Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

A teljes agyat szimulálhatja egy német szuperszámítógép

2018. március 29. - ferenck

Sok idegtudós szerint az emberi elme működési módja az agy számítógépes újraalkotásával érthető meg. Idegsejtről idegsejtre dolgozva, elképzelhető a gondolkodáshoz, emlékezethez, érzelmekhez stb. vezető neurális folyamatok megjelenítése, visszafejtése.

Ha a digitális agy elkészül, tudósok tesztelhetik a kognitív tevékenységekkel kapcsolatos jelenlegi elméleteket, kutathatják a multifunkcionális elméhez vezető paramétereket. Nick Bostrom, az Oxford Egyetem világhírű kutatója (a 2014-es nagyhatású bestseller, a Szuperintelligencia szerzője) szerint a szimuláció az emberi agytevékenység megjelenítésének ugyan rengeteg munkával járó, de egyik legígéretesebb módja. Más megoldások mellett a szimuláció is elvezethet emberi szintű vagy még értelmesebb mesterséges intelligenciákhoz.

agyszimulacio.jpg

Azonban van egy igen komoly probléma: komputereink nem tudják kezelni az emberi agy masszívan párhuzamos természetét. Még a legfejlettebb szuperszámítógépek sem birkóznak meg a méretekkel, és minél nagyobb az idegháló, annál több a gond. Például egy kobei (Japán) intézet K nevű gépe a kortexben lévő idegsejtek és szinapszisaik maximum 10 százalékát képes kezelni, és mivel a hardver egyre gyorsabb, a probléma részben szoftveres jellegű. 

A németországi Jülichi Kutatóközpont nemzetközi csoportja egy népszerű szimulációs algoritmus átdolgozásával igyekszik kezelni a problémát, hogy lerövidítse a számítási időt és a memória fogyasztását.

agyszimulacio0.jpg

„Az új technológiával minden eddiginél sokkal nagyobb mértékben tudjuk növelni a modern mikroprocesszorok párhuzamosságát, amely az exaléptékű komputereknél még fontosabb lesz” – nyilatkozta az intézetben dolgozó Jakob Jordan.

A JUQUEEN szuperszámítógépen az algoritmus minimum 55 százalékkal gyorsabban fut a korábbi modelleknél, azaz random ideghálók hatékonyabban jeleníthetők meg. A jelentős mértékű gyorsulást az adatátviteli séma áramvonalasításával magyarázzák. Például 500 millió idegsejtből álló hálózat esetében 1 másodperces biológiai folyamatok szimulálása 5 perc az új algoritmussal. Összehasonlításként: elődjénél hatszor ennyi időt vett igénybe.

„A technológia abból profitál, hogy minden egyes folyamatból csak a releváns részek kerülnek feldolgozásra” – folytatja Jordan, hozzáfűzve, hogy a memória növekedésével az algoritmus előbb-utóbb agyméretű modellekkel is elboldogul.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr8513784094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aszfaltparaszt (törölt) 2018.03.30. 15:21:49

jó de kijét mer ha a győzikéjét akkor ahhon kevés is elég