Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Miért nem szeretik a mesterségesintelligencia-kutatók a Terminátor-filmeket?

2019. november 04. - ferenck

„A jelen és az előrelátható jövő mesterségesintelligencia-rendszereivel köszönőviszonyban sem álló képet festenek a szakterületről. Nagyon messze járunk a szuperintelligenciától, alapvető akadályai lehetnek az embernél értelmesebb MI fejlesztésének” – jelentette ki az új Terminátor-filmről az 1990-es években úttörő gépitanulás-kutatásaival világhírűvé vált Yoshua Bengio (Montreali Egyetem).

Steven Spielberg Cápája hasonlóan befolyásolta a közvéleményt – a filmnek semmi köze nem volt a tudományos valósághoz, hatására eltorzult véleményt alakítottunk ki a cápákról. Az apokaliptikus mesterségesintelligencia-filmek, például a Terminátor-mozik elszabadult és kontrollálhatatlan gépei pedig hamis félelmeket generáltak az MI-ről.

terminator.jpg

„A valóság az, hogy így nem fog megtörténni” – summázta a filmről alkotott szakmai véleményt a Facebook londoni MI kutatólaborjában dolgozó Edward Grefenstette.

A jelenlegi MI-k táblás játékokban eredményesek, felismernek arcokat stb. Ezekben a feladatokban jobbak az embernél, viszont egy test vezérlésétől is messze vannak még. Egyelőre egy egérével sem tudnának mit kezdeni.

Ha egynél több feladatot kell megoldaniuk, szintén akadályokba ütköznek. Neil Lawrence gépitanulás-szakértő (Cambridge) szerint az MI technológiákat jobb lenne „számítógépeknek és statisztikának” nevezni, mert általában rengeteg adatban rejlő statisztikai kapcsolatok komputeres megfejtéséről van szó.

terminator0.jpg

Elon Musk szintén sokat tett az MI-től való félelmek elterjedésével, ezzel szemben a kutatóközösségek nemcsak 20-30, de 5 évre is bizonytalanok a fejlődés tempóját illetően. Az emberi szintű MI-ről szintén megoszlanak a vélemények, egyesek feleslegesnek tartják.

„Az MI veszélyeiről beszélve, mindig az általános MI-re gondolnak. Ezek a gépek humán alkotóik kontrollján és specifikációin túlmutató kognitív képességekkel rendelkeznek. Az elképzelés azért irreális, mert a mostani fejlődés nagyon speciális készségek, nagyon speciális területeken történő kialakítására vonatkozik” – folytatja Grefenstette.

Bengio szerint jobb lenne, ha inkább az MI-kkel (emberek által) elkövetett visszaélésekkel foglalkoznánk – hogyan növelhetik az egyenlőtlenségeket, miként fokozhatják a megfigyelést, hogyan használhatók háborúban?
Lawrence nem bánja, ha elgondolkozunk az autonóm fegyvereken, bár a jövő háborúi mások lesznek, mint a Terminátorban látottak.

Szerencsére sok MI-szakértő, például az oktatásban vagy a klímakutatásban, pozitív hatású rendszereket fejleszt. Együttműködőbb, kommunikáló és átlátható, a nyelvet értő, az utasításokat követő, más rendszerekkel konzultáló gépekben, és nem gyilokgladiátorokban gondolkoznak.

A média feladata, hogy róluk, a terület tényleges állásáról tájékoztassa a közönséget, és ne szenzációhajhász klikkvadász riogatás vezérelje.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr3315285402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.11.06. 02:19:37

Én sem szeretem az összes Terminátor filmet, csak az elsőt és a másodikat.
Én meg naívan azt azt hittem, hogy a valaha készült összes film teljesen pontosan a valóságot mutatja be. Superman se a Krypton bolygóról származik? Nemá'!
Nehogy már azt mondják, hogy az Alien filmek se valós eseményeket mutatnak be, mert akkor tényleg csalódok a filmekben.
Az 1979-es Alien-ben Ash egy geci android volt. Az 1986-os Aliens-ben viszont Bishop jófej android volt. Most akkor mindegyik csak kitalált karakter? Elképesztő!!!

