A mesterséges intelligencia gyors fejlődése az adatközpontok iránti kereslet növekedéséhez vezetett, egyes régiókban viszont az elektromos áram mindinkább kulcsfontosságú korlátozó tényezővé válik. A techvállalatok az új energiatermelő kapacitások kiépítéséért versengve igyekeznek áthidalni ezt a szűk keresztmetszetet, de projektjeik léptéke feszültséget kelt a helyi közösségekben.

Egyensúlyt kell teremteniük az adatközpontok kétségtelen előnyei és a hátrányok, például az elektromos hálózatra nehezedő potenciális terhelés, a zajszennyezés és a környezet leromlása között. Az amerikai techvezetők a központok építését a Kínával folytatott MI-verseny kulcsfontosságú elemének tekintik.

Az ellenzők törvényhozási csatornákon és két közelmúltbeli esetben erőszakos cselekményeken keresztül fejezik ki elégedetlenségüket. A kifogások közé tartozik a villamosenergia-árakra, a villamosenergia- és vízfogyasztásra gyakorolt ​​hatásuk, a zajszennyezés, a lakóövezetekhez való közelségük és a hatalmas méretük. 

Becslések alapján 2024 májusa és 2025 márciusa között a helyi ellenállás miatt körülbelül hatvannégy milliárd dollár értékű adatközpont-projektet blokkoltak vagy halasztottak el. A számok azóta csak emelkedhettek.

Maine szövetségi állam törvényhozása húsz megawattnál vagy annál nagyobb teljesítményt igénylő új adatközpontokra 2027-ig moratóriumot elrendelő törvényjavaslatot fogadott el. Létrehoznának az adatközpontok elektromos hálózatra és az áramárakra gyakorolt ​​hatását vizsgáló tanácsot. Ha a javaslat hatályba lép, ez lesz az első államszintű tilalom, amelyet továbbiak követhetnek. Idén eddig tizenkét másik amerikai szövetségi állam nyújtott be adatközpont-moratóriumi törvényjavaslatot.

A Wisconsin állambeli Port Washington városa nemrégiben népszavazást fogadott el: a választók jóváhagyása szükséges, mielőtt az önkormányzat adókedvezményeket adhatna nagyszabású projekteknek, beleértve az adatközpontokat is. Támogatói szerint ez volt az első ilyen jellegű referendum.

A Missouri állambeli Festus választói az önkormányzat összes olyan tagjának eltávolítása mellett döntöttek, akik megszavazták egy, hatmilliárd dolláros adatközpont építését a városban.

Egy ohiói állampolgárok által kezdeményezett népszavazási törvényjavaslat célja a szövetségi állam alkotmányának módosítása, hogy megtiltsa a huszonöt megawattnál nagyobb teljesítményű adatközpontok jövőbeli építését. A törvényjavaslat szavazólapra kerüléséhez július elsejéig négyszázezernél több aláírásra, novemberben pedig ötven százalékos jóváhagyásra van szükség.

A nevadai Boulder City elhalasztotta egy, 88,5 hektáros adatközpont építésére vonatkozó tervezett meghallgatást, miután a lakosok nyilvános tanácskozáson és adatközpont-ellenes tüntetéseken való részvétellel tiltakoztak.

A lakosok Maryland két megyéjében tüntettek a tervezett adatközpont-fejlesztések ellen.

San Franciscóban egy férfi nemrég Molotov-koktélt dobott Sam Altman otthonára. Szűk egy órával később az OpenAI központjába ment, és az épület felgyújtásával fenyegetőzött.

Egy, a városban történő adatközpont-építést támogató indianapolisi képviselő otthonánál tizenhárom lövés dördült, és a lábtörlője alá „adatközpontok létesítése tilos” feliratú cetlit dugtak.

Az átláthatóság hiánya az ellenzők egyik legfőbb kifogása. A Missouri állambeli fejlesztés esetében például nem hozták nyilvánosságra az adatközpont üzemeltetőjének kilétét. A kritikusok a létesítmények környezeti lábnyomára is rámutatnak, különösen a zajszintjükre, nagy alapterületükre, energiaigényükre és vízfogyasztásukra. Az újabb adatközpontok azonban környezetbarátabb kialakításúak, például víztakarékosabb, zárthurkú rendszerekkel hűtik a szervereiket. Emellett egyre több központ látja el energiaszükségletét magántulajdonban lévő, hálózattól független erőműveken keresztül.

