Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Az agyhoz hasonlón működő kvantumszámítógép épül

2019. január 16. - ferenck

Az emberi agy bámulatos adottságai miatt nagyon sok szempontból a legfejlettebb komputereknél is hatékonyabb. Nem a véletlen műve, hogy tudósok és mérnökök hosszú ideje próbálják másolni.

A mai számítástudományban az agyszerkezet által inspirált mesterséges ideghálókkal próbálják megoldani az MI legnehezebb problémáit. Ez a megközelítés az információt az agyhoz hasonlóan feldolgozó szoftverek fejlesztésével jár, idegsejteket utánzó hardverépítéssel viszont alig foglalkoznak.

agy_kvantum.jpg

Michael Hartmann, az edinburghi Heriot-Watt Egyetem kutatója és kollégái a hardverből kiindulva dolgozzák ki a világ első kifejezetten idegháló-alapú számítógépét. Mesterségesintelligencia-szoftver helyett kvantumtechnológiával kapcsolják össze. A két terület, kvantumszámítások és MI szintézise fontos változásokat hozhat, korábban soha nem tapasztalt tempóban működő, nagyon rövid idő alatt komplex döntéseket hozó mesterséges intelligenciához vezethet.

Az ideghálók új inputok kezeléséhez példák alapján tanuló gépitanulás-algoritmusok, míg a kvantumkomputer az egyszerre egynél több állapotban is létező atomszint alatti részecskék előnyeit kihasználva próbálja meghaladni a klasszikus bináris számítógépeket. A szintézissel döbbenetesen bonyolult problémák, például teljes városok közlekedése, a forgalom kezelhető valósidőben.

agy_kvantum0.jpg

A Quromorphic projekt tervezett gépének ideghálói kvantummechanikai elvek alapján dolgozzák fel az adatokat. Nincsenek szoftverbe kódolva, hanem közvetlenül a szupervezető elektromos áramkörökből álló hardverbe építik őket. Hiba nélküli méretezésük így sokkal könnyebb. Mivel a többállapotú kvantumbitek alkotta rendszer számítási kapacitása minden egyes hozzáadott qubittel megduplázódik, a kvantumszámítógép óriási adatmennyiséget tud egyszerre, párhuzamosan feldolgozni.

Az eddigi kicsi kvantumszámítógépek ugyan jól teljesítenek, de még egyetlenegy sem múlta felül a hagyományos komputereket. Az egyik ok, hogy ezeket a gépeket izolálni kell a környezettől, processzoraikat az abszolút nullához közeli hőmérsékleten kell tartani, másrészt viszont a külvilággal is kell valahogy kommunikálniuk.

Az edinburghi kutatók ezt az összetett problémát igyekeznek megoldani. Bármilyen alkalmazáshoz használható egyetemes számítógépet építenek, és bizakodnak, hogy mivel nem várják el tőlük a szuperpontosságot, az MI-alkalmazások több hibát „elviselnek”, mint a hagyományos számítástudomány, és a gépet nem kell annyira izolálni, mint az eddigi kvantumkomputereket.

Az MI ezért is lehet ideális terep a közeljövő kvantumszámításaihoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr2914562846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.