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.11.06. 06:36:57

Sajnos sokan vannak akik azt hiszik hogy Asimov három alaptörvénye is megvédene minket, pedig akik olvasták a könyveket, tudják hogy pont nem. Az összes sztori arra épül, hogy az MI hogy kerüli ki azokat a határokat amiket beállítunk neki.

midnight coder 2019.11.06. 07:18:55

"az MI technológiákat jobb lenne „számítógépeknek és statisztikának” nevezni, mert általában rengeteg adatban rejlő statisztikai kapcsolatok komputeres megfejtéséről van szó"

Ennyi erővel a természetes intelligenciát is nevezhetjük sejteknek és statisztikáknak. Az emberi agy sem csinál mást, csak biológiai úton. Tény, hogy az emberi hardver és szoftver jelenleg fejlettebb.

"Az emberi szintű MI-ről szintén megoszlanak a vélemények, egyesek feleslegesnek tartják."
Ezt valószínûleg inkább a piac fogja eldönteni. És a piac aligha fogja azt mondani, hogy ez így van.

"Az elképzelés azért irreális, mert a mostani fejlődés nagyon speciális készségek, nagyon speciális területeken történő kialakítására vonatkozik”"
Az emberi intelligencia nagyon speciális készségek összessége. Aztán ha az agyad egy-egy része valamiért megsérül, akkor egy-egy ilyen képesség (látás, hallás, beszéd, stb) simán elveszhet.

apro_marosan_petergabor 2019.11.06. 07:19:45

Talán egy használható info van a cikkben, hogy valamelyik szakértő szerint az MI-től fényévnyire vagyunk - s ez így van, s marad is sokáig.
Az, hogy néhány fejlesztőnek nem tetszenek a terminátor filmek - na és. Van aki szereti a Piroska és a farkast valaki a Holle anyó meséit. A Terminátor is egy mese, némi időutazással megspékelve, annak pedig nem rossz.
Az is igaz, hogy a média ócska klikkvadász közelítéssel nyúl még a komoly dolgokhoz is, ráadásul nagyon nem ért hozzá.
Talán az is átjön a postból - hogy bizonyos dolgok mennek a robotnak, de több minden egyszerre nem...
Igen.
Az ember beszélget, sakkozik, teniszezik, rejtvényt fejt, mérnöki munkát végezénekel, fára mászik, autót vezet, levelezik - politizál stb. Mindezt az 1100 cm3-es agyával - és napi 3 Kcal energia felhasználásával.
Ettől bizony nagyon, nagyon, nagyon, nagyon-NAGYON messze vagyunk.
Asimov regénye - I robot - szintén érdekes mese, de csak a felszínt kapargatja. Nehezen képzelhető el, hogy 3 egy mondatos szabályba sűríthető lenne a robotok vezérlő elve, mikor már az a meghatározás "...hogy emberi lény bármilyen kárt..." szenvedjen nagyon relatív - és az emberi viselkedést különféle helyzetekben RÉSZBEN szabályozó törvények könyveket töltenek meg (Btk, Ptk...)...

Exploiter 2019.11.06. 07:28:22

@apro_marosan_petergabor:

Ja. Ahhoz, hogy ilyen magas szinten definiálni tudj egy szabályt, ahhoz egy olyan magas absztrakciós szintű szabálykészlet szükséges, amit még elméletben se egyszerű megcsinálni.
Főleg, hogy az általad is említett jogi könyveket emberek értelmeznek emberi intelligenciával és még így se mindig elég egzakt.
A három törvény hülyeség.
Teszem hozzá, egy emberi elme huszonegynéhány évig tanul mielőtt kezdő jogász lehetne, az első neuron létrejöttéhez képest meg évmilliárdok teltek el mire valaki feltalálta a jogot.