Az OpenAI és a Microsoft megállapodott, hogy a szoftveróriás lemond a mesterségesintelligencia-startup modelljei értékesítésének kizárólagos jogáról. Az OpenAI előtt ezzel megnyílik az út a riválisokkal, például a felhőszolgáltatásokban vezető Amazonnal vagy a Google-val történő megállapodások előtt.

Az exkluzivitás az MI-robbanás korai éveiben jelentősen hozzájárult a Microsoft felhőszolgáltatás-értékesítéseinek növeléséhez. A felmondásért cserébe a redmondi gigavállalat nem fizet bevétel-részesedést Sam Altman-éknak a számítási felhőjén keresztül értékesítésre kerülő OpenAI-termékek után.

A meglepetésnek nem tekinthető, egy ideje a „levegőben lógó” új megállapodással leegyszerűsödik a két cég közötti bonyolult, az OpenAI felemelkedésében és a generatív MI elterjedésében rendkívül fontos szerepet játszott kapcsolat. Csakhogy az egyezség megkötése óta Altman és társai több felhőszolgáltatóval, köztük az Amazonnal is megállapodott, máskülönben nehezen tudta volna kielégíteni kapacitásigényeit, szélesebb közönség számára fejleszteni MI-modelleket.

A mostani megállapodással megnyílt az út az OpenAI-modellek az Amazon Web Services-en (AWS) és más felhőszolgáltatásokon való megjelenése előtt. Az év elején bejelentett befektetés részeként az Amazon közölte, hogy közösen fejleszt termékeket az OpenAI-val, amelyeket az AWS-en fognak üzemeltetni. A Microsoft jogi lépéseket fontolgatott, mivel úgy vélte, hogy az erőfeszítés sértené az OpenAI szellemi tulajdonához fűződő kizárólagos jogait. A várható csatározásokat úgy hárították el, hogy a Microsoft továbbra is az OpenAI „elsődleges felhőszolgáltatója” marad, és a startup új termékei először az Azure-on, a Microsoft felhőalapú platformján lesznek elérhetők.

A Microsoft 2030-ig bevétel-részesedést kap az OpenAI-tól, függetlenül attól, hogy a startup mennyit halad az MI építésének célja, az általános mesterséges intelligencia (AGI) felé. A korábbi megállapodás értelmében ezek a fizetések elmaradtak volna, ha az OpenAI eléri a mérföldkövet.

Az OpenAI tavalyi, profitorientált vállalkozásként történt átszervezésének részeként a Microsoft huszonhét százalék tulajdonrészt kapott a startupban. A szoftveróriás kulcsszerepet játszott az OpenAI vállalati átalakításában, miközben a két fél partnerségük feltételeiről tárgyalt.

Fél évvel az amerikai félidős (midterm) választások előtt többszáz mesterséges intelligenciával generált videó jelent meg a közösségi médiában (főként a TikTokon, az Instagramon és a Facebookon, de a YouTube-on is). A rajtuk látható fejek Donald Trump elnököt támogató üzeneteket fogalmaznak meg. Eközben a közvéleménykutatások szerint a republikánusok nagy vereségre számíthatnak novemberben.

Az esztétikailag gyakran vonzó, ám nem húsvér, hanem kamu influenszerek a „radikális baloldalról” posztolnak, és az „Amerika az első” programot népszerűsítik. A New York Times szerint eddig legalább háromszáz MI által generált fiók osztott meg MAGA-tartalmakat, bár néhányuk már eltűnt.

Az avatárok gyakran hasonlók, a nyelvezetük és a taktikájuk is, tulajdonosaikat, a fiókok mögött álló személyeket, szervezeteket azonban még nem sikerült azonosítani. Egyes fiókok több tízezer követővel rendelkeznek, MI általi eredetüket azonban nem hozzák nyilvánosságra.

