Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

A Mars telepesei mássá fejlődnek, mint a Homo sapiens

2019. május 24. - ferenck

Elon Musk és (a Hold után) a NASA is űrhajósokat akar küldeni a Marsra, sőt a Tesla-főnök az első expedícióval meg is kezdené a vörös bolygó gyarmatosítását, űrjárműjén telepesek érkeznének az égitestre.

Az utazás technológiai feltételeiről, kivitelezhetőségéről rengeteg elemzést írtak, sokat vitáztak, az ottani életről, a lakosok evolúciójával, a bolygó Homo sapiens genetikájára kifejtett hatásával viszont kevesen foglalkoznak.

Ha sikeresek lesznek a Mars-utak, milyenné válnak generációk múlva az ottani emberek? – teszi fel a kérdést Scott Solomon, a Rice Egyetem evolúciós biológusa.

mars_2.jpg

A kutató szerint két generáció alatt a marslakók csontjai megerősödnek, a közellátás miatt szemüvegre lesz szükségük, immunrendszerük kvázi megszűnik, a terhesség és a szülés lényegesen kockázatosabbá, veszélyesebbé válik, mint az anyabolygón. A Földnél több mint 5000-szer erősebb sugárzás miatt rengeteg lehet a rákos megbetegedés.

Solomon konklúziója: a marsiak jobban teszik, ha felhagynak földi Homo sapiensek reprodukálásával.

mars0_2.jpg

„Az evolúció annak függvényében gyorsul fel, vagy lassul le, hogy egy bizonyos mutáció mennyire előnyös. Ha a marsi emberek túlélési esélyei nőnek vele, az adott géneket az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben fogják átörökíteni” – magyarázza.

A földiekkel való kapcsolat mindkét fél számára halálos lehet. Mivel a Marson nincsenek betegségeket, járványokat (is) hordozó mikroorganizmusok, és a két bolygó közötti kereszt-fertőzéseket kontrollálják, (a marsiak nem létező immunrendszere miatt) szexuális kapcsolat sem alakulhat ki a két embertípus között.

Egy földi csecsemő kb. 60 új mutációval születik, egy marsi több ezerrel fog, amelyek közül sok alkalmasabbá teheti a bolygó brutális viszonyai melletti túlélésre – a bőre úgy változik meg, hogy jobban ellenáll a sugárzásnak; kevésbé függ az oxigéntől, így a kisebb atmoszférát is könnyebben elviseli, a tömörebb csontok pedig eredményesen ellensúlyozhatják a terhesség közbeni kalciumveszteséget.

Solomon a CRISPR génszerkesztő technológia használatát javasolja működő mutációk kidolgozásához.

Tragikusan ironikus, hogy ha a Föld lakhatatlanná válik, és a Homo sapiens más bolygókon akar letelepedni, a hosszútávú túlélés egyetlen esélye, ha a mai formánktól teljesen mássá alakulunk át.

„Nagyon sokféle új emberi faj fejlődhet ki” – összegez Solomon.

Kvantumvászonra „festették” a világ legkisebb Mona Lisáját

Az ausztrál Queensland Egyetem fizikusai a Mona Lisát, Van Gogh Csillagos éjét és tucatnyi más remekművet emberi haj vastagságú kvantumvásznakon alkották újra.

A képeket foltnyi gázállapotú kvantumanyagra, az úgynevezett Bose-Einstein kondenzátumra vetítették ki, és fényképezték le.

monalisa1.jpg

A projekt különlegessége, hogy teljesen más céllal indult, ugyanis folyadékok áramlásának megoldatlan titkaira szerettek volna fényt deríteni. A mikroszkopikus kvantumvilágot vizsgálva igyekeztek új technológiákat kidolgozni, aztán a kutatások hirtelen más irányt vettek.

