Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Játéktechnológia a környezetvédelemért és a tudományos kutatásokért

2018. április 20. - ferenck

Alex Chow, a Manchesteri Egyetem PhD-hallgatója komplex tudományos és mérnöki szimulációkhoz használható módszert és szoftvert fejlesztett a számítógépes játéktechnológiából.

Grafikus feldolgozó egységekkel, GPU-kkal szupergyors játékmenetet és realisztikus képi világokat alakítanak ki a játéktervezők. Az utóbbi időben az egyes alkalmazásokat a hagyományos komputereknél akár ezerszer gyorsabban futtató GPU-kat azonban más területeken, például környezeti szimulációkban is alkalmazzák.

jatektech0.jpg

Chow is ezt teszi, „erőszakos folyadékáramlásokat”, parti szélturbináknak ütköző vad óceánhullámokat és potenciális következményeket szimulál nagy méretben GPU-val.

Szimulációkat a több milliárd számítás és sokmillió adatpont miatt általában többszáz központi feldolgozó egységből (CPU) álló szuperszámítógépeken futtatnak. Ezek a komputerek azonban nagyon drágák, rengeteg energiát fogyasztanak, és szűk kutatóréteg fér csak hozzájuk.

A GPU-k olcsóbbak, energiatakarékosabbak, szobányi helyiségek helyett elférnek egy laptopban.

jatektech.jpg

Chow a nyílt forrású DualSPHysics kódból fejlesztett programot szimulációs módszeréhez. Az új kód képes többmillió adatponttal egyetlen eszközön számításokat végezni, azaz tökéletesen megfelel 3D-s mérnöki alkalmazásokhoz. A legnagyobb kihívást sokmilliónyi szimultán egyenlet matematikai rendszerének megoldása jelentette, ami azért is nehéz, mert az egyenletek egy szimulációban folyamatosan változnak.

„Ezzel a technológiával többszázezer fontról néhány ezerre csökkenthető komplex tudományos szimulációk költsége. Nagy előnye, hogy a legtöbb kutató és kisvállalat is megengedheti magának, hogy viszonylag masszív laptoppal és GPU-val komoly szimulációkat végezzen” – jelentette ki Chow.

Az óceán- és tengerhullámok hatása a turbinákra az Egyesült Királyságban különösen fontos kérdés. Az ország éves elektromos áramának 5 százaléka ugyanis a parti erőművekből jön, és 2020-ra 10 százalékot prognosztizálnak. A briteknél nagyobb ez az arány, mint a világ többi országában, a növekedés azonban globális jelenség.

„Mivel a tengeri, óceáni környezet kemény és vad lehet, erre a közegre nehéz szerkezeteket tervezni. A fizikai kísérletek nem praktikusak, és nem is jelenítik meg a problémát. Szimulációk tanulságait levonva viszont helyszíni szemle és drága kísérletek nélkül is hozhatók fontos döntések” – magyarázza a fejlesztő.

Svájc az egész országra kiterjedő drónkövető rendszert fejleszt

A svájci légtérben eddig is sok drón repkedett, és a közeljövőben még több várható. Az ország előre menekül, és terveket készít az ember nélküli légi járművek (unmanned aerial vehicles, UAV) légi közlekedést szabályozó rendszerekbe történő integrálására. A rendszer a biztonságosabb égi forgalom érdekében nyomon követi a drónokat, működtetőiket pedig regisztrálja.

A svájci légi közlekedés egyik irányítója, a Skyguide összeállt a világ egyik legnagyobb – drónokra specializált – légtérkezelő rendszerét jegyző AirMap-pel; júniustól adatokat és alkalmazásokat költöztet át az AirMap UTM platformra.

svajcidronok.jpg

Az együttműködés azonban csak része a sokmillió drón és operátoraik számára a lehető legbiztonságosabb európai légtérhez való hozzáférést nyújtani akaró, nagyobb volumenű U-Space kezdeményezésnek. A projekt első szakaszában a drónokat és operátoraikat regisztráló, azonosítóval ellátó szolgáltatást dolgoznak ki, valamint meghatározzák, mely épületek, területek körül és felett nem repülhetnek UAV-k (geofencing).

