Ha létezik földönkívüli élet valahol a galaxisban, jó esély van rá, hogy az LHS 1140b bolygón található. Amerikai kutatók szerint a negyvennyolc fényévnyire lévő exobolygó héliumot bocsát ki magából az űrbe, ami határozott jele, hogy az égitest jelentős légkörrel rendelkezik.

Emellett a Földhöz hasonlóan kőzetbolygó, és csillaga lakhatósági zónájában kering – abban a csillag körüli régióban, ahol a bolygó felszínén megmaradhat a folyékony és esetleg életet hordozó víz.

Amennyiben a megfigyelések beigazolódnak, ez lesz az első olyan, Földhöz hasonló exobolygó, amelynél az élet fenntartására alkalmas, stabil légkört sikerült kimutatni. A felfedezés alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint számos hasonló bolygó létezik, és a miénk nem csak ritka kivétel.

Az ottani élet jelenlétére egyelőre nincs semmi bizonyítékuk, de véleményük szerint az alapvető összetevők jelen vannak hozzá – hangsúlyozzák a kutatók.

Exobolygók észlelése ritka jelenség. Csillagok millióit katalogizáltuk már, a Naprendszeren kívül viszont csak kb. hatezer világ létezését erősítettük meg, Mivel jeleik halványak a csillaguk fényéhez képest, még ritkább a légkörrel rendelkező bolygók felfedezése.

Az LHS 1140b vörös törpe körül kering. Vörös törpék körüli bolygókat azért könnyebb észlelni, mert ezek a kisméretű csillagok halványabbak, így jobban észrevehető, amikor egy bolygó elhalad előttük. Mivel azonban kevesebb hőt bocsátanak ki, a potenciálisan lakható bolygóknak sokkal közelebb kell keringeniük hozzájuk, mint amennyire a Föld kering a Nap körül. Ez probléma is, mert a vörös törpék köztudottan rendkívül heves aktivitást mutatnak. A közel keringő bolygót veszélyeztethetik a nap- és más erőteljes kitörések. Lefújhatják a légkörét, elpusztíthatják a kialakuló életformákat.

A csillagászok azonban azt találták, hogy az LHS 1140b annak ellenére rendelkezik héliumban gazdag légkörrel, hogy a csillag lakhatósági zónájában található (vagy éppen azért). Azaz a vörös törpék tevékenysége talán mégsem jelent akkora problémát, mint korábban gondolták. Igaz, ez a csillag kevésbé aktívnak tűnik, mint társai. 

Az exobolygók légkörének fejlődését vizsgáló elméleti számítógépes modellt alkalmaztak annak nyomon követésére, hogy a gazdacsillag kitörése hogyan sodorja el a könnyebb elemeket, például a hidrogént és a héliumot. Amikor a modellt a 2017-ben felfedezett LHS 1140b-re alkalmazták, azt jósolta, hogy a bolygó felső légkörében a hélium dominál majd, tehát alkalmas lehet az életre.