fideSS a retardáltak gyűjtőhelye 2019.11.06. 08:05:40

Néhány tudós agya elég bonyolultan üzemel.
Miért kéne "testvezérléssel" foglalkozni? (Ami azért Bostonéknak már elég jól megy, szóval tudósok legalább azon a területen nézzenek körül, amiről osztják az észt). Ahhoz, hogy irtani lehessen, elég egy kocka vagy bármilyen egyszerű forma, kell rá némi kerék, lánctalp, bármi amitől egyensúlyozás nélkül is tud menni, ráakasztani egy gépfegyvert, egy hőkamerát, egy célzóautomatikát, oszt hajrá. Ezek már most is megvannak, túl nagy intelligencia nem kell ahhoz, hogy a legmelegebb pontra odadurrantson egyet. (Igen baromtroll, barikáddal lehet ellenük védekezni, drónról hallottál már)
Okoska Tudóska rájöhetne, hogy egy háborúban nem az a lényeg, hogy tökéletesen emberszabású robotok, hibátlan egyenruhába öltöztetve emberi módra masírozzanak.

fideSS a retardáltak gyűjtőhelye 2019.11.06. 08:08:24

@Exploiter:

Eddig sajnos csak olyan ügyvéddel találkoztam, amelyiknek kellett volna még az a néhány millió év a tudás megszerzéséhez. Volt olyan amelyik a leírt adatok alapján 6. próbálkozásra tudta hibátlanul kitölteni a szerződésmintáját, már gondolkoztam azon, hogy elzavarom a számítógépe elől és inkább beírom az adatokat.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.11.06. 09:13:40

@midnight coder:

"Ennyi erővel a természetes intelligenciát is nevezhetjük sejteknek és statisztikáknak. Az emberi agy sem csinál mást, csak biológiai úton."

Egy másik, hasonló poszthoz írtam kommentet a gépi fordításról. A lényeg az, hogy a gépi fordító bizony valóban példamondatok és statisztikák alapján fordít, fogalma sincs az egyes szavak jelentéséről. Egy az anyanyelvét tanuló kisgyereknek elég párszor találkoznia egy szóval, és máris megtanulta a jelentését. Nem statisztikák, hanem a való világgal való interakciói alapján. Hiszen a gyerek igen gyakran meg sem kérdezi egy-egy szó jelentését, anélkül is kitalálja ls megtanulja. A gépi fordító sok tízezer, ha nem millió példamondat alapján is gyakran hibásan fordít - még angol-német viszonylatban is, amint azt 1-2 hónapja a Google Translate alapján bemutattam.

Arra már gondolni sem merek, mit kezdene egy gépi fordító mondjuk egy hibásan használt vagy elírt szóval. Az emberi fordító sem mindig képes kijavítani a hibát, hát még a gép! Még nagyon régen olvastam egy számítástechnikai szöveget, ember fordította angolról magyarra. A videóadapterrel kapcsolatban volt egy olyan mondat, miszerint a képet interface-szel jeleníti meg. A szövegösszefüggésből, na meg némi számítástechnikai ismeret alapján egyértelmű volt, hogy nem interface-ről volt szó, hanem arról, hogy interlace-szel, vagyis váltott soros letapogatással jeleníti meg a képet - így működtek anno pl. a CRT-s televíziók, de ma is létezik interlace-es vagy progresszív képalkotás. Nem tudom, vajon az eredeti angol szövegben volt az elírás vagy a fordító nem ismerte az interlace szót és "javította" ki interface-re, de vajon mit kezdene vele egy gépi fordító, amikor az adott szövegkörnyezetben az interface szó sem volt valójában hülyeség, hiszen azon át küldi ki a jelet. :)

Amíg a gépnek nem lesz öntudata, amíg nem fog önálló ágensként saját akaratából cselekedni, vagyis amíg nem lesz személység, addig tisztességes MI sem lesz. A dolog pikantériája persze az, hogy ha ilyen MI-t hozunk létre, akkor annak emberi jogokat kellene adni, nem lehetne rabszolgaként dolgoztatni. :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.11.06. 09:19:49

"ma is létezik interlace-es vagy progresszív képalkotás"

PNG formátumú képeknél ma is megkérdezi pl. a Photoshop, hogy vajon interlace-szel akarom-e a képet. Filmeknél - akár nagy felbontásúaknál is - igen gyakori az interlace, mert azonos sávszélességgel kétszeres frame rate érhetó el, ezáltal nem tűnik darabosnak a mozgás.

droid_ 2019.11.06. 09:40:55

Rég láttam terminator filmet, de úgy emlékszem ott is először a bombázás ment, aztán harcigép formájú harcigépek és csak végül az ember formájúak, kifejezetten beszivárgásra kifejlesztve, utóbbiak már gépek által. Vagyis ha mi nem vagyunk rá képesek, az nem akadály, huhú....