„A U-Space-szel Svájc biztonságosan nyitja meg légterét a drónkereskedelem számára” – jelentette ki Ben Marcus, az AirMap ügyvezető igazgatója.

svajcidronok0.jpg

A projekt új üzleti modellekbe integrálná a drónokat, első azonban a hatékony működtető rendszer, amelyet a NASA ember nélküli légi járművek forgalmát szabályozó rendszeréhez hasonlítanak. A következmény: drónok és a majdani repülő autók alacsonyan is szálldoshatnak.

A teljes megvalósulástól, az összes drón lajstromba vételétől messze vagyunk még, a kezdeményezés viszont teljesen ebbe az irányba, az automatizált repülés lehető legszélesebb körű engedélyezése felé mutat.

A U-Space első szakaszát 2018 és 2021 között további négy követi. A második többek között repüléstervezésről és -jóváhagyásról, gépek nyomon követéséről, a harmadik és a negyedik bonyolultabb műveletekről, például „összeütközések, konfliktusok felderítéséhez nyújtandó támogatásról”, valamint a drónok és a U-Space rendszer autonómiájának tökéletesítéséről szól.

Jelenleg nem tudjuk, hány drón vesz részt a projektben. Sok operátor hobbiszinten űzi tevékenységét, és elképzelhető, hogy fogalmuk sincs a U-Space-ről. A költségek növekedésétől és a túlszabályozástól szintén tarthatnak.

Ha Svájc sikerrel jár, sokat segíthet, példaként lebeghet más országok számára. Mivel egyre több területen egyre több drónt alkalmaznak, a társadalom integráns részévé válnak.

Kínai kutatók újfajta memóriával nyugdíjaznák a RAM-ot és a ROM-ot

A számítógépes memória két legfontosabb típusa, a ROM és a RAM tökéletesen kiegészítik egymást.

A csak olvasható adatok tárolására alkalmas ROM (Read-Only Memory) tartalma nem változtatható, a beégetett adatok véglegesek. A komputer vagy más számításokat végző eszköz a benne tárolt adatokat áramtalanított állapotban is megőrzi. A tárolás korlátos és korlátlan ideig is eltarthat. A ROM biztosítja, hogy a számítógép, tablet, okostelefon stb. be tudja indítani a rendszert (bebútoljon).

memory_1.jpg

A RAM (Random Access Memory) tetszőleges vagy közvetlen hozzáférésű memória véletlen elérésű adattároló eszköz, amely ellentétben a ROM-mal, nemcsak olvasható, hanem írható is. Az adatokat csak addig őrzi meg, amíg a gép bekapcsolt állapotban van, ha már nincs feszültség alatt (ha kikapcsoljuk), akkor elvesznek. A RAM teszi lehetővé, hogy programokat futtassunk a komputeren és más eszközökön.

A múltban csak ezekre a memóriákra volt szükségünk, most viszont megjelent egy harmadik, és mindent, sőt, még egy kicsit többet is meg tud tenni egyedül, mint a másik a kettő.

memory0_1.jpg

Az új memóriára, a sanghaji Fudan Egyetem fejlesztésére azért volt szükség, mert önmagában sem a ROM, sem a RAM nem tökéletes. A rendszer hiába fér gyorsan a RAM-hoz, ha egyszer kikapcsoljuk, vagy – rosszabb esetben – jön az áramszünet, azonnal elveszítjük az összes nem mentett adatot, és oda például a legújabb Word dokumentumunk. A ROM-on pedig hiába folyamatos az adattárolás, nem írható rá adat azonnal és gyorsan.

A kínai kutatók ismertetése alapján az új memória egyrészt a két típus legjobb tulajdonságaival rendelkezik, másrészt javítottak is rajtuk, mert mi magunk dönthetjük el, mennyi ideig tároljon adatokat.

„A jövőben olyan diszkjeink lehetnek, amelyeken például csak három napig őrizzük meg az adatokat. Ezzel a lehetőséggel nő az információbiztonság. De az új tárolótechnológiával személyre szabott flash-meghajtóink is lehetnek. A rajtuk tárolt adatok előre meghatározott időben rendszeresen eltávolításra kerülnek” – magyarázza a kutatást vezető Zhang Wei.

