Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Aeroszol nanorobotokkal

2018. augusztus 17. - ferenck

Valószínűleg a világ legkisebb, nagyjából az emberi petesejttel azonos méretű robotjait állították elő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. A gépecskék érzékelik a környezetüket, adatokat tárolnak, számítási feladatokat végeznek.

Az aeroszolos spray-k negatív hatásai az 1990-es években, az ózonlyukkal együtt kerültek a köztudatba, váltak közbeszéd-témává. Az MIT-kutatók viszont a környezetnek és az egészségnek is jó aeroszolt fejlesztettek. Különlegessége, hogy olajvezetékek veszélyes szivárgásától kezdve az orvosi diagnosztikáig elvileg szinte bármilyen feladatot elvégző pici szenzorokat, nanorobotokat tartalmaz.

nanobotok.jpg

A szenzorok két részből állnak.

Az egyik egy kolloid, egy oldat, ami extrém kicsi részecske vagy molekula is lehet. A kolloidok annyira picik, hogy határozatlan ideig függőlegesen megmaradnak egy folyadékban vagy a levegőben. A körülöttük összeütköző részecskék erőkifejtése nagyobb, mint az őket lehúzni próbáló gravitációs erő.

nanobotok0.jpg

A másik rész kétdimenziós anyagból, például grafénből felépíthető vegyi detektort tartalmazó komplex áramkör. Bizonyos vegyi anyagokkal „találkozva”, jobban vezeti az elektromosságot, és a hangulatfényeket elektromos árammá átalakító fényérzékeny diódát (fotodiódát) is tartalmaz. Ez a dióda szolgáltatja az áramkör adatgyűjtéséhez és a memóriához szükséges összes elektromosságot.

A kutatók kolloidokra tették az áramköröket, és így azokhoz hasonlóan egyedi környezetekben is képesek mozogni. A kombináció után a nanobotokat szórható (spray-zhető) formává alakították, ami kolloid nélkül kivitelezhetetlen lett volna, mechanikailag csak így lehet elég szilárd ahhoz, hogy működjön.

Az MIT-kutatók a mikroszkopikus szenzorok több alkalmazását írták le tanulmányukban. Például ammónia jelenlétét detektálják egy olajvezetékben – az egyik oldalra ráfújják, majd a másik végén összeszedik őket egy pamutkartonnal. A vizsgálatnál a szenzorok memóriájában tárolt információ alapján megállapítható, hogy érintkeztek ammóniával, vagy sem.

Mit jelent mindez a valóságban?

Például azt, hogy szakembereknek nem kell kívülről manuálisan átvizsgálni az egész vezetéket, mert belülről megteszi helyettük az aeroszol, és a memóriájában lévő adatokat használva próbál azonosítani mindenféle potenciális veszélyt.

Az emberi testben szintén eredményesen tevékenykedhetnek, például az emésztőrendszerben gyűjthetnek adatokat, amelyeket aztán orvosok elemeznek.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr7814161339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.