Az Egyesült Királyságban naponta közel 40 személyt diagnosztizálnak bőrrákkal. Az ACS (Amerikai Rák Társaság) becslése alapján az Egyesült Államokban 2017 végéig 87110 melanómát diagnosztizálnak, és 9730-an halnak meg a betegség miatt.

A rák világviszonylatban leggyakoribb formája, a bőrrák korai észrevétele kulcsfontosságú, csakhogy nem könnyű. Jelenleg képalapú vizsgálatokat és biopsziás mintavételt használnak, azaz a testből sejteket és szöveteket távolítanak el vizsgálat céljából. Az első megoldással sok orvos nem észleli a betegséget, a másodikat pedig nem mindenki engedheti meg magának.

A kanadai McMaster Egyetem (Hamilton, Ontario) végzős diákjaiból álló csoport ezen okok miatt döntötte el, hogy bőrrák-detektort fejlesztenek. Arra is rájöttek, hogy az alkalmazott technológiák bőrrák diagnosztizálásánál nem annyira hatékonyak, mint más orvosi területeken.

Újító munkájuk olyan jól sikerült, hogy elnyerték a „valamilyen probléma megoldására kitalált működő tervet” jutalmazó, kifejezetten diákoknak kiírt rangos nemzetközi James Dyson Díjat. A díj mellett 40 ezer dollárt kaptak a kutatás folytatására. Nem először kaptak pénzt versenyen – egy márciusi megmérettetésen 10 ezer dollárral jutalmazták őket.

A rák a bőrsejtek metabolikus rendszerére hat, alacsony hőmérséklet okozta sokk után a rákos sejtek hamarabb felmelegednek, mint az egészségesek. Korai azonosításukra találták ki a testhőmérséklet növekedésének ütemét követő, 16 úgynevezett termisztorral (elektromos ellenállását hő hatására jelentősen megváltoztató áramköri elemekkel) felszerelt sKan nevű eszközt. A tesztalany például megfog egy jeges zacskót, és utána mérik meg.

„Széles körben hozzáférhető és olcsó alkatrészei miatt az sKan sokak számára teszi lehetővé a melanómás bőr észlelését. Az életmentő eszköz egyszerűen működik” – nyilatkozta a díjat alapító brit feltaláló, James Dyson.

„Belefutottunk rákos bőrszövetek hőtani tulajdonságait melanóma detektálására felhasználó kutatásba, de drága laboratóriumi műszerekkel végezték. Elhatároztuk, hogy ebből a kutatásból indulunk ki és kitalálunk egy módszert, amellyel ugyanaz az eredmény költséghatékonyan elérhető” – áll a felsőoktatási intézmény sajtóközleményében.

Következő lépésben klinika előtti tesztekre lehetőséget adó fejlettebb prototípust igyekeznek kidolgozni.