'it's cool to know nothing' 2019.11.06. 10:04:01

@midnight coder:
"Ennyi erővel a természetes intelligenciát is nevezhetjük sejteknek és statisztikáknak. Az emberi agy sem csinál mást, csak biológiai úton."

Azért talán van ott még más is. Például öntudat. Amit még definiálni sem tudunk, nemhogy leírni a működését és leprogramozni. Ha a véleményem számítana az mondanám, hogy a gépek az emberi viselkedést idővel 100%-ban másolni fogják tudni, de öntudatuk soha nem lesz. Ezért végtelen sok chip összekapcsolása sem fog átbillenni soha emberi tudatba. (egyébként sok ember esetén sem vagyok meggyőződve, hogy van öntudata)

Shinigami Daiko 2019.11.06. 10:41:09

hm. a mesterséges intelligencia szvsz. nemsoká - akár már most is itt van. Tkp. mi, a szénalapú élőlények csinálunk egy földi élettől idegen, szilikon alapú élőlényt. Amit persze, a dolog jellege miatt, nem értünk meg, sőt a létét sem vesszük (talán majd) észre. Fog velünk versenyezni az erőforrásokért? Fog. Tudjuk milyen erőforrások lesznek a számára szükségesek > nem. Mit tudunk: jelenleg nagy a felhajtás valami körül. Ebből a felhajtásból jó sokan jó sok pénzt keresnek maguknak. Mi meg majd szívunk - vagy nem.

muv 2019.11.06. 10:54:47

@midnight coder: "Tény, hogy az emberi hardver és szoftver jelenleg fejlettebb."
nem fejlettebb. nyugodtan lehetne fejleszteni emberi agyat szimulalo eszkozt. a problema a program kialakitasaval, azaz a tanulassal van. amibe az ember 10-20-30 evet beleol, na annak nagy a hardware igenye. a szabalyok alkalmazasa mar semmi ehez kepest.

droid_ 2019.11.06. 11:00:29

szilikon alapú élőlény :D

Zabalint 2019.11.06. 11:15:49

@fideSS a retardáltak gyűjtőhelye:
Egyrészt elsősorban nem katonai és nem a tudósok elképzelése az emberszabású robot, hanem az átlagember elképzelése, elvárása ez. Mert ha emberszerűbb, akkor jobban tud hozzá viszonyulni, mint intelligenciához. Ez visszaköszön a sci-fikben is, sőt erősíti ezt az elvárást.

Ami a haborút illeti, ebben sincs mondjuk teljesen igazad. Bár lehetne jobbat alkotni, az emberi testalkatnál, mozgásnál (pl. egy zerge eleve mobilisabb), a kerekekhez, lánctalpakhoz képest az emberi mozgás ugyan lassabb, de univerzálisabb. És már az komoly MI feladat, hogy egy robot végigmásszon egy fix valamin, amin az ember simán, nem beszélve a profi sziklamászókról. A gondolkodáshoz használt képességeink meg még ennél is összetettebbek lehetnek, valószínűleg sokkal magasabb absztrakciós szinten gondolkodunk, ezért sem vagyunk olyan jó fejszámolók, mint egy gép, de közben mélyebben nagyságrendekkel több műveletet elvégez az agyunk. Visszatérve a harci robotodra, ha szimplán MI nélkül ráküldöd hőérzékelés alapjan az ellenségre, azt egy jól szervezett emberi hadsereg simán be fogja csapni.

muv 2019.11.06. 11:34:04

@Zabalint: "de közben mélyebben nagyságrendekkel több műveletet elvégez az agyunk."
szerintem ebben tevedsz. nem a szamitasi kapacitas, ami fejlettebb az emberi agyban, hanem a huzalozas, azaz a program.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.11.06. 12:12:24

@muv:

Az emberi agy esetében a hardver és a szoftver elválaszthatatlan egymástól. Nincs külön hardver, amibe fel kell tölteni a szoftvert (vagy firmware-t vagy akármitnek nevezzük is).

