Meglepően hangzik, de igaz: japán vállalatok a munkaerő automatizálásával küszködnek. A high-tech szigetországról köztudott, hogy lakossága elöregedik, és a demográfiai tendencia a munkaerőfronton is érezteti hatását. Nyugdíjazás előtt álló dolgozók robotokkal történő helyettesítésével kezelnék a problémát.

Az ország lakosságának negyede 65 év felett van, az előrejelzések szerint 40 éven belül 40 százalék lesz az arány, ami mindenképpen rossz prognózis az ipar számára, mert egyre több, elsősorban a nyugdíjkorhatárhoz közeledő, fizikailag megterhelő tevékenységet, például építőmunkát végző személyt kell humán utánpótlás hiányában gépekkel helyettesíteni.

Csakhogy az építőiparban lassú az automatizáció.

Egyes cégek fejlesztenek felhőkarcolók, toronyházak felhúzásában segédkező robotokat. A probléma, hogy már sok gépet építettek, viszont keveset állítottak közülük munkába.

Az egyik vállalat, a több mint 200 éve alapított Shimizu most kezdi tesztelni új hegesztőjét, szállítóját és általában mindenféle tárgyat megmozgató robotikus szerkezetét.

Ezek a robotok egyelőre távolról sem tökéletesek. Komoly gond, hogy emberekhez hasonlóan, sokat kell mozogniuk az épület körül, és a fejlődés ellenére sem sikerült még megoldani a hatékony munkával összehangolt mozgást.

Japánban viszont nagy szükség van rájuk, és nem holnap, hanem most. Senkinek nem veszik el a munkáját, mert nyugállományba vonuló dolgozók helyére lépnek, és ha ők nem lépnek a helyükre, akkor más nem tölti be a megüresedett állást.

Szakértők szerint a jelenlegi robotok egyes hegesztő és szállítómunkákat, valamint alapfeladatokat képesek elvégezni. De ha mindezt valóban meg teszik, egy-egy építkezés teendőinek akkor is csak a szerény 1 százaléka hárul rájuk. A mostani technológia mindössze ennyire képes, és hiába világhírűek a japán robotok, az építőiparban sokkal többet kellene nyújtaniuk.

Az építőipari robotok, köztük a gyárakból ismert összeszerelők és a maguktól navigáló emelőszerű autonóm járművek egyelőre éjjel és hétvégén dolgoznak. Az ok egyszerű: a munkások számára annyira új a technológia, hogy nem éreznék jól és biztonságban magukat, ha egyidőben és ugyanabban a térben kellene közösen tevékenykedniük.

Az emberiséget sokan féltik a robotforradalomtól, a japán építőipar viszont nagyon örülne, ha a forradalom minél előbb végbemenne.