A Csendes-óceánon szokatlanul meleg vízfelszíni hőmérsékletekkel jellemezhető éghajlati mintázat, az El Niño idén különösen szélsőséges lesz – figyelmeztetett júniusban az ENSZ. A Meteorológiai Világszervezet szerint sürgősségi klímariasztásként kell kezelnünk, mert „olajat önt a melegedő világ tüzére.”
A nagyon erős El Niño heves viharoktól nagy áradásokig, egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségeket és drasztikus hőmérséklet-ingadozásokat válthat ki. Ezeket a hatásokat az ember által okozott klímaváltozás csak felerősíti.
A San Diegoi Kaliforniai Egyetem kutatói szerint nem vagyunk teljesen tehetetlenek, mert az időjárást megváltoztató beavatkozások, például a Nap elsötétítése mérsékelhetik az El Niño hatásait.
A geomérnökség lényege, hogy a sztratoszférába juttatott részecskék révén a napsugarak többsége visszaverődik az űrbe, így pedig lehűlhet a felszín. Hasonló, mint amikor egy vulkánkitörés a globális hőmérséklet csökkenését okozó vegyi anyagokat juttat a légkörbe (a legismertebb eset: Pinatubo, Fülöp-szigetek, 1991).
A tengeri felhők kifényesítésekor a tenger feletti felhők aeroszolok használatával lesznek világosabbak. Így több napfényt vernek vissza, elméletileg enyhíthetik az évszakos jelenségek szélsőségeit.
„Mivel az ember által okozott hosszútávú felmelegedés és a rövidtávú természetes változékonyság gyakran szélsőséges időjárási eseményeket okoz, eredményeink azt sugallják, hogy az üvegházhatású gázokra adott kényszerválaszok helyett érdemes lehet megfontolni a természetes változékonyságot célzó beavatkozásokat. Egy ilyen megközelítés hasonló fizikai kockázatcsökkentést eredményezhet rövidebb időtartamú, kevesebb társadalmi-technikai kockázattal járó beavatkozásokkal, mint a tartós telepítés” – írják a kutatók.
A geomérnökség megosztja a klímakutatókat. A San Diegoi Egyetem tudósai a kockázatok megértését célzó további kutatásokat sürgetnek, és szerintük az olyan szélsőséges, de átmeneti események, mint az El Niño, tökéletes kísérleti terepként szolgálhatnak a stratégiai tengeri felhő-kifényesedés számára.
„A geomérnökséggel kapcsolatos egyik legnagyobb társadalmi aggály az a tény, hogy ha a hosszútávú éghajlati kockázatok csökkentésére használjuk, akkor folyamatosan, határozatlan ideig kell alkalmaznunk. Ha a természetes változékonyságot célozhatnánk meg, akkor a határozatlan ideig tartó alkalmazás nélkül is élvezhetnénk az előnyeit” – nyilatkozta Jessica Wan, a tanulmány egyik társszerzője.
A kutatók egy 2023-as tanulmányra hivatkoznak: a Csendes-óceán feletti bozóttüzek füstje jelentős mennyiségű aeroszolt bocsátott ki, világosabbá téve a felhőket, és több napsugárzást verődött vissza az űrbe. Szimulálták, mi történne, ha felhővilágosító vegyszereket szándékosan vetnének be korábbi El Niño-jelenségek során, és kiderült, tényleg gyengítenék az időjárási mintázat hatásait.
A számos ismeretlen tényező miatt azonban egyelőre nincsenek konkrét tervek az ötlet valós körülmények közötti tesztelésére. A geomérnökség újfajta megközelítéséről beszélő szerzők szerint mindenképpen érdemes tenni egy próbát.