@'it's cool to know nothing':

Mivel definiálni sem tudjuk az öntudatot, nem merném állítani, hogy gépnek soha nem lehet öntudata. Az (ön)tudat valószínűleg eleve a csecsemő felcseperedése folyamán fokozatosan alakul ki, nem egy kész valami.

Jelenleg és a belátható jövőben nem fogunk az emberi agyhoz mérhető komplexitású számítógépet építeni, főleg nem az agyra jellemző párhuzamos működéssel (sok milliárd processzor).

steery 2019.11.06. 13:02:59

Híres utolsó szavak rovatunkban a mesterséges intelligencia kutató szakember bölcs mondata: - Nem kell félnünk a mesterséges intelligenciától, nem fog elpusztítani minket.
Ez majd jól mutat az emberiség sírkövén. Feltéve, hogy a robotok állítanak olyat és írnak rá bármit is.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.11.06. 13:49:05

A poszt alapvető mondanivalója, hogy a Terminátor, a Cápa, meg a hasonló _mesék_ alapvetően hazugságokon alapulnak, amiket jól el is hisznek az USA és a "fejlett" világ szándékosan lebutított prolijai. Akik aztán azt képzelik (és el is hiszik), hogy mivel a mobiltelefon, azaz az OKOStelefon is kicsi, ezért a Svarcenegger is lehet egy almányi aggyal értelmes és gondolkodó, empatikus _robot_.
Aki meg értelmes és gondolkodik, azt tudja, hogy ez így nem igaz. És még nem is lesz sokáig.

"...bár a jövő háborúi mások lesznek, mint a Terminátorban látottak...." Talán azon kéne agyalni és dolgozni, hogy ne legyenek a jövőben háborúk, nem!? Habár a háttérhatalomnak ez nem érdeke, mert a fegyvergyártás az egyik legjövedelmezőbb üzlet (a bankok/emberek csődbevitele, meg a pénzügyi összeoml(at)ások mellett), de akkor is.

"A média feladata, hogy róluk, a terület tényleges állásáról tájékoztassa a közönséget, és ne szenzációhajhász klikkvadász riogatás vezérelje." Ja, persze, a mesében. A valóságban a média azt szajkózza, amit a már említett háttérhatalom mond neki. Persze, vannak kisebb, alternatív kommunikációs lehetőségek is, de azokat kevesebben is fogyasztják.

A MI és az emberi gondolkodás között akkora még a különbség, hogy azt igazából tényleg csak a szakemberek tudják megbecsülni. Az "átlagnép" okosabbjai is csak kapisgálják at. Mint ahogy az a fenti posztokból is kiderül.

Nyilván nagyon sokáig nem lesz még univerzális, az emberi agyat mindenben helyettesítő MI, hanem csak részfeladatokat fognak tudni megoldani az első ilyen "szerkezetek". Mint pl. a fordító szoftverek, vagy járó, beszélő robotok, beszédfelismerés, autóvezetés. De, még ezeknek is nagyon sokat kell fejlődniük, így a közeli évtizedekben nem várható ezen a téren nagy áttörés (azaz nem lesznek értelmes, intelligens, gondolkodó robotok). A hatalmas, de zárt információmennyiségre IS épülő gondolkodásnál, pl. sakk, már le lehet győzni az embert, de ami sokkal összetettebb adatfeldolgozást, gondolkodást igényel, pl. autóvezetés, még eléggé az elején vagyunk. Csak meg kell nézni bármelyik e-autó felhasználói tesztvideóját...

muv 2019.11.06. 14:09:11

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Nincs külön hardver, amibe fel kell tölteni a szoftvert"
persze. de ebbol hogy kovetkezne, hogy nagyobb a szamitasi kapacitas? en a huzalozas osszetettsegerol beszeltem, es hogy azt nehez kialakitani.

