A Covid-19 elleni védelmet adó maszkok miatt a fejlesztőknek át kell gondolniuk az arcfelismerő technológiákat. A gépilátás-rendszereket a rendőrségnek is beszállító cégek mesterséges intelligenciáikat homályos, elsötétített arcokon tanítják be.

A George Floyd brutális meggyilkolását követő világméretű tiltakozáshullám pontosan e technológiák miatt ismét felveti a magánszféra (privacy) megsértésének kérdését. Az arcokat, a szájat és az orrt takaró maszkok hatására vállalatok finomítottak megoldásaikon, és arra törekszenek, hogy a modell a felsőarc alapján ismerjen fel személyeket. Többen állítják, hogy a kezükben van a megoldás.

A technikáját 25 amerikai rendőrségnek értékesítő Rank One Computing frissítette rendszerét, amelynek most már a szem és a szemöldök is bőven elegendő, legalábbis ezt mondják.

Az iskolákkal üzletelő SAFR módosított technológiája maszkos arcokat is 93,5 százalékkal felismer, viszont csak ideális körülmények között. A brit Facewatch rendszerének szintén nem akadály a maszk.

Az USA-ban több szövetségi bűnüldözési ügynökség szorgalmasan gyűjtögeti az álarcos tüntetők képeit. Márciusban a Wuhan Egyetem szimulált és valódi maszkos arcokról adott ki három adatsort, az egyikben 5 ezer igazi példa volt. Egy hónappal később az amerikai Workaround startup az Instagramról gyűjtött 1200 maszkos szelfiből álló adatsort tett közkinccsé.

A bejelentések ellenére, a legtöbb arcfelismerő modell még álarc nélkül is nehezen azonosít személyeket, kisebbségi csoportokhoz tartozókkal pedig különösen meggyűlik a bajuk. Az USA Nemzeti Szabványok és Technológia Hivatala a maszkos arcfelismerés pontosságának tesztelését tervezte, de a pandémia miatt elhalasztotta a vizsgálatot.

Mivel sok amerikai bűnüldöző szerv használja a technológiát, például tüntetőket próbál azonosítani vele, a rendszerek megkérdőjelezhető pontossága és az így kapott hibás eredmények, majd az esetleges retorziók tovább ronthatják a már most pattanásig feszült hangulatot.

Az arcfelismerés az egyik legígéretesebb MI-technológia. A benne rejlő lehetőségek kiaknázása, jó célokra történő használata viszont csak akkor válhat valósággá, ha megbízunk ezekben a rendszerekben. A jelen nem ezt vetíti előre, mert nagyon úgy tűnik, hogy még a maradék bizalom is elszáll. A helyzet csak akkor változhat, ha a megoldások pontossá és teljesen előítéletmentessé válnak, sem intézményi, sem algoritmikus szinten nem lesznek előítéleteik.