Az adatközpontok száma rohamos nő, viszont még mindig hiányosak a hatásaik megértéséhez szükséges ismereteink.

A mesterséges intelligenciát működtető gigantikus központok nemcsak óriási energiamennyiséget használnak el, hanem a körülöttük lévő földet felmelegítő, százmilliók életét megnehezítő „hőszigeteket” is kialakítanak – derült ki a Cambridge Egyetem új kutatásából.

A kutatók egy kevésbé tanulmányozott hatást, az energiaintenzív folyamatok, köztük a számítások és a hűtőrendszerek működtetése közben generálódó hőt vizsgálták.

Összeszedték az elmúlt húsz év távérzékelőkkel gyűjtött hőmérsékleti adatait, majd összevetették azokat az MI hiperskálázók földrajzi elhelyezkedésével.A hiperskálázók (hyperscalers) azok a meghatározó, óriási méretű technológiai vállalatok, amelyek globális szintű felhőszolgáltatásokat, adatközpontokat és IT-infrastruktúrát üzemeltetnek. Olyan mértékben képesek növelni (skálázni) erőforrásaikat, ami elengedhetetlen a modern internetes szolgáltatások, a nagy adathalmazok kezelése és a mesterséges intelligencia (MI) működtetéséhez.  Az Amazon, a Microsoft vagy a Google többezer szerveres és óriási területű adatközpontokat tartanak fenn. Nagy részüket a 2010-es és a 2020-as években építették.

Sűrűn lakott urbánus területektől távoli, hatezernél több adatközpontra összpontosítottak. Azért esett rájuk a választás, mert ezeken a helyeken a környékbeli felszíni hőmérsékletet kisebb valószínűséggel befolyásolják más tényezők, mint például a gyártás vagy az otthonok fűtése. A kutatók kiszűrték az évszaki hatásokat, a globális felmelegedést és más tényezőket is.

Megállapították, hogy egy adatközpont működésének megkezdését követően átlagosan 3,6 Fahrenheit-fokkal emelkedett a felszíni hőmérséklet, de szélsőséges esetekben ez akár 16,4 Fahrenheit is lehet. (1 Fahrenheit 0,556 Celsius-foknak felel meg.)

A hőmérséklet-növekedés világszerte hasonló, és a hatások meglepő módon nem korlátozódnak az adatközpontok közvetlen környezetére, hanem akár tíz kilométerrel messzebbre is. Globális viszonylatban több mint 340 millió személyt érintett.

Az eredmények egyrészt az MI-adatközpontok következő években várható fellendülése miatt riasztók, másrészt a bolygó felmelegedését okozó szennyeződés már most is szélsőségessé teszi a hőhullámokat.

A tervezett bővítés a környezet, az emberi jólét és a gazdaság szempontjából egyaránt drámai hatással lehet a társadalomra. Úgy tűnik, hogy az MI-ből várható óriási bevételek reménye most felülírja a rendszerszintű gondolkodást, és a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint bármelyik átfogó és fenntarthatóbb rendszer.

Az eredmények hitelesítéséhez még több felmérésre van szükség, az adatközpontok masszív energiahasználata viszont egyre több aggodalomra ad okot.