Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Állatlaborok segítenek az MI-kutatásban

2019. június 27. - ferenck

Az élővilág régóta inspirálja a számítástudományt, sokféle robotot és gépi rendszert mintáztak biológiai modellekről.

Manapság egyre több állatkutató segédkezik mesterségesintelligencia-szoftverek, agy-számítógép interfészek (brain-computer interfaces, BCI) fejlesztésében. Az Apple, a Facebook, a Google, a Twitter és más infokom nagyvállalatok különböző egyetemek és főiskolák, például a zoológia egyik vezető intézménye, a Harvard Rowland Intézetének doktoranduszait alkalmazzák ezirányú kutatásaihoz.

animal_research_labs.jpg

Az intézetet vezető Mackenzie Mathis egereknek a környezetváltozásokhoz való gyors alkalmazkodását vizsgálja számítógépes játékokon keresztül. Kutatási eredményei egy-két évtizede csak az agyműködéssel és zoológiával foglalkozó szakembereket érdekelte volna, de mára megváltozott a helyzet. Azért is akar rájönni, hogy az egerek hogyan sajátítanak el képességeket, mert gépitanuló-rendszerek működésével kapcsolatos következtetéseket vonhat le belőle.

Ha látjuk, hogy egy egér miként reagál váratlan helyzetekre, az így szerzett információk például a robotikában hasznosíthatók, és a gépek ugyanazokra az adottságokra tehetnek szert, mint az állat.

animal_research_labs1.jpg

Mások a zebrapintyek éneklőkészségét tanulmányozva, váltak szakértővé abban, hogy a madár koponyája mennyire és hogyan vezeti az elektromosságot. Megint mások megmaradtak a klasszikus biológiánál, és a viszonylag egyszerű muslicák vagy férgek viselkedését vizsgálva próbálják az ismereteket számítógépes rendszerekre alkalmazni.

Különféle tudományterületek, különösen a medicina régóta foglalkozik állatokkal. A zebrapinty hangképzésének Siri hangfelismerő rendszerébe vagy az egerek viselkedésének az Amazon raktári robotjaiba, játékokba integrálása viszont teljesen más szint.

animal_researvh_labs0.jpg

Ehhez a szinthez a mai komputerek kellenek.

A modern számítógépek csak nemrég jutottak el addig, hogy fel tudják dolgozni és képesek elemezni például az egér kb. 75 millió idegsejtjét, működésüket.

Mackenzie Mathis és férje, Alex Mathis nyílt forrású szoftvere, a DeepLabCut segítségével nyomon követhető az állatok mozgása. Az alkalmazás képfelismerő technológiával figyeli, hogyan játszanak, és miként reagálnak a cukorka és víz formájában kapott jutalomra.

Hasonló programokat más kutatóintézetekben is fejlesztenek, ezekkel a munkákkal számítástudomány és biológia még közelebb kerülnek egymáshoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr6914913130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Willkommenskultur 2019.06.29. 15:37:20

Is met egy jo post arrol, hogy mi NEM mi.

Pipas 2019.06.30. 08:47:00

"Az élővilág régóta inspirálja a számítástudományt"

A szerző nem tudja mi az a számítástudomány és írt erről egy cikket. :(

A számítástudomány a matematika egyik ága, nem foglalkozik konkrét alkalmazások fejlesztésével, nem "informatika", nem programozás. A számítástudomány matematika, az élőlények viszont nem matematikai modellek alapján gondolkodnak, ezért a számítástudományban semmit sem segít az állatok mefigyelése. A matematika nem természettudomány, nem foglalkozik a valósággal, nem végez megfigyeléseket.

A számítástudomány algoritmusok vizsgálatával foglalkozik. Az élőlények viszont nem algoritmusok alapján gondolkodnak, ezért a számítástudomány nem képes segíteni abban, hogy megértsük hogyan gondolkodnak az élőlények. Az ember képes a gondolkodásával modellezni, vizsgálni az algoritmusokat, de ez nem jelenti azt, hogy az ember gondolkodása algoritmusokon alapulna.

Amire a szerző gondolt az az a számítástechnika, nem a számítástudomány. Két teljesen különböző dolog.

Pipas 2019.06.30. 08:54:36

"A modern számítógépek csak nemrég jutottak el addig, hogy fel tudják dolgozni és képesek elemezni például az egér kb. 75 millió idegsejtjét, működésüket."

Nem, ez nem igaz. Amiről a szerző beszél az a mesterséges neuronok szimulálása. A mesterséges neuron egy absztrakt dolog, az idegsejtek adták az ötletet, de sokkal egyszerűbb. Sokkal, sokkal, sokkal egyszerűbb.

A mesterséges neuron kimenetén egy valós szám van, amit egy egyszerű függvénnyel számolnak ki a bemenetére érkező számok összegéből. Az egér idegsejtjének kimenetén egy rövid impulzussorozat van, amit igen nehéz kiszámolni. Teljesen lehetetlen 75 millió idegsejtet számítástechnikai eszközökkel modellezni, egyszerűen túl sok számítást igényelne.

Pipas 2019.06.30. 08:59:50

"Mások a zebrapintyek éneklőkészségét tanulmányozva, váltak szakértővé abban, hogy a madár koponyája mennyire és hogyan vezeti az elektromosságot."

Vagyis pontosan nulla eredményük lesz a mesterséges intelligencia témakörében. Szerintem a szerző nem véletlenül nem írt egyetlen eredményt sem, ami a mesterséges intelligencia kutatásának területén állatok megfigyeléséből eredt volna. Ilyen eredmény szerintem nincs.