"Jelenleg és a belátható jövőben nem fogunk az emberi agyhoz mérhető komplexitású számítógépet építeni, főleg nem az agyra jellemző párhuzamos működéssel (sok milliárd processzor)."
nehany even belul (exaflop) jonnek azok a szuperszamitogepek, amik mar szimulalni is tudnak egy agy meretu neuronhalot, software-esen. egy mai szuperszamitogepben meg boven van jopar millio processzor, ami parhuzamosan mukodik. ha GPGPU-kra epul, akkor lehet, hogy milliard is.

ha valaki akarna, siman epithetne olyan chipet (azert nagy lenne!), ami pont azt vegezne el, amit az agyi neuronhalo. ugyanazt tudna, ugyanolyan szamitasi kapacitassal. "csak" kene hozza a huzalozast definialni. ha az megvan, akkor kesz az agy. csak nincs meg. es nem is lesz egyhamar. szoval nem a szamitasi kapacitas a korlat.

de van amiben az agy egyertelmuen jobb: ujra tudja huzalozni magat. ebben jobb a mai szamitastechnikanal.

'it's cool to know nothing' 2019.11.06. 15:04:09

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Nem állítottam, hanem véleményt fogalmaztam meg. Véleménnyel cáfolni egy véleményt meg nem lehet.

"Jelenleg és a belátható jövőben nem fogunk az emberi agyhoz mérhető komplexitású számítógépet építeni, főleg nem az agyra jellemző párhuzamos működéssel (sok milliárd processzor). "

Ez megint csak a hardware ugye. A mostani fejlesztések is csak mennyiségi fejlesztések (kvantum számítógépek okozta gyorsítás). Az a véleményem, hogy mennyiségi növekedés nem hoz minőségi ugrást, azaz bonyolultabb, gyorsabb számítógépeknek sem lesz éntudata.

Azt írod, az emberi agyban a harware és software szétválaszthatatlan? Ezt meg honnan veszed? Tegyük fel, hogy képesek vagyunk emberi agy komplexitású, gyorsaságú processing unitot létrehozni. Milyen szoftware fog futni rajta? Olyan, mint az emberé? Az emberé milyen? És hol van? Minden sejtünkben? (DNS) Más kódot nem ismerünk az élőlények testében. Tehát a körmömben is ott van ugyanaz a szoftware? Akkor az éntudat létezik sejt szinten is? Ha nem, akkor hány emberi sejt összekapcsolódásából keletkezik az éntudat? Fontos-e, hogy ezek milyen kifejeződésű sejtek? Ezek muszáj, hogy idegsejtek legyenek? Itt arra kérdezek rá, hogy biztos-e, hogy a tudat az agyban lakik. Szerintem nem. Tudjuk például, hogy az a legerősebb idegi összeköttetés az agy és a bélrendszerünk között van (lásd második agy). Ki irányít kit? Tudjuk, hogy pl a bennünk élő vírusok, bakréiumok utasítanak bennünket tudat alatt (pl. influenza idején azt a parancsot kapjuk, hogy menjünk közösségbe, hogy a vírus terjedni tudjon, így is cselekszünk, de nem tudunk róla, hogy utasítást teljesítünk). Az én tudat (öntudat) egy kicsit bonyolultabb annál, mint amit itt sokan feltételeznek.

muv 2019.11.06. 15:20:51

@'it's cool to know nothing': ha elfogadjuk, hogy az agy egy neuronhalo, akkor valoban nincs rajta software. autonom apro feldolgozoegysegek (idegsejtek) es azok kozotti osszekottetesbol (idegpalyak) all. nem fut rajta "software", csak minden idegsejt sulyozottan osszegzi a befuto jeleket, es ennek hatasara ad jelet tovabb. tehat innen vesszuk, hogy nincs rajta software. a tudomany allaspontja szerint ebben "lakik" az ontudat.

neked mas velemenyed van, ok, de azt nem art tudnod, hogy tudomanyosan nem megalapozott.