„Nem gondoltunk rá, és csak úgy jött, majd hirtelen létrehoztunk néhányat a világ legkisebb remekművei közül” – magyarázza a kutatást vezető Tyler Neely.

monalisa0.jpg

A rubídium-atomokból készült gázt az abszolút nulla fok (-273,15 Celsius-fok) körüli hőmérsékletre, a lehető leghidegebbre hűtötték. Mivel túl híg volt, gáz halmazállapotú kvantumanyag foltjaként, pöttyként működött.

Az adott képet lézerrel megvilágított kivetítőre tették, de a túl nagy méretet eredményező kivetítés helyett, mikroszkópon keresztül lekicsinyítették. A fény kb. 100 mikron széles területen, a kvantumanyagon jelenítette meg a festményt. (100 mikron többé-kevésbé azonos a 17 és 181 mikron szélesség közé eső emberi hajjal.)

monalisa.jpg

Az eredeti kép fekete-fehér volt, amelyhez vörös, kék és zöld fényképeket készítettek, majd a színeket számítógépen dolgozták ki. Az emberi szemmel alig látható képek egy-egy pixele csak kb. 50 atomot jelenít meg.

„Van Gogh Csillagos éje volt az egyik első kép, de hamarosan újabb világhírű festményeket és fotókat, sőt, saját magunkról készült fényképeket is újraalkottunk” – nyilatkozta Neely.

A kutatók megdöbbentek a végeredménytől, véleményük szerint képeik meggyőzően szemléltetik a kvantumanyagokban rejlő lehetőségeket, elsősorban azt, hogy alkalmasak műtárgyak alkotására.

„Ezek a képek ugyan elragadóak, de a következő lépésben a médium kreatív használatának bővítésével fogunk foglalkozni. Egy művésszel akarunk együttműködni, hogy a technológia segítségével innovatív látomást valósítsunk meg” – összegez Neely.

Blokklánc-trendek

A New Yorki, egész pontosan brooklyni Blokklánc Hét egyik központi rendezvényén, a Fluidity 2019-en a szakemberek a technológia jelen állását és közeljövőjét vitatták meg.

Öt meghatározó trendre hívták fel a figyelmet: az intézmények egyre inkább befogadják a blokkláncot, a decentralizált pénzügy növekvő értékeket teremt, sok vita folyik a magán és a nyilvános blokklánc szerepéről, erősödik és áttekinthetőbb a szabályozás, szaporodnak a technológia nem-pénzügyi alkalmazásai.

blokklanc.jpg

A Wall Street több vezető intézményének képviselői elmondták, hogy üzleti modelljük áramvonalasítása céljából cégeik hogyan építik, tesztelik és vezetik be a blokklánc-alapú alkalmazásokat és infrastruktúrát. Más friss technológiákkal, például a felhőszámításokkal összehasonlítva, a bankszektorban szépen és viszonylag gyorsan halad a blokklánc befogadása. Rövid- és középtávon folytatódik a trend, ráadásul a technológiát össze is kell kapcsolni a régebbi rendszerekkel (legacy systems).

A decentralizált pénzügy (Decentralized Finance, DeFi) lényege a jelenlegieknél nyitottabb és elérhetőbb pénzügyi rendszerek építése, létjogosultságát több új termék és esettanulmány igazolja. A decentralizált kereskedés, bankrendszerek, a külső tényezőktől, például központi bankoktól vagy pénzügyi politikától kevésbé függő és így csábítóbb árfekvésű „okos jelzálog” stb. tartoznak ebbe a kategóriába.

blokklanc0.jpg

Blokklánc-szakemberek között élénk viták folynak arról, hogy egyes kereskedéseket, például biztosítások kötését nyilvános vagy magánláncokon kell-e kivitelezni. Joseph Lubin, az Ethereum társalapítója szerint a nyílt hálózatok lesznek a nyertesek. Véleményét az innováció, a szabványosítás és az interoperabilitás magánhálózatokon megvalósíthatatlan mértékével/szintjével támasztotta alá. Mások a személyes adatok, a tranzakciók titkosságát féltik a nyilvános hálózatoktól, de Lubin igyekezett megnyugtatni őket: a nyilvános blokkláncokba már beépítették az ezeket védő megoldásokat.

