A virtuális valóság (Virtual Reality, VR) headsetek („sisakok”) már most vannak annyira jók, hogy a felhasználó fülével, szemével – és agyával is – elhitetik: egy másik világban jár.
De ez csak egy közbülső állomás, mert hamarosan képesek lehetünk ezekben a világokban pusztán gondolati úton navigálni.
A játék- és headset-fejlesztő Valve pszichológusa, Mike Ambinder szerint a közeljövőben a „sisakok” agy-számítógép interfészekkel (Brain-Computer Interface, BCI) bővülnek.
Az elképzelés lényege, hogy már meglévő VR headseteket inváziv beavatkozást nem igénylő elektroenkefalogram (EEG – az idegsejtek elektromos aktivitását valósidőben mérő eszköz) szenzorokkal egészítenek ki.
Az EEG-olvasók detektálják, majd adatpontokká alakítják az agyban tüzelő elektromos jelzéseket. Az adatok elemzésével játéktervezők úgy dolgozhatnak ki játékokat, hogy azok a felhasználó hangulatának megfelelően reagáljanak – másként, ha izgatottak, ha boldogok, vagy ha csalódottak stb. vagyunk.
„Gondoljunk az alkalmazkodó ellenségekre. Milyen állatok ellen szeretünk játszani? Ha ismerjük a választ, sokkal jobban töltjük el az időnket, kevesebbet unatkozunk” – magyarázza Ambinder.
A játékdesign szinte tökéletesen a VR headsetet viselő személyre szabható, sőt, ideális virtuális világbeli reprezentációnkat is megalkothatják. Avatárunk egy-egy az egyben leutánozza aktuális hangulatunkat, elmeállapotunkat.
„Hirtelen meg tudjuk állapítani, hogy a felhasználó hogyan reagál különböző elemekre. Apró változtatásokat eszközölünk, hogy nagy változásokká váljanak” – folytatja a pszichológus.
Már most is több cég próbálkozik az agyból érkező jelzések összegyűjtésével, elemzésükkel pedig a játékélményen javítanának.
A Neurable startup olcsó headsetekbe épített agy-számítógép interfészeket tesztel. Céljuk „agyunk természetes kibővítése, az emberi elme gazdagítása új lehetőségekkel.”
Egyelőre azonban még távol vagyunk a tökéletes BCI-ktől. Egészségügyi használatra alkalmas EEG-knek is nagymennyiségű zajjal kell megküzdeniük, a szélesebb körű fogyasztásra szánt, nem inváziv eljárással a koponyára került szerkezeteknek pedig még zajosabb környezetben kell elboldogulniuk.
