Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

MI figyeli a bankkártyás fizetéseket

2018. szeptember 25. - ferenck

Sokakkal megtörtént már, hogy nyaralás közben, külföldön járva, bankja visszautasította a kártyás fizetést. Általában akkor fordul elő, ha feltűnően nagy összegről volt szó. A rendszer visszaélésre, csalásra gyanakszik, ami elvileg jó ötlet, a valóságban viszont, többeknek okoz bosszúságot.

Egy 2015-ös elemzés alapján az előző évben a bank a kártyatulajdonosok 15 százalékának utasította vissza tévesen a fizetést. A kártyaszolgáltatók algoritmusokat használnak a gyanús kiadások megjelölésére, de sajnos ártatlan tevékenységek is tűnhetnek csalásnak.

bank.jpg

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) adattudósai a hamis pozitívokat (csalásnak vélt, de valójában rendes tranzakciókat) felére csökkentő gépitanulás-alapú megoldással álltak elő.

A mostani algoritmusok egyszerű figyelmeztető jeleket keresnek, például szokatlanul drága vásárlásokat. Az MIT algoritmusa 900 millió tranzakciós adatbázist vizsgált át, a tranzakciós adatokat egy meg nem nevezett multinacionális bank szolgáltatta.

bank0.jpg

Az algoritmus a pénzügyi intézmények naplójában található részletes infók alapján összetettebb, árnyaltabb kapcsolatokat mutatott ki különböző változók (helyszín, időbélyeg, a terminál technikai paraméterei) között. Különféle városokban történt egymás utáni vásárlásokat akkor nem jelölt gyanúsnak, ha az adatokból kiderült, hogy az egyik tranzakció személyesen, a másik online történt. A fizetési helyszín, egyes termináltípusok és a kártyatulajdonos „pénzügyi múltja” viszont összekombinálódhat gyanús módon, amelyet az algoritmus jelez.

A kutatók által írt tanulmányból kiderült, hogy mesterséges intelligenciájuk egyrészt több tényleges csalást mutatott ki, másrészt kevesebb hamis pozitívval állt elő, mint a használatban lévő algoritmusok. Utóbbiak számát 54 százalékkal csökkentette.

A hamis pozitívok nemcsak a kártyatulajdonos bosszúsága és a kibocsátó bank erőforrásainak pazarló használata miatt káros, hanem általában a kereskedőknek is anyagi veszteség. A 2015-ös elemzés szerint visszautasított tranzakció után a fogyasztók harmada vásárlás nélkül távozott az adott boltból.

Ha az új algoritmus elterjed, megoldódhat a tévesen csalásként azonosított tranzakciók problémája.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr4214257419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

István Torma 2018.09.25. 16:45:58

Nem megoldódik, hanem a felére csökken. A cikk erről szól, nem?

nembal 2018.09.27. 09:13:18

Ha már szakcikk, akkor lehetne akár a valós terminológiát is használni. A kártya tulajdonosa mindig a kibocsátó bank - ez rá is van írva a kártyára -, a kártyabirtokos használja a kártyát.

Kepan 2018.09.27. 20:26:41

Van más lehetőség is, jelezni a banknak, hogy tengerentúlra utazol, valahol hallottam, hogy van rá egy analitika a bankoknál, ami figyeli az ilyen "hirtelen" váltásokat és esetleg jön a fizetési tiltás. Netbankon keresztül írtam tavaly, hogy Dél-Amerika lesz, úgyhogy legyenek szívesek figyelembe venni. Nem volt gondom, mindenhol működött a kártyás fizetés.

Tobiassan 2018.09.28. 01:02:32

Haha. Bankok. Most akkor említhetném, hogy tőlem meg, aki anno átlag 2-5000 forintokat vásárolt tranzakciónként csak európából, egy alkalommal kiengedtek egy 80.000 forintos fülöpszigeteki tranzakciót, és még utána le se akarták a zarolt összeget tiltani, hanem hagyták volna kimenni, a rendőrségi feljelwntés ellenére. Vagy azt az esetet, amikor dombornyomott Mastercardommal vásároltam, a POS elutasította a tranzakciót, készpénzben fizettem, majd hazaérve a netbankban tapasztaltam, hogy a tranzakció a kártyáról is lement. A POS tulajdonos K&H bank válasza erre a panaszkezeléskor annyi volt, hogy a pénz azért ment le, mert én a tranzakciókor a kártyás fizetős bizonylatot ami a POS-ból kijött aláírtam. Ami persze azért érdekes, mert ilyen soha nem történt.

Na ezóta úgy vagyok vele, hogy tök felesleges nekik ilyen MI. Pénzkidobás, meg szar is. Csak az életem bonyolítja, mint a pz SMS megerősítő online vásárláskor. Ehelyett szépen rá van téve a számlámra 10.000 forint limit, amit nagyobb összeg költése előtt közvetlen netbankban megemelek. Mióta így csinálom is loptak már el a kártyám adatait, és próbáltak vele pénzt lopni, de nem sikerült, A kártya pedig még mi dig meg van, be se jelentettem, hogy letiltom, mert a tolvalyok a limit miatt feladták egy idő után a próbálkozást. Hogy majd még én fizessek a banknak 10.000 forint csereköltséget a kártyáért. Elmehetnek a halál f***ára.