Komor városi helyszínekbe növények felélesztésével, a közeg minél zöldebbé tételével lehelhetünk új életet. Ebből az alapvetésből kiindulva, kínai kutatók sötétben világító, genetikailag módosított, új növényeket mutattak be. Szerintük turistacsalogató a látvány, és a biolumineszcens növények nagyvárosok éjszakai világításában is segíthetnek.

A növényeket szentjánosbogarak és világító gombák génjeinek növényi sejtekbe illesztésével hozták létre. A növények így fényt bocsátanak ki. A Magicpen Bio biotech vállalat kutatói húsznál több fajt, például orchideákat, napraforgókat és krizantémokat módosítottak.

Egzotikus idegen bolygóhoz hasonló látványt képzelnek el, és elkötelezettek technológiájuknak a kulturális turizmusba és az éjszakai gazdaságba történő bevezetése mellett. Sötétben világító növényekkel teli völgy képét vázolják fel, olyan az egész, mintha az Avatár világa valósulna meg a Földön.

Az ilyen növények körül a Light Bio szentjánosbogár-petúniájának 2024-es bemutatása után indult be a felhajtás. A növényt szintén biolumineszcens gombák génjeinek befecskendezésével állították elő. Sokkal fényesebben világít, mint génhackeléssel létrehozott, hasonló korábbiak.

A Light Bio azonban csak egy fajjal dolgozott, a Magicpen Bio viszont több mint hússzal. Elvileg egy egész kert vagy park benépesíthető, teljesen kizöldíthető velük. A kutatók elmondták, hogy az utcai lámpákat ugyan nem fogják helyettesíteni, városok sötétebb részein viszont a megszokott szomorú valósághoz képest teljesen más élményt kínálnak.

Jelenlétüknek köszönhetően parkok és nyilvános terek sötétedés után is használhatók lesznek, és még a lámpák égve tartására sem kell pénzt költeni. A növényeknek nincs szükségük áramra, csak vízre és műtrágyára. Segítenek az energia-megtakarításban, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, azaz a zöld elképzeléseknek, a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet játszhatnak.

A Magicpen Bio mellett más kínai kutatók is foglalkoznak sötétben világító növényekkel. A Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemen tavaly mutattak be többet, de ők fém nanorészecskéket használtak génszerkesztés helyett. Azokat fecskendezték a levelekbe, nappal a napfény feltöltötte őket, éjszaka pedig fényt bocsátottak ki. A fémek keverékének szabályozásával határozzák meg a növények világító színét.