Brit tudósok és jogászok az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Uni szabadalmi hivatalaival új találmányok szerzőiségéről vitáznak. A találmányok ugyanis nem kis mértékben mesterségesintelligencia-algoritmus munkái.
Az egy személyben jogi szakértő és mérnök, amerikai Stephen Thaler Dabus AI algoritmusa nevében töltötte ki mindhárom hivatalnak a szabadalmi oltalomra vonatkozó kérvényt. Az egyik találmány egy fraktál-alapú, a maiaknál könnyebben megfogható ételtároló. A másik az agytevékenységet utánzó minta alapján vibráló lámpa.
Az indoklásban az állt, hogy az algoritmusok, mivel alaposan kiveszik a részüket egy-egy új termék előállításából, többet érdemelnek annál, amit jelenleg kapnak.
Hagyományos jogok viszont csak embereket illetnek meg, így a hivatalok visszadobták a javaslatot. A szokatlan nézeteltérés jól illusztrálja, hogy a jogrendszerek mennyire nincsenek felkészülve a kibontakozóban lévő technológiákra.
Tudósok szerint Dabus AI-t a szerzőiség, míg a jogok az algoritmus fejlesztőjét illetik meg. A fejlesztő viszont jogilag semmit sem akar az algoritmusért.
„A hivatal azt mondhatja, hogy ha nincs senki, aki megfelelne a hagyományos emberi feltalálóság kritériumainak, akkor szabadalmaztatni sem lehet az adott terméket. Ha a jövőben MI-k lesznek a feltalálók, a szellemi jogok teljes rendszere működésképtelenné válik” – véli Ryan Abbott, a Surrey Egyetem professzora.
A probléma alapja, hogy még a világ legjobb MI-rendszerei is csak eszközök – nem élnek, nem tudatosak, és nem úgy kreatívak, ahogy emberek azok lehetnek.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egyik szóvivője szerint azért ódzkodnak MI-nek adni szabadalmi jogokat, mert ezzel a lépéssel korábban soha nem tapasztalt jogi precedenst teremtenének.
Humán feltalálónak – személynek – azért kell minden kérvényen szerepelnie, mert így a jogok a feltalálóknál, és nem vállalatoknál maradnak. A „dolgozók” efféle védelmének megfogalmazásakor senki nem számolt a jövőbeni MI-kkel. (Nem véletlenül, hiszen a vonatkozó brit törvény 1977-es.)
„A technológiai fejlesztések jelenállása alapján, az előre látható jövőben az MI humán feltalálók által használt eszköz marad. Bármilyen változás jócskán túlmutat a szabadalmi jogokon, mert a szellemi tulajdonjogokat, a polgári jogi felelősséget és az adatvédelmet is érinti. Az EPO természetesen tisztában van az ellenérvekkel” – magyarázza a meg nem nevezett szóvivő.
Abbott szerint a komplex problémakör megoldása évekig eltarthat, és jogi szempontból Dabus AI sem lesz máról holnapra feltaláló. A kérdésfelvetés viszont brutálisan jelzi, hogy a jogalkotás mennyire a technológia mögött kullog.
