A japánul festőt jelentő Gaka-chu, egy MIT (Massachusetts Institute of Technology) Média Labor-fejlesztésű robot 2022-ben került rivaldafénybe.

Tervezői abból a tényből indultak ki, hogy a robotok fizikai autonómiája (vagy annak hiánya) elméletileg és gyakorlatilag is jól ismert, bőségesen kutatott jelenség, potenciális gazdasági önállóságukkal előttük viszont szinte senki nem foglalkozott. A fejlesztés ezt, az első gazdaságilag autonóm robotot célozta.

Piacképes árukat előállító, a megtermelt bevétel felhasználását teljes mértékben kontrolláló robotban gondolkoztak. A gép, egy hattengelyes robotkar automatikusan kiválasztott kulcsszavak alapján festett japán karaktereket. Fejlesztői elmondása alapján magától választott témát, készített képeket.

Blokklánc-alapú okos szerződés segítségével önállóan listázhatta online aukción az általa készített festményt. A tranzakcióban a robotot a humán licitálókkal partnerként, és nem eszközként kommunikáló félként képzelték el. Kitalálták, hogy az eladásból származó bevételeket felhasználhatja erőforrásainak feltöltésére, például magától rendelhet anyagokat online művészeti boltból.

A prototípust Ethereum-alapú okos szerződéssel dolgozták ki, hathónapos kísérletet futtattak le vele. Összesen négy festményt készített és adott el, bevételét kellékek vásárlására és a kezdeti befektetők kifizetésére fordította.

A rendszer prototípusát, infrastruktúráját és szabályait emberek hozták létre, de a kísérlet során a robot valódi gazdasági döntéseket hozott. 

A Mario Klingemann német művész és az ElevenYellow szoftverfejlesztő közösség által 2021-ben bevezetett Botto egy decentralizált autonóm organizmus (DAO), generatív rendszerű modell: folyamatosan tanul, automatikusan hoz létre képeket algoritmus generálta promptokból, közösség (kb. ötezer személy) és/vagy algoritmus szűri őket és választ közülük, majd a kiválasztott darabokat kinyomtatják, az értékesítések pedig nem helyettesíthető tokenekként (NFT) történnek. 

Botto tehát autonóm generálás és közösségi mechanizmus kombinációja alapján működik. Sok tekintetben közel áll az ember nélküli gépművész koncepcióhoz, ugyanakkor a platformot emberek hozták létre, és a piaci jelenlét (kiállítás, aukciós partnerség, értékesítés) gyakran emberekkel történik. Hiába vannak MI-fókuszú árverések (Christie’s, Sotheby’s), humanoid robotok műveinek kiállításai (Ai-Da), MI-művészek piaci bevezetése egyelőre nincs ember nélkül.

Botto többmillió dollár bevételt termelt az elmúlt években. Heti hetvenezer képet hoz létre, 350-et választanak ki, az eladásnak a SuperRare NFT aukcióplatform ad otthont. Képei értéke folyamatosan nő, Klingemann szerint a gépi alkotók a következő években humán művészeknél érdekesebb művekkel állhatnak elő.

2025 végén azonban nincs még teljesen ember-mentes, aukcióra került, nagypiac által elismert mű. Autonóm alkotás és eladás már létezik, de az ember valamilyen szinten mindig benne van az összfolyamatban.