Technológia és szabályozás viszonyát általában az jellemzi, hogy az utóbbi jócskán lemaradt az előbbitől. A blokklánc esetében sincs másként, bár egyes törvényhozói lépések az innovációt erősítő, áttekinthetőbb és rugalmasabb megoldásokat vetítenek előre.

A blokklánc térhódítását szépen szemlélteti, hogy a pénzügyi szektoron kívül más területeken, például a szórakoztatóiparban is alkalmazzák.

Rovarokról mintázott repülőrobotok

Sok rovar ügyes és hatékony repülésének egyik oka a repülési irány feletti kontrollt, a lejtőkön, sziklák közötti egyensúlyozást és a hirtelen irányváltást biztosító négy szárny. Nem véletlen, hogy robotikusok egyre gyakrabban próbálnak az állatokról mintázott repülő gépecskéket fejleszteni.

A valaha kiépített repülő szerkezetek egyik legapróbbika a Harvard Egyetem mindössze 75 gramm tömegű 2013-as RoboMéhe (RoboBee) volt, egymástól független két szárnnyal, amelyeket pirinyó aktuátorok működtettek.

robobee.jpg

Elvileg a szárnycsapások elegendő energiát generáltak a repülésirányításhoz, a valóságban viszont nem, és a gép kontrollálhatatlanná vált.

A Los Angelesi Dél-kaliforniai Egyetem kutatói szerint a harvardi gép nem utánozta eléggé a rovarokat, és kettő helyett négy szárnyat terveztek hozzá, szárnyanként feleannyi tömegű aktuátorokkal, 33 milliméter fesztávval.

A 95 milligrammos Méh+ (Bee+) nevű gép le tud ereszkedni, képes landolni, útirányt követni, akadályokat elkerülni. A számokból kiderül, hogy az új szerkezet szárnyai és aktuátorai könnyebbek, mint az elődjéé (amelynek 75 grammjából 50-et az aktuátorok tettek ki), így repülése is rugalmasabb, jobban hasonlít a rovarokéra.

robobee0.jpg

Az első gép Biomorf nevű aktuátorai passzív réteg által elválasztott, piezoelektromos anyagból álló két rétegből tevődnek össze. A rétegek felváltva mennek össze, tágulnak ki, és ezek a mozgások irányítják a szárnycsapásokat.

A kaliforniai kutatók az úgynevezett Unimorf tervezést alkalmazták – két piezoelektromos réteg helyett az aktuátor passzív réteghez kapcsolódó, egyetlen (piezoelektromos) szalagfélét használ, és a réteg összehúzódása vezérli a szárnyakat.

A megoldással a négy aktuátor össztömege 56 gramm, ráadásul az új terv az összeszerelést is megkönnyíti, a gyártást is leegyszerűsíti, négy szárnnyal pedig jóval kevesebb az egy-egy szárnyra eső terhelés, nő az aktuátorok „élettartama.”

A tervezés egyik hátulütője, hogy az új és a régi gépet, akárcsak a legtöbb rovarszerű repülő robotot szinte hajszálnyi vékony apró kötelekkel kell működtetni. Az energiatárolással így nincs gond, a fedélzeti számítási kapacitások biztosítása viszont komoly kihívás.

Mások lézersugarakkal próbálkoznak, de valódi környezetben működő repülő robotrovarokhoz még komoly előrelépésekre van szükség. A 95 milligramm ugyan szinte semmi, ám a legtöbb igazi rovarhoz képest RoboMéh és Méh+ is behemót. Egy poszméh tömege ugyanis kb. 10 milligramm.

Első lépésben a gépek tömegét kellene legalább a felére csökkenteni, és csak utána jöhet az energiatárolás megoldása, azaz a figyelemreméltó fejlesztések ellenére is évekre vagyunk még a megoldástól.

