Sokan ringatják magukat abban a téveszmében, hogy a legkifinomultabb és a legintelligensebb robotoknak humanoidoknak kell lenniük. Bizonyos szempontokból igazuk van, csakhogy más vonatkozásokban kifejezetten előnytelen az emberszerű forma, a csak két láb.

A legegyértelműbb eset, amikor a kétlábú gépek elkezdenek járni. Az androidok hiába hasonlítanak ránk, semmire nem mennek vele, ha a pontból nem jutnak el b pontba, vagy három lassú lépés után orra buknak. Az ember utánzása komoly tervezési problémákba ütközik, és ha azt akarjuk, hogy a robot valóban problémamentesen mozogjon, célszerűbb, ha a Homo sapiens helyett a fantáziát ritkábban megihlető rovarok a minta.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a Pennsylvaniai Állami Egyetem és a Harvard kutatói a rovarvilág egyik legutáltabb tagját, a csótányt javasolják gyors robotok modelljének.

Az állat a lehető leghamarabb oldja meg az akadályok jelentette problémákat. Ahelyett hogy kikerülné őket, robusztus testét kihasználva nekik megy. Másodpercenként 1 métert, testének 50-szeres hosszát teszi meg, padlóról 75 milliszekundum alatt ugrik fel függőleges falfelületekre. Közben a fejét úgy használja, mint az autók a lökhárítót.

A kutatók a csótányra hasonlító tenyérméretű, lábakkal rendelkező robottal szemléltették elképzeléseiket. A puha külső váz, exoskeleton a kulcs, mert szenzoraival és aktuátoraival ez teszi lehetővé a következőgenerációs futó-, mászó- és repülőrobotok mozgását.

Az előtte álló útirány érzékelése és a hozzá szükséges mozgás finomhangolása helyett a robot nekimegy a falnak, majd úgy gurul körülötte, ahogy az eredeti csótány tenné. Így nem kell rögtön a környezetet számolgatnia, ami különösen azokban az esetekben hasznos, ha gyorsan kell mozognia. Mozdulatait inkább a testének mechanikájára támaszkodva, és nem az arra hivatott érzékelőkkel irányítja.

A kutatók alaposan tanulmányozták a csótányt, és robotjuk annyira robusztus lett, hogy az extrém környezeteket is bírja.

„Humanoid robotokhoz hasonlóan, ezt a tervet is a természet ihlette. Annyi kivétellel, hogy a csótányszerű robot jobban alkalmazkodik nehezebb terepekhez” – írják a tanulmányban.