A Stanford Egyetem és a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói saját tömegüknél 40-szer súlyosabb tárgyakat megmozgató tenyérméretű drónokat fejlesztettek. Ezt úgy érik el, hogy a földbe vagy a falba „horgonyozzák” magukat.

A természet által inspirált fejlesztés betekintést ad egy olyan jövőbe, amelyben a drónok az emberhez, vagy nagyobb robotokhoz hasonlóan, a mainál sokkal aktívabban képesek átalakítani környezetüket. Együttműködve komplexebb feladatokat is el tudnak végezni. A bemutatón ajtót nyitottak ki, de törmeléket is eltüntethetnek, golyós szelepet csavarhatnak fel stb.

Szárnyas állatok saját tömegüknél maximum háromszor nehezebb objektumokat képesek repülés közben felemelni. A kutatók a talajon landoló és nagyobb prédát cipelő ragadozó darazsakat figyeltek meg, és az ő példájukat igyekeztek drónjaikra alkalmazni.

A „FlyCroTug” gépek a légi mobilitást földbe, falra stb. rögzítő megoldással kombinálva nagyobb húzó/nyomóerővel rendelkező négyrotoros szerkezetek. Kinyújtható, összezsugorítható hosszú kábel végén mindegyikhez forgattyún keresztül oda-vissza húzható speciális tartozék kapcsolódik. Így tudják magukat a kábellel tárgyakhoz rögzíteni, és nehéz objektumokat megmozdítani.

„Kis lépés a darazsaknak, hatalmas repülőugrás a drónoknak” – magyarázza Matt Estrada stanfordi gépészmérnök.

A szűk tereket bejáró és környezetükre nagy erőt kifejtő apró drónok a polgári és a katonai kereső-mentőalkalmazások új lehetőségeivel kecsegtetnek, például megközelíthetetlen helyeken ragadt személyeket láthatnak el gyógyszerekkel stb.

A gépekkel két ajtónyitó forgatókönyvet játszattak el, és mindkettőben jól teljesítettek. Ennek ellenére jelenlegi lehetőségeik főként azért korlátozottak, mert elemeik csak ötperces repülésre elegendők. Bonyolult, ismeretlen terepekhez több változatot kellene fejleszteni belőlük, talajtípusokhoz kialakított különféle tartozékokkal és horgonyzási mechanizmusokkal. A fél- vagy emberi kontroll nélküli, teljesen autonóm tevékenységet biztosító érzékeléssel és a mesterségesintelligencia-megoldásokkal szintén nem foglalkoztak még.

„Az ember ösztönszerűen látja, melyek a drónok számára járható felületek. Ez a felismerés alacsonyszintű manőverezési autonómiával kombinálható” . nyilatkozta Estrada.