Az influenszerek távolról sem tökéletesek. A hasonlóságok mellett számos más árulkodó jelet megfigyelhetünk: rossz helyesírás, furcsa arcmozgás, de egyes bejegyzéseiket még így is több mint félmillióan tekintették meg.

Politikai üzeneteikkel a konszenzus illúzióját, a többségi vélemény hamis érzetét igyekeznek kelteni. Annak ellenére, hogy ugyan nagyon mesterséges intelligenciáknak tűnnek, a posztok alatti kommentek mégis arra utalnak, hogy sok felhasználó valódi személyeknek gondolja őket.

Az MI-vel generált képeket előszeretettel posztoló Donald Trump az érintett fiókok közül legalább egytől osztott meg tartalmakat. Az elnököt nemrég a negatív visszhangok miatt egy, mesterséges intelligenciával készült, Jézus Krisztust ábrázoló poszt eltávolítására kötelezték az illetékes hatóságok.

Míg a Trump-adminisztrációt látszólag nem zavarja az MI térnyerése és megkérdőjelezhető felhasználása, addig egy nemrégiben készült Quinnipiac-felmérés alapján az amerikaiak kb. nyolcvan százaléka „aggódik” vagy „nagyon aggódik” a technológia miatt. Mintegy háromnegyedük szerint a kormány nem tesz eleget az ágazat megfelelő szabályozása érdekében. A demokraták közel kilencven, a republikánusok hatvan százaléka a nagyobb kormányzati felügyelet mellett foglalt állást.

Az influenszer-videók jól szemléltetik, hogy az olcsó, skálázható, MI-vel generált személyek hogyan szimulálhatják a helyi politikai támogatást, és a széleskörű konszenzus illúzióját keltve potenciálisan miként befolyásolhatják a közvéleményt.

A robotika egyik leggyorsabban fejlődő területe az emberszerű, azaz humanoid robotok fejlesztése. Az ágazatnak pluszimpulzusokat ad, hogy 2024-től több mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat is bekapcsolódik a munkába, és a nagy nyelvmodellekhez (LLM) hasonló viselkedés- és médiamodellekkel vértezik fel a robotokat. A fizikai mesterséges intelligencia megvalósulásán dolgoznak.

A humanoidok túlnyomó többsége még nem rendelkezik fejlett MI-vel, sokuknak pedig nincs semmilyen intelligenciájuk. Mindezekkel együtt, a terület velük együtt fejlődik, hamarosan a mostaninál jóval szélesebb körű ipari és kereskedelmi alkalmazásokra számíthatunk, alkalmazásfüggő intelligenciaszinttel.

Azt, hogy mire képesek, szépen szemlélteti egy friss világcsúcs. 

Az április tizenkilencedikei pekingi félmaratonon két humanoid robot felülmúlta a leggyorsabb humán futók teljesítményét. Az autonóm módban működő győztes ötven perc huszonegy másodperc alatt tette meg a huszonegy kilométeres távot.

Az idő bámulatra méltó és elképesztő. Összehasonlításként, az ember által tartott eddigi világcsúcs ötvenhét perc volt. A modellt a Honor kínai okostelefon-gyártó fejlesztette. Az összehasonlítás persze nem feltétlenül korrekt, mert autóink is gyorsabbak a legendásan gyors gepárdoknál. És a tendencia a jövőben nyilván erősödni fog. 

A különbség ezzel együtt döbbenetes. A versenyen egyébként részt vett egy még gyorsabb és szintén Honor-fejlesztésű robot is, ő negyvennyolc perc és tizenkilenc másodpercet futott, csakhogy nem autonóm módban, hanem távirányították. 

Az eseményen száznál több gép versenyzett. A résztvevők mintegy negyven százaléka autonóm futott, a többit távirányították. Nem mindegyik teljesítette a távot, az egyik például már a startnál elhasalt, míg egy másik nekiment egy hirdetésnek. 

Összességében viszont nagyon komoly általános javulást mutattak a tavalyi évhez képest, mert akkor egyrészt kevesen értek célba, másrészt a leggyorsabb is két óra negyven perc, az idei csúcs több mint háromszorosa alatt teljesítette a távot.