Az új megoldás ezért lehet komoly piaci versenytársa ROM-oknak és RAM-oknak. Kereskedelmi forgalmazásának időpontjáról a kutatók egyelőre nem nyilatkoztak.

Képesek a robotok úgy tanulni, mint az ember

Egyes kutatók szerint a mesterséges intelligencia magasabb szinten áll az emberi értelemnél a felügyelet melletti, ellenőrzött tanulásban (supervised learning), de ez csak akkor érvényes, ha nagy mennyiségű felcímkézett adatot használ speciális feladatok kivitelezéséhez.

Csak felügyelt gépi tanulásnál azonban nehéz emberszintű intelligenciáról beszélni. Az ok egyszerű: egy robot a mindenfajta szenzorikus, érzékszervi tevékenységéhez szükséges összes ellenőrzött címkézett adatot képtelen ezzel a módszerrel beszerezni.

robottanulas0.jpg

Tomoaki Nakamura, a tokiói Elektro-Kommunikációs Egyetem (UEC) tanára és munkatársai az ismeretekhez az emberhez hasonló módon hozzájutó, beszerző robotok kivitelezéséről folytatnak kutatásokat. Meggyőződésük, hogy a robotoknak rendkívül fontos a környezet megértése.

Márpedig a környezetet saját szenzorikus információik strukturálásával érthetik meg. A megértési folyamat akkor működik igazán, ha az ehhez szüksége gépi tanuláshoz nem kell felügyelet.

robottanulas.jpg

Jelenleg a felügyelt tanulás sokkal gyakoribb, mint a felügyelet nélküli. A kettő közötti legfőbb különbség, hogy az előbbinél a kimenet eleve ismert, mint amikor egy diák tanárától tanul. „Csak” a folyamatot kell kitalálni, hogy az inputból hogyan lesz output.

A felügyelet nélküli gépi tanulás ritkább, kevesebb az alkalmazás, viszont a tényleges gépi értelemhez inkább az ezzel a módszerrel gyakorló, önmagukat tanító mesterséges intelligenciákon vezet az út. Előzetesen nem ismerjük a kimenetet, a gép magától jön rá a bemenő adatokból.

Nakamura robotoknak fogalmakat és nyelvet tanító algoritmust javasol. A robot másokkal folytatott kommunikáció közben jut hozzá tárgyakra vonatkozó és a nyelvvel kapcsolatos multimodális információkhoz. Az algoritmus ezen információk alapján segíti, hogy elképzelései legyenek a tárgyakról és nyelvet tanuljon. A megtanult fogalmakat összehasonlítják az ugyanazokról a tárgyakról alkotott emberi elképzelésekkel, és a hasonlóságokat megmutatják a gépeknek.

Nakamura módszert is dolgozott ki arra, hogy a robotok az emberi mozgás megfigyelésével hogyan tanuljanak meg mozogni. Ugyanez a módszer segíti őket az emberi interakció megfigyelésében, és a megfigyeltek alapján tudják megtanulni az interakció szabályait.

„A kutatás célja, hogy olyan robotokat fejlesszünk, mint az ember. Másik eredménye, hogy közelebb kerülünk az emberi intelligencia megértéséhez” – összegez Nakamura.

A törvényhozók a robotok jogi úton történő felelősségre vonását akarják

Gyakran merül fel mostanában a kérdés, hogy ki vonható felelősségre, ha egy autonóm robot megsebesít vagy másként okoz kárt emberekben.

Egyes európai jogászok szerint a legjobb megoldás, ha a robotok megkapják az „elektronikus személyiséget”, tehát a személyiség egyik jogi formáját. Egy 2017-es uniós javaslat alapján ez a státusz nem azonos az emberekével, viszont vállalatokhoz hasonlóan a gépek perelhetnek és ellenük is indíthatnak pereket. Nyilvánvalóan nem házasodnak, nem vásárolnak ingatlant, nem fogadnak örökbe gyerekeket, de…

Az ötlet hívei szerint a józanészen alapul, mert legális kereteket biztosít gépi entitások intelligensebbé válásához, a hétköznapi emberi életbe történő integrálódásukhoz.

