A mesterséges intelligencia annyira hatékonnyá vált meggyőző emberi arcok létrehozásában, hogy a szokásos hibák, mint a torz ékszerek, az elmosódott hátterek gyorsan a múlt ködébe vesznek. 

Az Aberdeen Egyetem kutatói az Ausztrál Nemzeti Egyetemmel együttműködve megállapították, hogy nagyjából egyórás strukturált tréninggel az MI által generált arcok felismerésének képessége mintegy negyven százalékos pontosságról közel 80 százalékosra növelhető, egyes résztvevők pedig megközelítik a tökéletes pontszámot. 

Hibák keresésére történő tanítás helyett, a tréning a képgenerátorok által még mindig nehezen, következetesen pedig még nehezebben reprodukálható hat érzékelési tulajdonságra összpontosított: szokatlanul tökéletes arcszimmetria, magas mértékben arányos vonások, átlagon felüli vonzerő, generikus kinézetű arcszerkezetek, korlátozott érzelmi kifejezésmód és olyan arcok, amelyeket furcsa módon nehéz megjegyezni, miután elfordítottuk a tekintetünket.

Minden ilyen típusú kutatás tétje jelentős. Például a Deloitte egyik tanulmányprojektjében idézett becslések szerint az MI által támogatott deepfake (mélyhamisítvány) csalásokból eredő veszteségek az Egyesült Államokban – szemben a 2023-as kb. tizenhatmilliárddal – jövőre elérhetik az ötvennégy milliárd dollárt. 

Egy széles körben ismert hongkongi esetnél a csalók deepfake videóhívással vették rá egy cég alkalmazottját harmincnégy millió dollár átutalására, majd egy MI által generált LinkedIn profil beszivárgott az amerikai politikai körökbe. 

A kutatók azt is megjegyezték, hogy az MI-rendszerek – a tanulóadatok torzításai miatt – kevésbé megbízhatóak idősebb, fiatalabb és alulreprezentált etnikai csoportokhoz tartozó emberek arcának generálásában. Ezek a torzítások viszont hasznos jeleket szolgáltathatnak képzett emberi szemek számára.

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre jobban képes embernek tettetni magát, a humán érzékelés ugyanazzal a mechanizmussal tehető élesebbé, amelyre maga az MI is támaszkodik: a példákkal való ismételt találkozással és a fokozatos mintafelismeréssel. Valódi és hamis arcok példáinak ismételt látása révén fokozatosan intuitív érzéket fejlesztünk ki a hitelesség megítélésére, ahelyett, hogy egyetlen árulkodó jelre hagyatkoznánk.

A generatív modellek fejlődésével a képzett és állandóan „továbbfejlesztett” emberi ítélőképesség, nem pedig pusztán az automatizált észlelés bizonyulhat az egyik tartósabb védelmi mechanizmusnak.