Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Mesterséges intelligencia vezérli az egeret a labirintusban

2018. április 03. - ferenck

Nem könnyű a laboratóriumi egerek és patkányok élete, a velük folytatott tevékenységek meg is osztják a közvéleményt, ugyanakkor ezek a kísérletek rengeteg orvosi stb. felfedezést és találmányt alapoznak meg. Egyrészt szinte minden betegségből kikezelik, másrészt viszont a kezeléshez meg is betegítik őket…

A Koreai Fejlett Tudományos és Technológiai Intézet kutatói semmiféle vírust nem fecskendeztek egerükbe, helyette az akaratát, a tevékenysége feletti kontrollt „hackelték meg” egy különleges eszközzel.

mice.jpg

Az irányítói akaratnak magát teljesen alávető, éhségről és nemi vágyról tudomást sem vevő cyborg egeret alkottak. Az állatnak a kísérletekben népszerű labirintustesztet is kellett abszolválnia.

A napjainkban gyorsan fejlődő optogenetika tudományából indultak ki. A szakterület a Wikipédia definíciója alapján „fényérzékeny fehérjék sejtspecifikus kifejeződésén alapul és lehetővé teszi a vizsgált biokémiai folyamatok sejtspecifikus indukcióját. Genetikai módosításra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő sejteket tudjuk fénnyel irányítani.”

mice0.jpg

Az egér agyába idegtevékenységét az élő szövetben módosító fonalszerű eszközt ültettek be. Be- és kikapcsolásával ugyanis befolyásolható a fényre reagáló fehérjék működése.

Az állatnak az eléje helyezett labdára kellett izgalmi állapotba kerülnie, majd mindent megtennie azért, hogy megkaparintsa. Amikor az eszközt kikapcsolták, egyáltalán nem érdekelte a labda. Teljes mértékben nem sikerült megállapítani, mennyire ijedt meg, döbbentette meg, meghökkentette-e egyáltalán a hirtelen változás.

Következő lépésben „kísértésekkel teli” labirintuson vezérelték keresztül: vágyakozó nőstényállat, hídszerű akadály és finomabbnál finomabb ételekkel igyekeztek letéríteni útjáról. Az eszközt bekapcsolva, sikerrel jártak, mert egyáltalán nem reagált rájuk.

A kísérleti eredmények „szag- és illatérzékeny” feladatok kivitelezésekor, például kutatási és mentési műveleteknél, taposóaknák felderítésénél, drogellenőrzésnél hasznosíthatók. Ezeket a tevékenységeket végeztetik állatokkal, és egyelőre eredményesebbek, mint az ilyen célra fejlesztett robotok.

Tudósok korábban is kísérleteztek „távirányított” állatokkal, például egy teknősre szerelt „parazita” robot kontrollálta a gazdatest mozgását, 2012-ben cyborg csótányokkal próbálkoztak, infokom megoldással módosítva a rovar érzékszervi tevékenységét.

A dél-koreai kísérlet azért komoly előrelépés, mert míg a teknőst és a csótányokat rájuk szerelt eszközökkel, kívülről és optogenetika nélkül irányították, addig az egérbe viszont beültették az orvostudományban, például Parkinson-kór kezeléséhez is hasznosítható technológiát.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr10013801298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.