robotjogok.jpg

Sokan nem értenek egyet a javaslattal. 156 mesterségesintelligencia-szakértő arra figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy egy ilyen törvény jogi és etikai szempontból is rossz lenne. A robot hibáiért már nem a gyártó, hanem maga a gép lenne a felelős. Például, ha egy gondozó humanoid erőteljesebben ragadná meg a beteg karját, és az eltörne, kizárólag őt büntethetnék meg…

„A javaslattal a gyártókat mentesítenénk minden felelősség alól” – bírált Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem MI és robotika tanára.

robotjogok0.jpg

A javaslat szerzői figyelembe vették ezt az eshetőséget is, szerintük ugyanis az EU-nak szabályozási keretben kellene megfogalmazni a robot kártékony viselkedése és a kárt elszenvedő személy közötti oksági kapcsolatot, amiért a gyártó fizetné a kárpótlást, azaz az áldozatnak minden esetben igazságot szolgáltatnának, és a gyártó nem úszná meg a kár anyagi megtérítését, arra hivatkozva, hogy egyáltalán nem akarták, hogy a gép így tegyen. Ilyen szabályozási keretek között, például az Ubernek is fizetnie kellene a márciusi halálos gázolásért.

A napról napra komplexebb robotokkal egyre gyakoribbak a jogaikkal kapcsolatos viták. Képzeljük el, hogy cselekedeteikért és az általuk létrehozott termékekért ők és nem az alkotóik a felelősek. Például ha rendelkeznek elektronikus személyiséggel, elkészítenek és szabadalmaztatnak egy eszközt, akkor kié a szabadalom, az övéké vagy a fejlesztőé? Kit illet meg a bevétel? És ha a gépet eladják, a szellemi jogok is megilletik az új tulajdonost?

A szabályozási javaslatok reaktív és proaktív, de nem tudatosan cselekvő, öntudattal nem rendelkező gépekre vonatkoznak. De mi történik, ha egyszer valóra válik sok MI-kutató álma, és megvalósul az igazi, az általános mesterséges intelligencia?

Egyelőre messze vagyunk tőle, viszont ha eljön az idő, a törvényhozóknak egészen másfajta jogi kérdésekről kell döntést hozniuk.

Számítógépes módszerekkel ütemeznék a kemoterápiás kezelést

Előrejelezhetik matematikai modellek rákos sejtek különféle kemoterápiás módszerekre adott reakcióit, kezelhetők-e daganatos betegek evolúciós informatikai megoldásokkal, sejtalapú adatok felhasználásával? Orvosolhatók-e gyorsan növekvő tumorok (agy stb.) folyamatosan adagolt kevés gyógyszerrel időszakosan adagolt óriási mennyiségek helyett?

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) kutatói; Paul Newman az egyetem professzora és a friss PhD-s Jeffrey West rákos betegek leghatékonyabb kezelési módját prognosztizáló módszert dolgoztak ki. Mivel a modelljükön alapuló számítógépes szimulációt futtatnak, nem kell alkalmazkodniuk a klinikai tesztek megszorításaihoz.

kemoterapia.jpg

„Azon munkálkodunk, hogy megfelelő ütemezéssel megoldjuk a kemoterápiához kapcsolódó jól ismert problémák egy részét” – magyarázza Newman.

Hagyományosan a kemoterápiás gyógymód az összes rákos sejtre irányul, a beteg két-háromhetente addig kapja, amíg a tumor el nem tűnik – ez a tolerált maximális dózis (MTD). Egyes esetekben viszont a folyamatosan alacsony dózist (LDM) alkalmazzák.

kemoterapia0.jpg

Sokszor azonban a tumor előbb csökken, és a kezelés hiába tűnt eredményesnek, később ismét nő. Az összetétele az ok, mert a rákos sejtek nem egyfélék, különféle növekedési rátájuk szerint versengenek egymással. A legpusztítóbbak ugyan eltűntek, mások viszont túlélték a kezelést, és kevesebben küzdenek a térért és a tápanyagokért. Szabadon növekedhetnek, szaporodhatnak, és így a következő kemoterápiás kezelés kevesebb eredménnyel jár. Az ellenálló sejtek szövettani vizsgálat és képek alapján sem mindig azonosíthatók. Pontosan ezért kellenek a matematikai modellek.