Ha egy kereskedő vagy cég meg akarja érteni, hogyan reagálnak kínálatára a fogyasztók, nagy nyelvmodellek (LLM-ek) segíthetnek nekik: képesek szimulálni a képességekkel, funkciókkal, promóciókkal vagy az árakkal kapcsolatos kérdésekre válaszolókat. Az LLM-ek viszont nem reagálnak olyan változatosan, mint az emberek.

Google-kutatók a nagy nyelvmodellek testre szabható attitűdökkel rendelkező személyiségek szimulálására találtak ki módszert. Így sokkal változatosabban válaszolhatnak a felmerülő kérdésekre.

A Persona Generators-szal (személyiséggenerátorral) LLM-et promptoló kód hozható létre. A promptok huszonöt személyiséget fednek le.

Egy LLM emberi személyiséggé alakítása jellemzően a hatékony prompt megalkotásán múlik (például: „válaszolj a következő kérdésre úgy, mintha a mai politikában demokratának tartanád magad…”). Ez a megközelítés azonban általában átlagos válaszokat eredményez, és nem tükrözi azt a skálát, amelyet egy emberi populáció nyújtana. Még akkor sem tükrözi, ha a prompt kifejezetten arra utasítja az LLM-et, hogy bizonyos demográfiai jellemzőket vegyen fel.

Alternatív megoldásként a modellt arra utasítjuk, hogy addig módosítsa a személyiség promptokat, amíg a vélemények, attitűdök vagy aggályok adott skáláját lefedő kimenetet nem hoznak létre. A persona populáció hatókörét meghatározó irányelvek (az egyetértés és egyet nem értés mértéke szerint rangsorolt ​​attitűdök) alapján egy evolúciós algoritmus a válaszok teljes skáláját kiváltó promptok előállítására ösztönözheti a modellt.

A kutatók az AlphaEvolve evolúciós módszerrel a személyiségek számára huszonöt kérdést generáló, és attitűdjeik sokféleségét a generált kérdőívre adott válaszok alapján maximalizáló kódot hoztak létre.

A fogyasztói/felhasználói kört bővíteni óhajtó szervezetek sokat profitálhatnak a közvéleményt széles körben lefedő szintetikus személyiségekből. A valós közönségüket lefedőket létrehozó cégek sokszínűbb tömeget ismerhetnek meg.

Az új megközelítés a betanítási adatok egyeztetéséről az óhajtott lehetőségek lefedésére helyezte a hangsúlyt. Előbbivel a legvalószínűbb kimenetek generálhatók, kiugró értékek viszont általában nem. A Persona Generator az egyedi személyiségek helyetti optimalizálása a valószínűsíthető fogyasztói/felhasználói viselkedés nagyobb skálájának reprezentációját teszi lehetővé. 

A generatív mesterséges intelligenciáról bebizonyosodott, hogy szöveget, képet, hangot, videót, virtuális világot, kódot képes létrehozni. A világ legnagyobb gyógyszergyártó cégei dollármilliárdokat pumpálnak az MI-be, hogy állítson elő gyógyszereket is.

Az Eli Lilly 3,75 milliárd dollárral támogatja a generatív MI-t gyógyszerfejlesztésre használó Insilico Medicine hongkongi biotech céget. A Lilly 115 milliót fizetett emberen még nem tesztelt meg nem nevezett gyógyszerek exkluzív jogaiért, a pénzt fejlesztésre és értékesítésre fogják költeni. A két vállalat 2023-ban és 2025-ben is kötött együttműködést MI-szoftver licenceléséről és kutatási együttműködésről.

A 2014-ben alapított Insilico MI-t használt huszonnyolc gyógyszerjelölt fejlesztéséhez, nagyjából a felük klinikai vizsgálatok alatt áll. A legfejlettebb, a Rentosertib, a tüdőfibrózist (IPF) célozza meg: a betegség során a hegesedés fokozatosan csökkenti a tüdőfunkciót. Egy korai, kisléptékű hatékonysági teszten jó eredményeket ért el. Egy másik gyógyszer, a Garutadustat gyulladásos bélbetegség ellen készült, 2026 januárjában lépett be a 2a tesztfázisba.