Közvetlenül fordítja a beszédet egyik nyelvről a másikra a Google új rendszere

Az elmúlt hónapokban a Google finomhangolta fordítótechnológiáját, a Translate-et tavaly kiejtésfajtákkal bővítette, így egyes nyelvek dialektusait is képes visszaadni. Az eszközt több nyelvvel egészítette ki, év elején pedig „fordító móddal” bővítette a Google Asszisztenset. Az okos kijelzőkön és hangfalakon működő módban 26 nyelvről lehet oda- és visszafordítani.

A cég a napokban újabb mérföldkőnek ígérkező, látványos eredményt tett nyilvánossá.

googletranslate.jpg

Május 15-én ugyanis bemutatta fejlesztési stádiumban lévő Translatotronját, a kategóriájában úttörő, beszédet közvetlenül egy másik nyelvre lefordító modellt. Különlegessége, hogy a beszélő hangja és hanglejtése, beszédritmusa a másik nyelven is ugyanaz marad.

Hasonló modellek léteznek már, az eredeti beszélő hangját azonban egyik sem őrzi meg.

A beszédfordítás eddig három lépésben zajlott: a szöveg átírása, az átírt szöveg lefordítása, hanggenerálás a lefordított szöveghez.

googletranslate0.jpg

A modell kikerüli az elsőt, a beszédet nem alakítja át szöveggé, és aztán azt vissza beszéddé, hanem egyből beszéddé fordítja. A megközelítés előnye, hogy az első fázisban gyakran történnek hibák, és a végső anyag pontatlanabb, mint a közvetlen fordításnál.

A nagyvállalat reméli, hogy a Translatotron közvetlen fordítómodell fellendíti az ezirányú fejlesztéseket.

A fordító szakaszról szakaszra dolgozó hálózati modellt használ. A modell spektrogrammal, a frekvenciák képi ábrázolásával dolgozza fel a hangbemenetet, majd új spektrogramot generál a célnyelven. A fordítás így sokkal gyorsabbá válik, és kisebb a valószínűsége, hogy menet közben valami kimarad, vagy hiba történik.

Az eszközhöz tartozik egy, a beszélő hangjának megőrzéséért felelős optimális beszédkódoló komponens is. A lefordított anyag egyelőre szintetizált, és kicsit robotikusan hangzik, de az eredeti hang számos elemét megtartja.

Ne felejtsük el, a Translatotron távolról sem késztermék, nyilvánvalóan sokkal emberibb hang lesz a végeredmény.

Dél-Korea állatokat utánzó katonai robotokat fejleszt

Dél-Korea madarak, kígyók és tengeri állatok, sőt rovarok mozgását és képességeit is utánzó újgenerációs katonai robotokat fejleszt a jövő csatatereire. A tervet, a harctéri egységeket segítő biometrikus eszközök létrehozását a hadsereg fegyverrendszereiért felelős Védelmi Beszerzési Programhivatal (DAPA) jelentette be.

Az elképzelések szerint a valódi teremtményeken alapuló robotokat – „biobotokat” – 2024-ben vethetik be.

biobot.jpg

Általános vélemény, hogy a dél-koreai hadseregnek a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell alkalmaznia a csúcstechnológiákat. A legfőbb ok hasonló, mint Japánban: a csökkenő születésszám miatt egyre kevesebben töltik le a szárazföldi erőknél 21, a légvédelemnél 24 hónapos kötelező katonai szolgálatot. A kisebb születésszám mellett egyre többen tiltakoznak a kötelező szolgálat miatt, és a kormány sokat enyhített a feltételeken, például vallási meggyőződés, túlsúly, mentális problémák vagy az egész testet beborító tetoválások miatt is kaphat valaki felmentést.

Míg a dél-koreai hadseregben kb. 600 ezren teljesítenek szolgálatot, 3,1 millió tartalékossal, addig az észak-koreaiban 945 ezren, a tartalékosok száma pedig 7,6 millió.

biobot0.jpg

A bevezető szakaszban a madárszerű androidok vagy úszórobotok felderítő akciókban vesznek majd részt. Az ellenség lépéseiről miniatűr repülőeszközök szolgáltatják az információt, míg a kígyóféle robotok lezárt területekre is bejuthatnak.

