Repülő robotok modellezésénél inspiráció keresése közben azért nem kell sci-fiket tanulmányozni, mert létezik kézenfekvőbb megoldás is: a természet számtalan példával segít a fejlesztőn. Elsősorban madarakról, de rovarokról is mintáztak már égi gépeket.
Így tették a francia Aix-Marseille Egyetem Étienne Jules Marey Mozgástudományi Intézetének kutatói is újfajta repülő szerkezetük fejlesztésekor. Az eredmény: a világ első repülés közbeni – madarak mintájára – alakváltásra képes robotja.
Szűk téren, például két fa között egy robot csak testének 90 fokos elforgatásával, a talajra függőleges testhelyzetben tud keresztülrepülni. Ehhez viszont könnyűnek, kicsinek és gyorsnak kell lennie. A három feltétel teljesülése mellett akkor sem ereszkedik túlzottan/veszélyesen alá, ha propellerjei nem segítenek rajta, nem emelik fel.
A kivitelezéshez gyorsan frissülő szenzorok szintén szükségesek, különben egy ennyire drasztikus mozdulat hatására a gép esetleg nem tudja tartani az útirányt, és fogalma sincs, merre kell továbbmennie.
A kutatók azonban rájöttek a legegyszerűbb megoldásra. Ha valódi madarak két fa közötti szűk résen akarnak átrepülni, szárnyukat mindaddig közelebb húzzák a testükhöz, amíg át nem haladnak az adott területen.
A Quad-Morphing nevű gép ugyanezt teszi. (A quad a „kvadrokopter”, a négy rotoros repülő szerkezetek, főként drónok rövidítése, morphing pedig „átalakulást”, „átváltozást” jelent.)
A gép két karját két-két propellerrel szerelték fel, hogy úgy repüljön, mint egy helikopter. A karok nyúlékony és merev drótokkal kapcsolódnak a testhez. Ez a kombináció teszi lehetővé, hogy a robot mindössze 250 milliszekundum alatt, szárnyszélességét 48 százalékkal csökkentve, visszahúzza a karjait.
A teszt során a gép a repülő robotoknál meglehetősen gyorsnak számító 9 km/h óra sebességgel egymás után nyolcszor sikeresen repült át a teljes szárnyszélességének 54 százalékát képező résen.
A karok szükség szerinti összehúzását és kiterjesztését autopilot mechanizmus vezérli. A botnak a tesztszoba 3D-s lokalizáló rendszerére, minden mozgását rögzítő 17 kamerára szintén szüksége volt, hogy érzékelje, mikor közelít a szűk réshez.
Mivel valós környezetben ez a megoldás nem működik, a gépet másodpercenként 120 képet rögzítő kamerával szerelték fel. Így már magától „látja” a rést, és a látottaknak megfelelően változtat helyzetén.
A tervek szerint egy hónapon belül tesztelik az új megoldást.
A gépet nehéz terepeken, keresési és mentési műveleteknél, például eltűnt hegymászók kutatásakor kívánják használni.