Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Sokkal több munkát teremt az MI, mint amennyit megszüntet

2019. január 07. - ferenck

Kevés infokom terület fejlődött olyan dinamikusan az elmúlt években, mint a mesterséges intelligencia. A fejlődés több kérdést felvet, például hogy az MI milyen hatással lesz a munka világára. Sokan félnek az állásvesztéstől, a gyakran prognosztizált tömeges munkanélküliségtől.

Nem biztos, hogy így lesz, sőt, elképzelhető, hogy az MI jóval több állást teremt, mint bármely más eddigi technológia. Radikális technológiai váltások sem számítanak új jelenségnek; az Egyesült Államokban sem a gőzgép, sem az elektromosság nem vezetett tömeges munkahely-vesztéshez.

ai_jobs_1.jpg

Egy közelebbi példa: a Mosaic webböngésző 1993-as bevezetésekor senki nem gondolta, hogy bő negyedszázad múlva az internet hány állást teremt, dollár-billiókat érő cégek tűnnek fel a világhálón, a kommunikációs költségek lassan a nullához közelítenek, teljesen új tevékenységi körök jelennek meg. Tény, kevesebb levelet írunk, kevesebb papírújságot olvasunk, viszont rengetegen dolgoznak a világhálón…

Az MI az internetnél is jobban átrendezheti a terepet. A probléma, hogy az új lehetőségek zömét még el sem tudjuk képzelni.

ai_jobs0.jpg

Például hibátlan gépi fordítás sokat segíthet a tolmácsoknak, a program elvégzi az alapmunkát, a nüánszok érzékelése viszont csak az embernek megy. A bővülő gazdasági kapcsolatokkal pedig egyre nő a (mesterséges intelligenciával segített) tolmácsok iránti igény.

Az amerikai Munkastatisztikai Hivatal előrejelzése alapján az MI által érintett több szektorban (könyvelés/számvevés, törvényszéki munkák, földrajzi technikák, technológiai újságírás, pénzügyek, orvosi berendezések üzemeltetése, diatetika, webfejlesztés, ügyfélszolgálat stb.) új állások teremtésében is tetten érhető növekedés várható. A növekedés nem az MI ellenére, hanem az MI miatt történik. Viszont a korai 1990-es évek internetéhez hasonlóan, a legfőbb pozitív változásokról egyelőre elképzelésünk sincs.

ai_jobs1.jpg

A pesszimizmust adatok félreolvasása is fokozza. Egy oxfordi prognózisban például egyes funkciók 47 százalékának automatizálásáról írtak, az adat viszont az állások 47 százalékának elvesztéseként szivárgott át a köztudatba.

Carl Frey és Michael Osborne az anyag szerzői a valószínűsíthető komputerizáció alapján is számszerűsítettek állásokat. Többek között társadalomtudományi kutatóasszisztensek, légkör- és űrtudományi kutatók, gyógyszerész-segédek munkájának 65 százaléka ugyan automatizálódik, ám ez csak annyit jelent, hogy másféle, kreatívabb tevékenységeket fognak végezni.

A kérdést pontosabb lenne úgy megfogalmazni, hogy az MI megszünteti-e az alacsonyabb képzettséget igénylő állásokat, és nagyobb tudást, szakértelmet igénylőket teremt? Képesek leszünk-e a jelenleginél valamivel bonyolultabb munkát végezni?

Ez a jelenség sem új, mert az ipari forradalom idején már megtörtént. Farmerek gyári munkásokká váltak, gyári munkásokból üzemvezetők lettek stb.

Egy másik adat: az Accenture 2018-as tanulmánya szerint az új MI-alkalmazások és az ember-gép együttműködés 2020-ig világszerte 10 százalékos állásnövekedést eredményez.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr7914540434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.