Az egyetem előrejelző eszközével azért tesztelhetők különféle kemoterápiás módszerek, mert a változó sejtpopulációkat is számolják. Versengésükhöz „a legalkalmasabb túlél” alapú evolúciós játékelméletet alkalmazzák. A modell random kiválaszt két sejtet, a győztest a sejt növekedési üteme szerint határozzák meg. Három típus, egészséges, kemoterápiával megcélzott és ellenálló sejtek versengenek folyamatosan. Minden egyes kezelési forgatókönyvhöz többmillió versenyt szimulálnak, amelyekből kiderül a rák legvalószínűbb további fejlődése.

„Az ütemezés és a különféle gyógyszerkoncentrátumok összes lehetséges kombinációját lefuttatva, egyfajta gyakoriság-megoszlási grafikont készítettünk a különféle szcenáriók legvalószínűbb előnyeiről” – mondja Newman.

Megállapították, hogy a kemoterápia ütemezését a tumor növekedési tempója szerint kell kidolgozni. Ez a megközelítés egyelőre nem általános, gyorsan növekvő típusoknál, például agydaganatoknál az LDM, lassabbaknál, mint a prosztatarák, az MTD a bevett módszer.

A szimuláción alapuló kezelés azért is új, mert a tumor változásaihoz is igazodik.

A kutatás hozzájárulhat egyénre szabott, betegspecifikus gyógymódok kidolgozásához.

Messze még a megfizethető árú űrhotel

Az űrturizmus már nem olyan távoli sci-fi álom, mint néhány, de akár csak két évtizede is volt. Egyes cégek gőzerővel dolgoznak, hogy az elsők legyenek, hogy ők szervezzék meg és adjanak otthont életünk nyaralásának. Virgin Galactic, Axiom Space – egyelőre elég ismeretlenül csengő nevek…

Hozzájuk csatlakozott az első teljesen moduláris űr-nyaralóállomáson, az Aurora Állomáson dolgozó Orion Space. A cég maximum tizenkét napig tartó utazásokban gondolkodik.

urturizmus0.jpg

Már viszonylag rövidtávon bíznak a sikerben, első utasaikat négy év múlva szállítanák a világűrbe. Az árakat is közölték…

Ne lepődjünk meg, hogy pokoli drága túrákról van szó. Eddig mindössze hét magánszemély járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), az elmúlt tizenhét évben. Egy-egy út 20-40 millió dollár közötti összegbe került.

Az Orion Space hozzájuk képes nagyvonalú ajánlattal állt elő, egy-egy utasnak „csak” 9,5 millió dollárt kell fizetnie, tehát felére csökkentették az árat, de még ez az összeg is annyira magas, hogy a luxusvakációt csak a tényleg leggazdagabbak engedhetik majd meg maguknak.

urturizmus.jpg

Közönséges halandók vajon mikor mehetnek nyaralni az űrbe?

„Nagyjából tíz év múlva 10-15 ezer dolláros űrutazásokra számítok. Kb. az antarktiszi egzotikus utakkal lesznek azonos kategória” – prognosztizál optimistán Don Thomas, a NASA asztronautája, aki 44 napot töltött az űrben.

Elon Musk Mars-utazása nagyjából egy amerikai ház árába, kb. 200 ezer dollárba kerül majd, kérdés persze, hogy mikor. Igaz, ő nem nyaralásra, hanem a vörös bolygó kolonizálására gondol.

Az utazás azonban nemcsak abból áll, hogy felszállunk az űrhajóra, aztán elrepülünk például az ISS-re. Turistaként is mintegy két év tréning kell, hogy nekiindulhassunk. Az eddigi luxusutasokat ennyi ideig gyakoroltatták, az Orion Space viszont a szintén nem kevés három hónapra csökkentette a felkészülési időt.

A cég már elkezdte a 80 ezer dollár előleg gyűjtését.

„Célunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a világűrt” – jelentette ki magabiztosan Frank Bunger vezérigazgató.

Bunger kijelentése az ár ismeretében kicsit irreálisnak tűnik.