Katonai műveletek mellett a keresésben és a mentésben is részt vehetnek, és katasztrófa sújtotta terepeken szintén bevethetők.

„A biometrikus robotok megváltoztatják a jövő hadviselését, a kapcsolódó technológiáktól mindenki a védelmi ipar fellendülését várja” – nyilatkozta Park Jeong-enn, a DAPA egyik szóvivője.

A DAPA azért kezdett el biológiailag inspirált gépekkel foglalkozni, mert az evolúció túlélésre, a környezethez való alkalmazkodásra tervezte az állatokat, sikerüket pedig többmillió év tanúsítja.

A dél-koreai hadsereg szorosan együtt akar működni az ország mesterségesintelligencia-kutatásban világviszonylatban is a leginnovatívabbak között számon tartott technológiai cégeivel.

MI-ben valóban értek el szép eredményeket, a katonai alkalmazásokat viszont eddig elhanyagolták.

Megvédi magát az MI a beszédbe rejtett rosszindulatú üzenetektől

Több kutatócsoport próbálkozik a gépi beszédfelismerés és szövegértés biztonságosabbá tételével, hogy mesterséges intelligenciákat ne tévesszenek meg például az emberi fül számára jóindulatú, de rejtett, például egy eszköz virtuális asszisztensen keresztüli meghackelésére vonatkozó utasításokat mégis tartalmazó üzenetek.

Az MI fejlődését a mélytanulás (deep learning) gyorsította fel, az algoritmusok működését viszont még mi sem értjük teljesen, és kiszámíthatatlanságuk miatt vissza lehet élni velük.

Az MI nem biztos, hogy ugyanazokat a mintázatokat használja például képek felismerésére, mint az ember. Ha valamit minimálisan megváltoztatunk rajtuk, mi ugyanannak látjuk, de egy algoritmus másként értelmezi, és néhány vonal miatt stoptáblát sebességkorlátozásnak néz stb.

mi_szovegertes.jpg

Ilyen ellenséges példák (adversarial examples) audioanyagokba is becsempészhetők.

Bo Li, az Urbana-Champaign Illinois Egyetem kutatója és munkatársai teljes audioanyagot, majd annak csak egy részét átíró algoritmust fejlesztettek. Ha a részlet nem kapcsolódik szorosan az egészhez, elképzelhető, hogy az anyagot megtrükközték, és a program figyelmeztetést ad le.

A kutatók algoritmusukkal több támadásfajtánál kimutatták a beavatkozást, és amikor a támadó még ismerte is a védelmi rendszert, sokkal tovább tartott a kivitelezés. Maga Li sem értette teljesen, miért működik annyira jól az MI. Egyik kollégája elmondta, hogy az ellenséges példák elszaporodásával, a Google Asszisztensnek, az Amazon Alexájának és az Apple Sirijének is hasonló védekezésre kell felkészülnie.

mi_szovegertes0.jpg

Nicholas Carlini a Google Brain kutatója szerint a rosszindulatú támadások és a rájuk adott reakciók folyamatos macska-egérharc, mert minden új védelmi mechanizmusra hamar előállnak azt megkerülő, kijátszó opciókkal.

Mivel egy kép vagy hang jóval könnyebben megtrükközhető, a szövegeket eddig viszonylag megkímélték hasonló támadásoktól. Szavak nehezebben manipulálhatók, bár szinonimák használatával megtéveszthető egy MI, és egy spam-et máris biztonságos e-mailnek minősít stb.

Az összes szó összes szinonimájának tesztelése a végtelenig eltarthat, így az Austini Texas Egyetem kutatói először kiderítették, hogy a szövegosztályozó melyik szavaktól függ leginkább, amikor az anyag mögötti rosszindulatú szándékról vagy annak hiányáról kell döntenie. E szavaknál próbálkoztak néhány szinonimával.

