A Világgazdasági Fórum (WEF) 2026-os globális cyberbiztonsági kilátásokról szóló jelentése szerint az online/digitális csalás világszerte kormányok, vállalkozások és magánszemélyek egyik legátfogóbb fenyegetésévé vált. Az anyag figyelmeztet a példátlan ütemben terjedő, a mesterséges intelligencia fejlődése, a széttagolt globális politika és az ellátási láncok növekvő gyengeségei által táplált cyberbűnözésre.

A technológiai szakemberektől, vállalatvezetőktől és más vezető pozícióban lévő szereplőktől összegyűjtött válaszokból kiderül, hogy 2025-ben közel háromnegyedüket (73 százalékukat) személyesen vagy ismerősön keresztül érintette cyberbűnözési módszerekkel elkövetett csalás.

Közel 94 százalékuk, azaz szinte az összes válaszadó elmondta, hogy idén a mesterséges intelligencia lesz a cyberbiztonságban valószínűleg bekövetkező változások elsőszámú hajtóereje (driver). 

Az MI biztonságát vizsgáló szervezetek aránya a 2025. eleji 37 százalékról 2026-ban 64 százalékra ugrott, és a válaszadók 67 százaléka nyilatkozta, hogy a cyberbiztonsági stratégiákban figyelembe kell venni az állami vagy államokhoz köthető cybertámadások kockázatát.

Az MI miatti sebezhetőség érzete szintén drasztikusan nő, a válaszadók 87 százaléka 2025 legnagyobb cyberbiztonsági kockázatának tartotta. Második a digitális módszerekkel elkövetett csalás és adathalászat (77 százalék), harmadik az ellátási lánc akadozása (65 százalék), negyedik a szoftverek sebezhetőségének kihasználása (59 százalék), ötödik a zsarolóvírusos támadások (54 százalék), hatodik a belső fenyegetés (32 százalék), hetedik a szolgáltatás-megtagadásos támadás (Denial-of-Service, DoS, 28 százalék).

2026-ban változatlanul a geopolitika az általános biztonságikockázat-csökkentő stratégiákat leginkább befolyásoló tényező. Geopolitikailag motivált támadások, dezinformáció, IT/IoT/robotika konvergenciája, természeti katasztrófák, tengeralatti kommunikációs kábelektől és űrbeli eszközöktől való függés a hajtóerők, ebben a sorrendben. Százezer vagy több személyt alkalmazó nagyvállalatok 91 százaléka a geopolitikai bizonytalanságot figyelembe véve fejleszti cyberbiztonsági stratégiáját. Ezer személynél kevesebbel dolgozó cégeknél 59 százalék ez a mutató.

A kritikus infrastruktúrára irányuló cybertámadások elleni felkészülésben régiónkénti bontásban a Közép-Keleten és Észak-Afrikában érzik magukat a legfelkészültebbnek. Ázsia/Csende-óceán, Európa és Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, Észak-Amerika, Afrika Szaharától délre fekvő része, Latin-Amerika és a Karibi térség a további sorrend. A közszféra és a nemzetközi szervezetek kevésbé bíznak meg biztonsági rendszereikben, mint a magánszféra.