Mesterségesen intelligens újságíró írja át az elfogult híreket

Különleges honlapot indított az amerikai Knowhere startup. Az oldal gépitanulás-technológiák és valódi újságírók együttes munkájának gyümölcseként híreket, népszerű sztorik tényeit közli.

A mesterséges intelligencia online olvasható történetek közül szemezget. Témaválasztás után több mint ezer hírforrást, bal- és jobboldali online lapokat egyaránt átnéz a részletekért, majd bő egy perc alatt megírja saját „elfogulatlan” változatát. A legalapvetőbb tényeket szedi össze, minden részrehajlást igyekszik eltávolítani belőlük.

fake_nws0.jpg

A források hitelességét szintén figyelembe veszi, megakadályozva, hogy megbízható oldalak korrekt tényeit tényszerűségre kevesebbet adó lapok kamuhírei (fake news) árnyékolják be.

Egyes politikai történetekhez két különböző, bal- és jobboldali változatot generál. Így hangzik például egy semleges hír: „Állampolgársággal kapcsolatos kérdés is lesz a 2020-as amerikai népszámláláson.” A hír baloldali verziója kicsit más: „Kalifornia állam jogi útra tereli a Trump-adminisztráció állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kérdését.” Jobboldali olvasatban szintén más: „A liberálisok kifogásolják a 2020-as népszavazás állampolgársággal kapcsolatos kérdését.”

fake_news.jpg

Ellentmondásos, de nem feltétlenül politikai sztorikhoz pozitív és negatív változatot is képes generálni. „Mark Zuckerberg elismeri, hogy a Facebook átnézi, miket küldünk el a Messengeren” – hangzik a semleges verzió. Pozitív interpretációja „A Facebook bejelentette, hogy a nem odavaló tartalmak miatt átnézi a Messengert.” Negatív változatban: „A Facebook beismerte, hogy személyes képeink és linkjeink átnézésével kémkedik a Messengeren.”

Sok esetben a történethez kapcsolódó képek szintén pozitívak vagy negatívak. A Facebook-példánál maradva: előbbin Zuckerberg mosolyog, utóbbin viszont úgy néz ki, mintha akkor halt volna meg a kutyája.

Mindegyik sztorit két újságíró nézi át, és így lesz olyan érzésünk, mintha ember, és nem twitteres chatbot írta volna őket. Szerkesztik, majd visszaküldik az MI-nek, hogy tanuljon belőle.

A humán elem lehet a gyenge pont, mert sok mesterséges intelligencia átveszi fejlesztője elfogultságát. A Knowhere szerkesztői igyekeznek a lehető legsemlegesebbek maradni, mert különben az MI sem lesz objektív.

A sci-fi hatása a technológiai újításokra

Sok kutató ért egyet a sci-fik tudományra és technológiára gyakorolt pozitív hatásának megítélésében. Tények, a valóságban is kivitelezett fantáziakütyük támasztják alá őket.

Arthur C. Clarke 1945-ben, jócskán az első Föld körül keringő műhold előtt leírta a ma teljesen hétköznapi technológia működését. A Star Trek és Dick Tracy órái figyelemreméltó hasonlóságot mutatnak napjaink okostelefonjaival és okosóráival. A 2001 – Űrodüsszeia a tableteket, az első Szárnyas fejvadász különleges robotokat, a Knight Rider tévésorozat járgánya pedig önvezető autókat vetített előre.

scifi.jpg

A hatást azonban nehéz számszerűsíteni, pedig az infokom szakemberek jobban meg szeretnék érteni, miként befolyásolják munkájukat sci-fi alkotások.

Philipp Jordan, a Hawaii Egyetem kutatója és munkatársai erre tettek kísérletet. A tudományos-fantasztikum és az ember-számítógép interakció kapcsolatát vizsgálva állapították meg, hogy a hatás folyamatosan nő. Az 1982 utáni megjelent Emberi tényezők számítógépes rendszerekben ACM konferenciák tudományos anyagaiban keresték a sci-fivel kapcsolatos kifejezéseket, majd csoportosították az eredményeket.

