Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Az MI olyan jól dolgozik játékokon, hogy a másik MI azt hiszi, ember végezte a munkát

2018. május 11. - ferenck

A mai videojátékok részletesen kidolgozott, realisztikus és immerzív világok, kivitelezésük hosszú tervezői, grafikusi és programozói munka. De mi lenne, ha a folyamat egyes nehéz szakaszait nem ember, hanem mesterséges intelligencia végezné el?

Erre tettek sikeres kísérletet a Politecnico di Milano kutatói – a szinttervezés problémás szakaszait MI igyekszik megoldani, és így a programozók hamarabb eljutnak a szórakoztató részekig.

Az egyik legnagyobb klasszikusból, az 1993-as első személyű lövöldözős Doomból indultak ki. A gamerek amin csak lehet, futtatják a játékot, így egyes fejlesztők kifejezetten azzal foglalkoznak, hogyan működtethető operációs rendszerrel rendelkező bármilyen eszközön, legyen az számológép, vagy éppen termosztát.

ai_videogame0.jpg

A „mindenhol megjelenő” Doom ezért lehetett kiindulási pont, és a kutatók rajta gyakoroltatták új térképek készítésére kitalált generatív ellenséges hálózatukat (generative adversarial network, GAN).

Ezek a hálózatok együtt és egymás ellen működő két mesterségesintelligencia-algoritmuson alapulnak.

Hihető szinteket kellett generálniuk.

ai_videogame.jpg

Az egyik, a generátor hálózat többezer ember által létrehozott szintről, az eredeti Doomból és hobbifejlesztők változataiból is kapott adatokat. Utána a felhasznált anyagokhoz hasonló új szakaszokat hozott létre.

A kivitelezéshez a szint méretét, a falak magasságát, a szobák számát és más paramétereket egyaránt figyelembe véve próbálkozott a lehető legélethűebben utánozni a humán alkotók munkáját.

A másik, a diszkrimináló hálózat feladata „kollégája” művének ellenőrzése. Az eredeti szintek elemzésével kezdte, de arra is megtanították, hogy különbséget tegyen ember és mesterséges intelligencia alkotta szintek között. Elemzés és gyakorlás után rendelkezett a generátor hálózat tevékenységének megítéléséhez szükséges ismeretekkel.

Az „egymásnak feszülő” két algoritmusnak köszönhetően a kutatók megállapították, hogy technológiájukkal az eredeti Doom híresen régies grafikai világát visszaadó, hiteles szintek generálhatók.

Közben hibák is csúsztak be. A hálózatokat például megzavarták egyes falak pontosan kidolgozott részletei. De mindezek ellenére a végeredmény jól sikerült, a szintek tetemes része ugyanúgy játszható, mintha húsvér ember alkotta volna őket.

A Doom csak a kezdet. A kutatók szerint az általános kerettel és a rajta futó MI-vel nagyobb és még izgalmasabb játékok is készíthetők. A munkafolyamat egyes részeinek automatizálásával az MI ugyan elveszi a tervezők kreatív munkájának egy-egy részét, nagy stúdiók költségvetésével nem rendelkező fejlesztőknek azonban kifejezetten hasznos az új megoldás, mert az MI jelentős összegeket spórol nekik.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr9213903620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2018.05.12. 16:04:44

Ezek szerint a másik MI nem dolgozik valami jól. ;) Annyit ehhez, hogy az AI itt nemigen csinál mást, mint utánozza az embert, se nem önálló, se nem kreatív, és abban sincs túl nagy meglepetés, hogy az emberihez hasonlót tud alkotni, itt van ugyanis egy nagyon egyszerű algoritmus, amivel teljesen megkülönböztethetetlen lesz a két produktum: válassz ki egyet a betáplált emberi alkotások közül, és azt másold le 100%-ban. Hogy a cégeknek pénzt spórol az nekik lehet, hogy jó, a jómunkásember dizájnereknek viszont ugyanannyira rossz, de azt is megkockáztatom, hogy a játékosoknak is - pont mert a kreativitást elfelejthetik. Legfeljebb összeollózótt és véletlenszerű dolgokat kapnak - és ugye emlékeszünk a No Man's Sky fiaskójára...

Aki még olvasna a tudomány és a technika képességeinek határáról, annak szeretettel ajánlom ezt:

egyvilag.hu/temakep/029.shtml