Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Biohackerek

2019. június 28. - ferenck

Dave Asprey, a teljesítménynövelő élelmiszerekkel és más táplálék-kiegészítőkkel foglalkozó Bulletproof vezetője szerint a biohacking (vagy csináld magad – DIY – biológia) „a külső és belső környezet biológiánk feletti teljes kontrollt célzó megváltoztatásának művészete és tudománya.”

Egyre gyakrabban találkozunk a legváltozatosabb esetekre ráhúzható kifejezéssel. Josiah Zayner korábbi NASA-alkalmazott például a CRISPR génszerkesztő technológiát használva, DNS-injekciókat, Asprey őssejteket fecskendez be magának és infravörös fényben fürdik/szaunázik, de a kézbe és más testrészekbe ültetett és ajtókat nyitó, a vér cukorszintjét stb. ellenőrző chipek, az öregedést hátráltató gyógyszerek, fiatalabb személyek vérének idősebbekébe történő átömlesztés – amiben Peter Thiel nagy jövőt lát – is mind idetartoznak.

biohacking.jpg

A kiindulási pontot jelentő Szilícium-völgy mellett más helyeken szintén egyre népszerűbb jelenség lassan életstílusnak tekinthető. Legismertebbek a saját testüket és agyukat a jobb teljesítmény érdekében csúcstechnológiás megoldásokkal módosító biohackerek. Elképzeléseik a transzhumanizmus azon alapelvére rímelnek, mely szerint a Homo sapiens evolúciója nem ért véget, saját kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, és változatos technológiák (robotika, MI, nanotech, genetika stb.) segítségével „feljavítjuk” az emberi állapotot.

Asprey bizakodik, hogy technikáival akár 180 évig elélhet. Az ő és a többi biohacker szótárában is gyakran szerepelnek a számítástudományban jól ismert kifejezések: „optimalizálás”, „frissítés” stb. Mivel saját maguk, testük szinte minden aspektusát számszerűsítik, köreikben népszerűek a viselhető (wearable) technológiák, többek között alvásmintázataikat mérik velük.

biohacking0.jpg

Egyes tevékenységek tudományosan teljesen megalapozottak, kísérletek által igazoltak, mások viszont bizonytalan kimenetelű, a kívánt hatást el nem érő, esetleg káros kísérletezések, vagy annyira újak (például a CRISPR), hogy még nem ismerjük az összes mellékhatásukat. Saját genomunk „barkácsolásával” például szándékunkon kívüli és egyes betegségekre való hajlamot növelő mutációkat is létrehozhatunk.

Az érvényben lévő szabályozás és a törvények nem tudnak sokat kezdeni a szélsőséges esetekben az „emberi” határait feszegető tevékenységekkel. Ezek a tevékenységek nem feltétlenül illegálisak, hanem egyszerűen nincs még rájuk vonatkozó törvény.

Nem minden biohacker kísérletezik saját magával. Sokan szélesebb tömegekhez szeretnék eljuttatni a tudomány eredményeit, tenni akarnak valamit a klímaváltozás ellen, vagy komfortzónánkból kirángató műalkotásokkal figyelmeztetnek a 21. századi valóságra.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr7414913846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.06.30. 10:21:07

Valójában ez egy válasz a gigantikus multik kezében lévõ orvostudomány fejlődésének vontatottságára.

steery 2019.06.30. 12:00:37

Elképesztő mellékhatásai, veszélyei vannak az ilyen felelőtlen kísérletezésnek, amivel akár véletlenül, akár szándékosan létrehozhatnak az amatőrök új, multirezisztens mikrobákat is. Amúgy a biológiai test feljavítása csak időleges problémamegoldás, ami ebben az átmeneti, zűrzavaros korszakban jellemző. A jövő azonban nem erre mutat. Hosszú távon egyértelműen az következik, hogy megszabadulunk a bonyolult és problémás, sebezhető biotestektől és átköltöztetjük a tudatunkat alakváltó, halhatatlan, ellenálló nanorobotraj géptestekbe.

midnight coder 2019.06.30. 14:18:16

@steery: A multirezisztens mikrobák hála az orvostudomány stagnálásának így is létrejöttek, ez ma már múlt idő. Nanorobotraj géptestek pedig jó eséllyel pedig soha nem lesznek. Azt el tudom képzelni, hogy a nagyon-nagyon távoli jövőben áthelyezheted a tudatod egy számítógépbe, de az elég soká lesz. Azt viszont simán el tudom képzelni, hogy a biológiai testünkben eléldegélhetnénk pár száz évig, ha a dokik nem lennének annyira bénák mint amilyenek.