Kiderült, hogy fejlesztők többféleképpen használják fel a tudományos-fantasztikumot. Egyesek elméleti tervekhez, mások az ember-komputer interakció új lehetőségeinek kikísérletezéséhez, megint mások az emberi test módosításaihoz veszik alapul sci-fi könyv- és filmélményeiket.

scifi0.jpg

„A filmek és más történetek például alakváltó interfészek, beültetések és a digitális utóélet etikája kapcsán adnak nagyon hasznos fogódzókat” – nyilatkozta Jordan.

Legfontosabb észrevételük a sci-fi megváltozott szerepe – kutatásokban sokkal gyakrabban hivatkoznak tudományos-fantasztikus filmekre és regényekre, mint a múltban bármikor.

Ezek az adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.

„Véleményünk szerint az explicit hivatkozások kis töredékét jelentik a tényleges inspirációnak és hatásnak” – állítja Jordan.

A kutatás kicsi, de fontos lépés fikció és technológia komplex viszonyának jobb megértéséhez. Nem véletlen, hogy nagy techcégek sci-fi médiumokat folyamatosan tanulmányozó jövőkutatókat alkalmaznak például fejlesztéseik várható társadalmi hatásainak előrejelzéséhez. Ezekben az esetekben sci-fi prototípuskészítésről beszélnek.

Jordanék munkája őket is segítheti.

Új tapasztalati törvény a számítástudományban?

Gordon E. Moore, az Intel egyik társalapítója 1965-ben fogalmazta meg később többször módosított, közel tíz éve elavultnak vélt, egyelőre azonban még mindig érvényben lévő híres alaptörvényét. A számítástudomány fejlődését meghatározó tétel ma így hangzik: a legalacsonyabb árú komponenst figyelembe véve, az integrált áramkörök összetettsége kb. 18 hónaponként megduplázódik. (Moore eredetileg két évről beszélt.)

Az elsősorban korszerű grafikus processzorairól (GPU) ismert Nvidia ügyvezető igazgatója, Jensen Huang a nagyvállalat San Joséban (Kalifornia) tartott GPU Technológiai Konferenciáján többször kifejtette, hogy az infokommunikációs technológiai fejlesztések döbbenetes, már-már extrém tempójának következtében, a GPU-k fejlődését szintén méréseken alapuló tapasztalati törvény mozgatja.

huangslaw.jpg

Az egyelőre nem pontosított törvényt természetesen nem ő nevezte el saját magáról, hanem mások róla.

„Új, túltelített törvényről van szó” – magyarázza Huang.

Számszerűsítve, a Nvidia mostani grafikus feldolgozó egységei 25-ször gyorsabbak az öt évvel ezelőttieknél. Ha érvényes lenne rájuk Moore törvénye, akkor csak tízszeres sebességnövekedésnek kellett volna történnie az elmúlt fél évtizedben.

huangslaw0.jpg

A GPU-k növekvő kapacitását egy másik mércével szintén összevetette. A 15 millió képpel gyakorolt AlexNet neurális háló tanulási idejét hasonlította az öt évvel ezelőtti helyzethez. A vállalat akkori hardverén, két Nvidia GTX 580-on hat nap kellett neki a tanuláshoz. A legújabbon, a DGX-2-n csupán 18 percre volt szüksége, azaz 500-szoros növekedésről beszélhetünk.

A különféle számok alapján arra lehet következtetni, hogy Huang még dolgozik a tapasztalati törvény pontosításán, hogy hányszoros növekedésről van is szó. A törvény szükségességét és létezését viszont egyértelműen megfogalmazta. A mesterségesintelligencia-fejlesztésekben is fontos szerepet játszó GPU-k esetében azért lenne mindenképpen hasznos egy új mérce, mert szimultán profitálhatnak különféle területek újításaiból: architektúra, komponensek összekapcsoltsága, memória, algoritmusok stb.

Ez a komplexitás pedig nem írható le a Moore-törvénnyel.

„Az innováció már nemcsak a chipekre vonatkozik” – nyilatkozta Huang.

A GPU-k azért is fejlődnek gyorsabban a CPU-knál (központi feldolgozó egységeknél, azaz a „sima” processzoroknál), mert párhuzamos architektúrán alapulnak – hangsúlyozza egy másik NVIDIA vezető, Jesse Clayton.