vanek ur 2019.11.06. 16:00:26

@Fotósképző: "A poszt alapvető mondanivalója, hogy a Terminátor, a Cápa, meg a hasonló _mesék_ alapvetően hazugságokon alapulnak, amiket jól el is hisznek az USA és a "fejlett" világ szándékosan lebutított prolijai."
Az, hogy ezeket néha elhiszik, múlhat a tálaláson is (lásd. Orson Welles rádiójátéka a Világok harcából). De a sci-fi alapvetően "mese", még az olyan komolyabb alkotók művei is, mint Bradbury, Dick, Clarke vagy épp Asimov. De valójában mindig a korabeli tudás alapján képzel el egy lehetséges jövőt.
"Akik aztán azt képzelik (és el is hiszik), hogy mivel a mobiltelefon, azaz az OKOStelefon is kicsi, ezért a Svarcenegger is lehet egy almányi aggyal értelmes és gondolkodó, empatikus _robot_. "
Ha belegondolsz, Schwarzenegger először 1984-ben volt ez a fajta robot. Akkoriban a Commodore 64 volt a menő otthoni gép, a cégeknél meg épp elkezdtek terjedni az IBM XT-k és AT-k (pár 10 MHz-es processzorral, 512kByte memóriával és 20-40 MByte merevlemezzel - ma mire elég ez?). A mai okostelefonokban több számítási kapacitás van, mint ami a NASA-nak volt a szobányi méretű gépein az 1960-as években. Szóval ha innen nézed, egyáltalán nem lehetetlen, hogy egyszer majd egy "almányi" méretű vezérlőeszköz egy értelmes, empatikus robotot hajt meg. És hogy mikor?
A Terminátor 1984-ben ezt a XXI. századra tette. A 2001 Űrodisszeia (Clarke regényéből) 2001-re vízionált "öntudatra ébredt" számítügépet (HAL). A Star Trek Next Generation a 24. században játszódik, abszolút humanoid androiddal, a Voyager pedig az "orvosi hologrammal".
Ja, és van olyan, ami a moziból lett valóság: a mai érintőképernyőket pont úgy vezéreljük, ahogy azt a Különvélemény c. filmben - jövőkutatók segítségével - Spleilberg bemutatta.

'it's cool to know nothing' 2019.11.06. 16:05:37

@muv: Ezek szerint nem tudod, hogy a sejtek azt teszik, amit a programjuk diktál. Az idegsejtek is. Nem autonóm egységek. Azt meg, hogy mikor melyik génszakasz mitől és hogyan kapcsol be, még csak bizonyos speciális esetekben értjük.
Ha jól emlékszem kb. 2 évvel derült ki az is, hogy nem csak a DNS-ben levő bázispárok sorrendje kódol, hanem a DNS alakja is, azaz az, hogy hogyan tekeredik fel. Ugyanis azok a DNS szakaszok, amelyek "kívülre" kerülnek aktiválhatók (fehérjék által), amelyek meg a gombóc belsejében maradnak, nem.

Úgyhogy lehet, hogy nincs a neuronhálón egy felügyelő irányító szoftware, de az egységek szintjén biztos, és az egész rendszert is irányítja szofware, hiszen a neurotransmitterek kémiáját is irányítja, ami meg meghatározza az idegsejtek közötti folyamatokat. De ezt nem kell nagyon magyarázni, hiszen ha csak sejtszinten lenne szabályozva, akkor minden ember ugyanúgy reagálna ugyanazokra az ingerekre.

Larrikin 2019.11.07. 08:20:31

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
"Az (ön)tudat valószínűleg eleve a csecsemő felcseperedése folyamán fokozatosan alakul ki, nem egy kész valami."

Amennyben a tudatnak biológiai definíciót szánunk, valószínűbb, hogy magzat korban jön létre, az érzékelésre és gondolkodásra való képesség réven. Egyes állatok meg eleve úgy születnek, hogy önállóak, ami azért egy gerinces állat esetén feltételezi a tudatot.
"Megapodes are superprecocial, hatching from their eggs in the most mature condition of any bird. They hatch with open eyes, bodily coordination and strength, full wing feathers, and downy body feathers, and are able to run, pursue prey, and in some species, fly on the same day they hatch."