Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) 2017-ben indított Álomlaborjának egyik kutatócsoportja álmainkkal többféleképpen interakcióba lépő, magunkon viselhető (wearable), nyílt forrású készüléket fejleszt. A kütyüvel talán ellenőrzésünk alatt is tarthatjuk az álmok tartalmát.
A kutatók be akarják bizonyítani, hogy az álmok nem zagyvaságok, hanem meghackelhetők, kibővíthetők, befolyásolhatók, de csak úgy, legalábbis remélhetőleg, csak úgy, hogy mindez a hasznunkra válik.
A Dormio (latinul alszik) nevű, szenzorokkal felszerelt kesztyűszerű eszköz viselője alvási állapotát detektálja. Amikor a tudatosság és a tudatalatti, az ébrenlét és az alvás közötti szakaszban (hipnagógia) leledzünk, előre rögzített, általában egy szóból álló hang-fogódzót játszik le.
Az ebben az állapotban megjelenő képek, hallucinációk a tudatosság pont erre a szakaszra jellemző megnyilvánulásai, nincsenek benne rendellenességek. A hipnagógia azonban személyenként változik. Egyesek felébrednek belőle, erős hang és képi látomásokkal. Mások különféle személyekkel létesítenek közben interakciót.
Az Álomlabor 50 fős kísérletben megvalósította, hogy egy tigrist tegyenek be az alanyok álmába. A kesztyű a „tigris” szót játszotta le nekik.
A Dormio az álom nyomon követését demokratizálhatja. Lépésről lépésre posztoltak online utasításokat, míg a biojelzéseket követő, Githubon hozzáférhető szoftver lehetővé teszi, hogy elméletben bárki elkészíthesse saját Dormio kesztyűjét.
A kutatók egy, audió helyett szagokon alapuló, hasonló eszközt is fejlesztettek. Míg a felhasználó az alvás regeneráló, az emlékezetet megerősítő szakaszánál tartott, előre kidolgozott illatot eresztettek a készülékbe. Az emlékezést akarták hatékonyabbá tenni vele.
Ezzel is az álmaink feletti kontrollt, befolyásolásukat célozták meg.
2019-ben az Álomlabor az éber álmodásról tartott workshopot. Ebben az állapotban tudatosítjuk magunkban, hogy álmodás közben álmodunk, és megpróbálhatunk repülni, énekelni, vagy bensőséges kapcsolatot létesíteni valakivel. Tore Nielsen, a Montreali Egyetem kutatója szerint „jobb, mint a virtuális valóság.”
Az éber álmok és a kapcsolódó agytevékenységek, tudatállapotok kutatása gyerekcipőben jár, becslések szerint az emberiség mindössze 1 százaléka képes rendszeresen belépni ebbe az állapotba.
Egyes kutatók szerint ebben az állapotban sokkal jobban megismerhetjük tudatalattinkat, mintha előre rögzített hangokkal és szagokkal próbálkozunk.
