A Purdue Egyetem egyik mérnökcsoportja intelligens holdlakásokat fejleszt. Az ezekből az építményekből álló település az égitest felszínén lenne. Az ilyen szerkezetek végső célja, hogy automatikusan alkalmazkodjanak a véletlenekhez, természeti katasztrófákhoz, például meteorbecsapódáshoz vagy a szeizmikus tevékenységhez.

Az épületekben robotok javítanák ki a károkat. A tervezők ezzel is el akarják kerülni, hogy az ott lakó emberek veszélybe keveredjenek. Céljuk, hogy a Holdon való letelepedés a lehető legkevesebb kockázattal járjon. A kockázatokat teljesen ugyan nem lehet kizárni, minimalizálni viszont lehet őket.

A terveket virtuális és valóvilágbeli teszteken, a két közeg keverékén értékelik ki. A szimulációk a lakókörnyezet-tervek széles skáláját ölelik fel, amire azért van szükség, mert a kutatók látni akarják, melyik áll legjobban ellen különféle kockázati tényezőknek, az ottani zord természetnek.

Az eredeti méret negyedére csökkentett modellek már elég pontosak ahhoz, hogy a fejlesztők lássák: a különféle szenzorok, szenzorhálózatok tényleg az elképzelések, rendeltetésük szerint működnek, vagy sem.

„Végsősoron holdküldetés közbeni változásoknak, károknak és mindenféle negatív hatásnak ellenálló, azokra hatékonyan reagáló intelligens lakókörnyezeteket akarunk fejleszteni. Ezek a házak a külső hatásokra történő reakció közben is megőriznék a belső térben lévő technológiák integritását, biztonságát” – nyilatkozta a kutatást vezető Shirley Dyke.

Dyke és csapata azon dolgozik, hogy az embernek minél kisebb szerepe legyen ezekben a folyamatokban. Nemcsak azért törekednek erre, hogy a telepeseket megvédjék (ami persze az elsődleges cél), hanem azért is, hogy a lakókörnyezetek a lakók távozását követően, akár hosszú ideig üresen állva se omoljanak össze, törjenek elemeikre.

„Intelligens elemeknek a tervbe való integrálásával, a szenzorok valósidőben, élőben monitoroznák a töréseket, szivárgásokat, meghatároznák a kiterjedésüket, potenciális hatásaikat, hogy mekkorák, milyen szélesek, majd eldöntenék, mit kell tenni velük. Ezt követően jönnének a robotok, és kijavítanák a meghibásodott szerkezeteket” – magyarázza Dyke.