Egy korábbi támadással az MI pontosságát 90 százalékról 23-ra csökkentették hírek, 38-ra e-mailek, 29-re Yelp-értékelések (közösségi oldal, étterem-ismertetésekkel stb.) esetében. A texasi kutatók 17, 31 és 30 százalékos eredményt értek el, pedig csak pár szón módosítottak (például „it is” helyett „it’s” vagy „those” helyett „these” stb.).

Kutatók általában közkinccsé teszik ezeket a trükköket. Az OpenAI februárban nem hozta nyilvánosságra kamuhíreket generáló algoritmusát, amiért sokan támadták.

„Ha a támadást nyilvánossá tesszük, a védekezés is nyilvánossá válik” – véli az Austini Texas Egyetem fejlesztését vezető Alexandros Dimakis.

Amazon: minimum 10 évre vagyunk a teljesen automatizált raktáraktól

Az Amazon.com megcáfolta azt a híresztelést, mely szerint néhány éven belül teljesen automatizált raktárakat fog működtetni. A Homo sapiens magasszintű kognitív tevékenységét és a jelenlegi technológiák korlátait jelölték meg legfőbb okokként.

A vállalat egyik robotikai csoportját vezető Scott Anderson elmondása alapján legalább 10 évre vagyunk attól, hogy teljesen automatizálják a megrendeléseket teljesítő raktári dolgozók munkáját.

amazon_2.jpg

A robotok markoló-mechanizmusa egyszerűen nem elég fejlett. Ha megfognak egy terméket, értelemszerűen vigyázniuk kell a környező tárgyak épségére is, aminek gyakran nem tesznek eleget. Ez pedig annyit jelent, hogy messze van még az idő, amikor a robotizált raktárak ugyanolyan sikeresek lesznek, mint például az Amazon által fémjelzett elektronikus kereskedelem.

Többféle technológiával kísérleteznek termékek raktárból a megrendelőhöz történő eljuttatásának gépi kivitelezéséhez, a különböző lépések automatizált megvalósításához.

amazon0_2.jpg

A környezeti, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdésekért felelős Derek Jones elmondta, hogy például egyetlen robotot sem alkalmaznak friss gyümölcsök válogatására. Egyszerűen nem tudnák megállapítani, melyik banán érett, melyik nem stb.

Robotokat elsősorban „általános” árucikkekhez használnak. Ebbe a kategóriába lámpáktól ruhákig, kajakoktól kerékpárokig, lényegében bármi beletartozhat.

A cég nem változtat a termékek nemrég bejelentett (kettő helyett) egy napon belüli kiszállításán. A raktárak termelékenységi szintje ezzel együtt ugyanakkora lesz, mint eddig, a módosítások főként a szállítási folyamatban várhatók. A mostani cél, hogy a termék a megrendeléstől számított négy órán belül elhagyja a raktárt.

Az Egyesült Államokban 110 raktárt, 45 válogatóközpontot és 50 szállítóállomást üzemeltető, a raktárakban 125 ezer személyt teljes munkaidőben alkalmazó céget az utóbbi időben többször támadták a raktárak rossz munkafeltételei, munkakörök automatizálása, az emberi munkaerőtől való függés csökkentése miatt.

Szúnyogirtás drónokkal

Az esős évszak Dél-Floridában nagyjából szúnyog-évszakot és -inváziókat is jelent. A technológiai fejlődés eredményeként azonban újabb és újabb eszközökkel harcolhatunk a kártékony állatok ellen.

Az Egyesült Államok legdélnyugatibb városában (és egyben szigetén), a karib-tengeri Key Westen, egy hatalmas esőt követő koramájusi reggelen a lakók a szúnyogokat figyelő és az állatokat vegyszerekkel irtó helikopter jól ismert zajára ébredtek fel.

szunyogok0.jpg

A gépről speciális, a zikavírust és a dengue-láz kórokozóját hordozó Aedes aegypti, azaz az egyiptomi csípőszúnyogot és lárváit elpusztító szereket szórtak a levegőbe.