Miután kiválaszt egy betegséget, az Insilico saját fejlesztésű generatív modelleket alkalmaz a gyógyszerkutatás két szakaszában: azonosítja, melyik fehérjét célozza meg, és megtervezi a fehérjére ható molekulát.

Új gyógyszer fejlesztése jellemzően tíz-tizenöt évig tart, és több mint kétmilliárd dollárba kerül. A jelöltek nyolcvanhat százaléka nem jut el az engedélyezéshez. A folyamatot felgyorsítandó, egyre több gyógyszerfejlesztő alkalmaz MI-t. Egy szakértők által lektorált elemzés 173 mesterséges intelligenciával támogatott gyógyszerprogramot katalogizált a klinikai szakaszokban 2025 közepére.

Mindezek ellenére egyetlen MI által felfedezett gyógyszer sem kapott még hatósági jóváhagyást. A második fázisba kerülő jelöltek hetven százaléka (köztük a BenevolentAI és a Recursion Pharmaceuticals MI által tervezett gyógyszerei) nem jutnak el a következőbe.

Az Insilico fejlesztési folyamata azt sugallja, hogy a generatív MI képes megoldani a tudomány egyik legnehezebb problémáját: olyan molekula megtalálását, amely egy adott fehérjéhez kötődik, felszívódik a szervezetben, nem mérgező, és segíti a betegeket. A Rentosertib 2a fázisú vizsgálatában a legnagyobb dózist kapó résztvevőknél átlagosan 98,4 milliliterrel nőtt a tüdőfunkció mérőszáma, míg a placebót kapóknál 20,3 milliliterrel csökkent. Ez korai, de kézzelfogható bizonyítéka, hogy az MI-vel generált gyógyszerek segíthetnek a betegeknek.

A jövő önvezető laboratóriuma (self-driving lab, SDL) magát működteti: hipotéziseket állít fel, kísérleteket tervez, berendezéseket üzemeltet, elemzi az eredményeket. Tanul és fejlődik, amíg el nem éri a kitűzött célokat, például egy új gyógyszert vagy anyagot hoz létre.

A mesterséges intelligencia már markánsan jelen van a tudományban. Rejtett infók után kutatva fürkésztetnek vele cikkeket, atomoktól galaxisokig, szinte mindent szimulál, prognosztizálja az élet építőelemeinek viselkedését. Demis Hassabis, a Google DeepMind vezérigazgatója szerint az MI lehet a tudományos felfedezések felgyorsításának legjobb eszköze. Az SDL koncepciója komoly lépés ebben az irányban. Mert a labor nemcsak tudományos eszköz, hanem a tudományos folyamat aktív szereplőjévé is válhat.

A teljesen automatizált „laboratórium egy dobozban” az ember nélküli gyár koncepciójának továbbgondolása. Az ötlet nem új; az MI tudományos kísérletek tervezésében való felhasználásának gondolata legalább 1985-re nyúlik vissza. A technológiai fejlődéssel most már meg is valósíthatjuk.

Teljesen automatizált laborok nem jelennek meg egyik napról a másikra. Építésük bonyolult mérnöki feladat, rezsiköltségük magas. Kutatók és szervezetek nemzetközi kísérleti projektekben prototípusokon dolgoznak, és bizakodnak. 

Például az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium automatizált anyaglaboratóriumában robotok új vezetőképes polimer anyagok létrehozásán dolgoznak. Emberi utasítások követése helyett egy gépi „főnök”, MI-ágens dönt a kísérletek elvégzésének módjáról. A Sheffield Egyetemen vegyi reakciók elemzésére építettek SDL-t, a labor működését gépitanulás-algoritmusok optimalizálják.

Az eredmények számszerűsítésekor kiderült, hogy az önvezető laborok rendszeres használatával tizedére csökkent a következtetéshez szükséges kísérletek száma. A terület szakértői szerint ha a technológia hatékonyan skálázható, akkor drámai módon lerövidülhetnek a komoly felfedezésekhez vezető, ma még évekig-évtizedekig tartó kísérletek.

