg

Egy friss felmérés megkérdezettjeinek 78 százaléka tart a vezető nélküli járművektől. Egy másikban az interjúalanyok 41 százaléka nem osztaná meg velük az utakat.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kétéves kutatása ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet: minél „intelligensebbek” ezek az autók, annál kisebb a beléjük fektetetett bizalom. Akár a világ legbiztonságosabb járműve is lehet egy AV, ha a felhasználó nem ültetné bele a gyerekét, akkor nincs piacuk.

Ipari szakemberek, egyetemi kutatók egyre határozottabban próbálják eloszlatni a fogyasztói kételyeket. Egyesek a jármű közelében tartózkodó személyek (gyalogosok, más kocsik vezetői) reakcióit, mások az utasok interakcióit vizsgálják.

driverless0_1.jpg

Jack Weast, az Intel autonóm járművekkel foglalkozó csoportjának elsőszámú rendszerarchitektúra-fejlesztője elmondta: egyes kísérletekben az AV-t úgy programozták, hogy hangalapú kommunikációt folytasson az utasokkal, szavakkal nyugtassa meg az aggódókat. Több kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy a „beszélő autó” tényleg megnyugtatta őket, kényelmesebben érezték magukat.

Az amerikai Északnyugati Egyetem kísérletéből kiderült, hogy az AV „emberivé” alakítása hatással van az utasok balesetekre adott reakcióira. A „megszemélyesítés” (antropomorfizálás) miatt kevésbé riadtan viszonyultak a más járművel összeütköző AV-re.

A hangon kívül, a jármű-ember interakció más módjain szintén dolgoznak: video-képernyőkön (hogy ugyanazt lássuk, amit az AV), közeli kanyarra és megállásra figyelmeztető rezgéseken stb.

A Berkeley-i Kalifornia Egyetemen vizsgálják, hogy mi történik, ha az utas valamilyen szintű kontrollal rendelkezik az AV felett. Az ötlet lényege, hogy a jármű alkalmazkodjon az emberhez, és ne mi őhozzá.

Mindenekfelett az érintett vállalatoknak hatékonyabban és érthetőbben kellene kommunikálni a technológia előnyeit és gyengéit, és hogy az összes pozitívuma ellenére se tartsák varázslatnak.

A bejegyzés trackback címe:

http://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr9413512999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dunántúli gyerek 2017.12.22. 11:24:04

Ez normalis.

De ha napi ingazo vagyok mindig ugyanayon az utvonalon, akkor biza nagy segitseg az auto sofor...

A home office meg meg jobb.

nemecsekerno_007 2017.12.22. 12:44:46

Már a reneszánszban megmondták, hogy mindennek a mértéke az ember, csak ezt időnként elfelejtjük. Valszeg több bölcsész kell a projektekbe hasonlóan a GoogleGlass-hoz. Ők majd megmondják mi kell hozzá, hogy minél többen használják.

Ad Dio 2017.12.22. 13:23:11

Van egy csoport, aki azonnal ráharap mindenre ami ÚJ. Rajtuk kívül lesz még egy ennél is nagyobb csoport, aki lassan rászokik. A fennmaradó rétegnek meg meg kell hagyni a lehetőséget, hogy a saját kocsiját vezesse.

A "közösségi" autózás még rázósabb kérdés.

Alick 2017.12.22. 13:37:16

Eljöhet még az az időszak, amikor már az emberi sofőrben nem bíznak meg... mert időközben a robotvezetőről kiderül, hogy veszélyes helyzeteket sokkal jobban old meg.