Robotgyártó cégek összesen több mint félmilliárd dolláros szerződést kötöttek a Pentagonnal, és a megállapodások értelmében bombákat hatástalanító, valamint a katonák előtt, embereket óvó, csatatéri felderítő munkát végző gépeket fejlesztenek.

Ők indulnának meg például dombok felé, adott esetben őket lőnék le a messzeségben meglapuló mesterlövészek. A háromezer hátizsák-méretű robotot a csapatok részben golyófogóként használnák veszélyes szituációkban.

Amerikai szakértők egyébként attól tartanak, hogy elveszíthetek a kisebb katonai robotok versenyét, mert Kína és Oroszország hasonló fejlesztései gyorsabban haladhatnak.

Ezek a csatatéri szerkezetek egyelőre még nem a félelmetes fegyvereket automatikusan kezelő, világszerte rengeteg vita tárgyát képező „gyilkos robotok.” A befektetéseket egyébként a félelem is meghatározza, hogy a nemzetközi vetélytársak főszereplővé válhatnak a csatatéri robotok fejlesztésében.

Egy májusi szenátusi meghallgatáson több szakértő figyelmeztetett, hogy Kína és Oroszország óriási összegeket fektet légi, tengeri és szárazföldi botokba, és például mindkét országnak vannak már fegyveres drónjai.  

Amerikai katonai vezetők inkább köztes megoldásokban gondolkoznak. Ilyen például a Massachusetts állambeli Endeavor Robotics közepes méretű, felderítő és robbanószerkezeteket hatástalanító Kentaur botja. A bot intelligensebb és könnyebben telepíthető, mint a másfél évtizede ugyanerre a célra használt távirányított terepjárók. (A cég a Roomba robotporszívókról ismert iRobotból nőtt ki.)   

Mark Milley vezérkari főnök személyes meggyőződése, hogy „10-15 éven belül a robotok meghatározó harctéri szerephez jutnak.”

Ez a forgatókönyv hatalmas váltást jelentene a hadviselésben, és minden jel arra utal, hogy tényleg meg fog valósulni. Az amerikai szárazföldi erők ugyanis 5 ezer változó méretű és autonómiaszintű robotot szándékoznak hamarosan alkalmazni.

A haditengerészet és a légierő is hasonló számokban gondolkozik.