A nyár folyamán a lakók másfajta légi jármű hangjait hallhatják majd, az új gép rendeltetése viszont ugyanaz lesz, mint a helikopteré: végeznie kell a szikes mocsarakban élő és szaporodó szúnyogokkal. Az illetékes hatóság ugyanis ember nélküli légi járművel, egy drónnal fogja elvégeztetni a helikopter munkáját.

szunyogok.jpg

Andrea Leal, a Florida Keys Szúnyogellenőrző Csoportjának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a drón a mintegy egy hektárnyi terület lefedésére elegendő kb. 3,5 kiló lárvairtót képes szállítani.

„Csak nagyon kicsi területeket kezel. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a lehető legpontosabb munkát végzi. Most kezdjük, és hamarosan látni fogjuk, mennyit segít a dróntechnológia” – nyilatkozta Leal.

A csoport viszont nem most alkalmaz először drónokat.

Nehezen megközelíthető területeken ember nélküli légi járművek vizsgálják az állóvizeket, és amennyiben szükséges – ha például szúnyoginváziót észlelnek –, a gépek tevékenysége után küldenek csak ki humán megfigyelőket. Drónok használatával, köztük a kártékony kórokozók irtásával komoly pénzösszegeket próbálnak a jövőben megspórolni.

„Kis területeket nagyon drága helikopterekkel kontrollálni, szúnyogtalanítani” – magyarázza Leal.

Első lépésben Key Largo néhány erősen érintett helyszínén tesztelik a drónt, hogy lássák, mennyire eredményes az ember nélküli szúnyogirtás. Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre bővítik a programot.

Mesterséges intelligencia és a majomagy

2018 áprilisának egyik napján egy Ringo nevű majom gyümölcslevet ivott a Harvard egyik laboratóriumában, miközben furcsa képek vibráltak a szeme előtt. A képeket a majom agyával összekapcsolt XDREAM mesterségesintelligencia-algoritmus hozta létre, folyamatosan trükközve rajtuk, hogy az állat agyának az arcfelismerésért felelős részén stimuláljon egy-egy meghatározott idegsejtet. A képek fejlődésével az idegsejt aktiválódott, tüzelni kezdett.

A kutatók a szomszédos szobából figyelték az egészet.

monkey_brain.jpg

Először formátlan, alaktalan képeket láttak, majd a káoszból fokozatosan kifejlődött valami – két fekete pont, fekete vonallal alattuk, mindez egy halvány tojásidommal szemben. A formák absztrakt arccá álltak össze.

Hamarosan vörös pacafélét is láttak, és a Ringoval szembeni ketrecben élő majom, Anthony gallérjára gondoltak.

Pár nappal később XDREAM a majmokat etető, kék műtősruhát és fehér arcmaszkot viselő Diane-ról vetítettek képeket Ringo más vizuális idegsejtjeire. Fehér maszk mögötti torzított arcot ábrázoltak.

monkey_brain0.jpg

A képek minőségéről, művészi értékéről felesleges vitázni, mert olyanok, mint egy-egy rossz absztrakt festmény, félresikerült vázlat. Viszont mindegyik közel áll a meghatározott idegsejtekre gyakorolható ideális ösztönzéshez, együtt pedig közelebb visznek az emberi agy megértéséhez, hogy hogyan próbálja értelmezni a környező világot.

„Ha a sejtek álmodnak, akkor ezekről a képekről álmodnak. Ez az álom elfogult emberi megközelítés nélkül fedi fel az agy vizuális szótárát” – magyarázza a kísérletben résztvevő Carlos Ponce idegtudós.

A képeket generáló MI úgy aktiválta a megcélzott idegsejteket, hogy szomszédjaik nem reagáltak a stimulálásra. A képek időnként szürreális rémálmokat idéztek fel, nehezen, de azért azonosítható ismerős arcokkal és tárgyakkal.

A kísérlet provokatív példa arra, hogy a mesterséges intelligencia és szenzorok milyen közvetlen hatással lehetnek a biológiai agyra.

XDREAM mindig az idegsejt visszajelzései alapján módosított a képen, a kutatók pedig azonosítottak az adott tárgyakhoz, arcokhoz stb. kapcsolódó neuronokat.