A Carnegie Egyetem kutatói apró csillagot, egy vörös törpét fedeztek fel. De a csillagot tanulmányozva, valami teljesen váratlant, egy Jupiter-méretű gázóriást is felfedeztek.

A miénkhez hasonló méretű csillagrendszerben ez nem lenne különösebben meglepő, ám a mi napunk méretének negyedét alig kitevő gazdacsillag rendszeréhez tartozó TOI 5205b exobolygó hihetetlenül nagynak tűnik. Valahányszor elhalad előtte, a csillag fényének hét százalékát blokkolja, és így hozta létre az eddig feljegyzett egyik legnagyobb exobolygó-átmenetet.

A jelenség annyira rácáfol a fizika szabályaira, hogy a csillagászok „tiltott bolygóként” kezdték emlegetni az exobolygót. A gázképződési modellek nem adnak magyarázatot arra, hogy a Nap tömegének mindössze negyven százalékát kitevő pici vörös törpe hogyan képes életet adni a gázóriásnak.

A kutatók a James Webb űrteleszkóppal megint bepillanthattak a légkörébe, és még furcsább dolgokat tártak fel az óriásról. A legszokatlanabb, hogy a hidrogénhez képest alacsonyabb a nehéz elemek koncentrációja, mint a mi naprendszerünkben található két gázóriásnál, a Jupiternél és a Szaturnusznál. Másként alakulhatott ki.

A fémtartalom szintén alacsonyabb, azaz a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek bőségesen megtalálhatók a „tiltott bolygón.” A csillagászok szerint ezek a megállapítások komolyan befolyásolják az adott csillag élettartamának korai szakaszában történő óriásbolygó-képződés megértését.

Az elfogadott elmélet alapján a bolygók a nagy csillagokat körülvevő forró gáz- és porkorongban fogannak. A korong a csillag keletkezése után alakul ki, míg maga a csillag a hatalmas és sűrű köd összeomlásából keletkezik. A korong a visszamaradt anyagokból áll, amelyek a csillag kozmikus társaivá válnak.

Az úgynevezett protoplanetáris korongban lévő zsebek idővel sziklás bolygókká, sziklás maggá sűrűsödnek. A mag végül még nagyobb gázóriássá válik. A legtöbb modell szerint ezeknek a magoknak a Földnél tízszer nagyobb tömeggel kell rendelkezniük, mert így van gravitációjuk, így sűríthetnek maguk köré gázokat.

A vörös törpének viszont nem kellett volna a kezdeti mag kialakulásához elegendő anyaggal rendelkeznie. A kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot az ellentmondásra, de a szokatlanul alacsony fémtartalom fogódzó lehet a megoldáshoz.

Ez arra utal, hogy a keletkezésnél befelé vándoroltak a bolygó nehéz elemei, illetve a belseje és az atmoszférája most sem keveredik egymással. Az eredmények szénben nagyon gazdag, oxigénben viszont szegény légkörre engednek következtetni.