Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Hogyan működik a Facebook algoritmusa?

2022. január 11. - ferenck

Internetes vállalatok rutinszerűen kísérleteznek új funkciókkal, hogy megértsék, azok milyen mértékben járulnak hozzá termékük gördülékenyebb működéséhez, mennyire erősítik üzleti tevékenységüket. A Facebook esetéből viszont kiderült, hogy ami esetleg jó egy vállalkozásnak, nem biztos, hogy az egész társadalomra nézve is hasznos.

Zuckerberg cége egyelőre nem találta meg a kettő egészséges arányát. Pedig tényleg nem ártana kitalálnunk végre, hogy hogyan használjuk „helyesen” a közösségi médiát.

A Facebookot például közel hárommilliárdan használjuk havi rendszerességgel. Személyes, nemzeti és globális szinten egyaránt komoly következményekkel járnak a hálózaton terjedő információk, és hogy kihez jutnak el. Ezért is kellene egy kicsit értenünk, hogy a cég milyen alapon dönt egyes infók támogatásáról, mások elhallgatásáról.

facebook_algoritmus.jpg

Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy mindenki tökéletesen ismerje, mindent tudjon az elhíresült algoritmus működéséről, mert ebben az esetben drasztikusan szaporodna a visszaélések száma. Valamennyi átláthatóság viszont nagyon kellene, mert csak így tudjuk meghiúsítani a káros következményeket, például öngyilkosságokat, pogromokat stb.

A gondosan őrzött titokról, a Facebook ajánlóalgoritmusáról kiszivárogtak információk, amelyek alapján elképzeléseink lehetnek, hogy a cég milyen alapon biztosít elsőbbséget egyes posztoknak, miért ez és ez jelenik meg a személyes hírfolyamunkban.

Kiderült, hogy az algoritmus több mint tízezer változó alapján rangsorolja a posztok felhasználóra gyakorolt valószínű hatását. Többféle tulajdonságok alapján kapnak pontokat, és a legmagasabb pontszámúak kerülnek a hírfolyamunkba. Egy átlagos néhányszázat ér el, de egyesek akár egymilliárdot is.

A Facebook folyamatosan finomhangolja az algoritmust, a megjelent adatok inkább múltbeli állapotot tükröznek. Például a megosztások és interakciók sokaságát generálókat különösen akkor értékeli, ha élő videót is tartalmaznak (mint a Capitolium elleni támadás esetében). A lájkok, az emojikkal történő reagálás, az újramegosztások, a szöveges kommentek száma és hossza sokat számít. Az algoritmus barátaink listáját, az általunk látogatott csoportokat, a lájkolt oldalakat, a minket célzó hirdetéseket, de egy poszt feldolgozhatóságát és a felhasználó internetjelének az erősségét szintén súlyozza.

A cég által károsnak tartott tartalmak terjedését a pontszámok ötven-kilencven százalékos csökkentésével korlátozzák. Ez ugyan jól hangzik, a pontszámoknak viszont nincs felső határuk, így ha egy poszt kimagaslóan teljesít, az eredmény megnyirbálásával nem mennek sokra.

A 2017-ben bevezetett emojik elemzéséből érdekes feltételezések váltak egyértelmű tényekké. A sok mérges arcot generáló posztok például nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak polgári perekhez, félretájékoztatáshoz, oltásellenes kampányhoz stb. Több ilyen posztnak az értékét nemrég nullára csökkentették, azaz a Facebook megakadályozza a terjedésüket.

Az elmúlt tíz esztendőben az algoritmus prioritás-szempontjai sokat változtak. A kezdet kezdetén a frissítéseken, a 2010-es évek elején a lájkokon és a klikkeken, majd a professzionális hírmédia posztjainak promótálásán volt a hangsúly. 2018 óta az emojik, a kommentek és a megosztások kitüntetett jelentőségűek.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr1416753032
süti beállítások módosítása