steery 2019.06.30. 18:11:00

A multirezisztens mikrobák jelenleg csak az ellenük használt antibiotikumokkal szemben ellenállók, mással szemben nem. A biohekkelés hatására viszont egyéb tulajdonságaik is kifejlődhetnek, amik tovább súlyosbítják a helyzetet. Erre gondoltam.
Azért még ne írd le a nanorobotok tömegéből összeálló alakváltó emberi testeket. Valami olyan lesz ez, mint a Terminátor 2. higanyembere vagy a Csillagkapu replikátorai. Nem kell hozzá nagyon távoli jövő, 10-20 év alatt elkészül, ha tudjuk tartani a jelenlegi fejlesztési tempót. Viszont a tudat áthelyezése egy ilyen rendszerbe már valóban probléma. Nem azért, mert nehéz a tudatot kivonni a biotestből (agyszkennelő nanorobotokkal), hanem azért, mert hogyan tároljuk el egy nanorobot raj testében? Szétosztva milliárd darabkára? Ezek hogyan, milyen hálózatba kapcsolódjanak össze? Ha meghibásodik vagy elvész belőle pár száz darab, véletlenszerűen lehülyül tőle a tudat? Elfelejt dolgokat? Vagy több példányban kell a tudat részeit eltárolni? Vagy kell egy tartalék háttértár otthon, amit nem viszek magammal, de online vagyok vele és abból pótolom az elvesztett emlékeimet? Ez az egész megoldás még kiforratlan.
Ilyen nanobot testekben nem jelentene gondot az űrutazás, más bolygókra szétköltözés. Szkafander nélkül lehetne űrsétát tenni, meg a holdon mászkálni. Persze az erősebb kozmikus sugárzás részecskéi meg a forróság, fagy így is próbára tenné a rendszer tűrőképességét. Ezek viszont idővel orvosolhatók lesznek.
A távoli jövő oda vezethet, hogy az egész bolygó felszínét csak ilyen nano struktúrák fogják borítani és teljesen eltűnik (kipusztítjuk) a biotesteket, állatokat, növényeket, mikrobákat, mint elavult rendszereket. Minden nanobotokból fog állni: a fák, állatok, házak, járművek, még a hegyek is, és az egész programozható, alakváltó, színváltó, intelligens lesz. Végül egész bolygókat építhetünk fel belőlük.

erkölcsi hulla 2019.06.30. 20:36:53

. "Viszont a tudat áthelyezése egy ilyen rendszerbe már valóban probléma."

A nanorobotok nem, de a tudat áthelyezés még probléma, ezt jó tudni, Mester.

Sőt, ahogy látom, olvastál pár scifi könyvet is, így szárnyal a fantáziád ma, mester, jó téged olvasni !

Kérlek, vedd fel a kapcsolatot a világ vezető tudósaival, had tanuljanak, gyorsítsd fel az emberiség Felemelkedését !

midnight coder 2019.07.01. 06:52:55

@steery: "A multirezisztens mikrobák jelenleg csak az ellenük használt antibiotikumokkal szemben ellenállók, mással szemben nem."

Mivel a dokiknak jelen pillanatban semmi másuk nincs a mikrobák ellen mint az antibiotikum, így aztán épp elég ha ellenük szemben ellenállók. A másik dolog amit egy doki be tud vetni a mikrobák ellen az a ráolvasás, de azzal szemben mindig is rezisztensek voltak.

A nanorobotoknak a legfõbb akadálya jelenleg az, hogy egy atomnál kisebb tranzisztort nemigen tudunk csinálni. Ergo kb. itt a vezérlések miniatürizálásának vége. Ezt viszont kb. a mai procik is súrolják, ma is pár tíz atom egy-egy tranzisztor.

steery 2019.07.01. 12:47:39

@midnight coder: Vannak más módszerek is szép számmal, csak hozzád, meg sokakhoz még nem jutott el a hírük. Az embert a saját mikrobiomja is védi az idegen mikrobáktól. Még senkinek nem jutott eszébe, hogy az emberrel szimbiózisban élő mikrobákat immunizálja, kitanítsa arra, hogy hatékonyabban védjék az élőhelyüket. Az orvosok még csak ott tartanak, hogy az emberi immunrendszerét akarják fejleszteni és nem figyelnek a lakótársak képességeire.

A nanorobotok azok a szerkezetek, amik átmérője 1-1000 nanométer közt van. 1000 nanométer az 1 mikrométer. Egy ekkora gépezet kb. 1 billió atomból áll, szóval a 10-15 nanométeres tranzisztorokból és egyéb ketyerékből sok-sok ezer kényelmesen elfér benne. Az 1 mikrométer egy porszem vagy pici homokszem átmérője. Ilyen gépeket már most is gyártanak, különféle célokra.