Az SDL azonban technológiai és etikai kérdéseket is felvet.

A laboroknak hozzá kell férniük a torzítás kockázatát minimalizáló, kiváló minőségű adatokhoz, kifinomult bemeneti eszközökre, például a fizikai világot vizsgáló szkennerekre és kamerákra, a valós időben generált információáradat feldolgozásához pedig elegendő számítási teljesítményre lesz szükségük.

A biztonsági és az irányítási infrastruktúra legalább ennyire fontos. A gépi döntéshozás nem felel meg mindig a kutatás során felmerülő etikai kérdéseknek. Például hogyan mérlegelje egy új gyógyszert vagy anyagot kutató gép termékek emberekre gyakorolt ​​​​hasznosságát, miközben árthat is nekünk? Ha elkerülhetetlen a károkozás? És ha a gépekkel vírusokat terveztetnek?

Érthető a kreatív iparágban tapasztalható szorongás a mesterséges intelligencia miatt. Az új technológia használata viszont korábban soha nem látott lehetőségekkel kecsegtet, és már nem az a kérdés, hogy az MI megváltoztatja-e a szektort. Mindenképpen meg fogja. A kérdés az, hogy ki fogja jól használni.

Az MI szuperképességeket adhat valóban tehetséges, mély tudással rendelkező személyeknek. Ha valakinek van kreatív víziója, szakértelmét fáradságos munkával szerezte meg, az új eszközökkel gyorsabban végzi a munkát, további felfedezésekre és eddig elképzelhetetlen léptékű alkotói tevékenységre használhatja azokat.

Az MI az ő esetükben kreatív munkatárs, és nem egyszerű segédprogram. A zeneiparban egy számot négyen-hatan írnak, tehát már ma is az együttműködés a norma. A mesterséges intelligenciával ugyanez történik, plusz mindig elérhető, és nagyon változatos lehetőségeket kínál. A munkafolyamatokban az ember továbbra is meghatározza az ízlést, az MI pedig drasztikusan csökkenti az ötlet és a kivitelezés közötti időt. Bővíti a színeket a palettán, s nem a festőt helyettesíti. Kreatív szakemberek a technológia jóvoltából az alkotófolyamat legfontosabb szakaszaival tudnak behatóan foglalkozni. 

A BBC K+F részlege például immerzív formátumokkal, MI-vel fokozott hangélménnyel, a fiatalabb közönséget érdeklő adaptív tanulási eszközökkel is foglalkozik, hogy bevonzzák az Egyesült Királyság kreatív szellemeit. Együttműködési platformot kínálnak nekik, lehetővé teszik számukra a szintlépést.

A tanulóadatok körüli jogi viták azonban lassítják a sikeres felhasználást, a még gyorsabb terjedést. Ha nem találunk megnyugtató megoldást (és ezen ne petabájtnyi adatok visszamenőleges feldolgozását értsük), akkor a közeljövőben fenntartható kreatív gazdaság helyett fokozatosan kiüresedő gazdaságról beszélhetünk.

Megoldást jelenthetnek az olyan kezdeményezések, mint a brit Tartalom Származásáért és Hitelességéért Koalíció. Nyílt protokolljuk nyomon követhető metaadatokat ágyaz audiovizuális tartalmakba, lehetővé téve bárki számára, hogy ellenőrizze a forrást, és hogy történt-e valami módosítás. A kreatív iparágak akkor bízhatnak meg igazán az MI-alapú rendszerekben, ha nagyléptékben kialakul ez az infrastruktúra.

Tízéves távlatban radikálisan adaptívabbá és személyesebbé válik a szórakoztatás. Az elmozdulás túlmutat a személyre szabott ajánlásokon, és inkább valóban testreszabott, az igényeink és nem egy univerzális sablon szerinti megosztások miatt folyamatosan átalakuló működési környezet felé mutat.

A mintegy száztizenöt papagájfajt magában foglaló törpepapagájokat gyakran tenyésztik kereskedelmi céllal, hogy később házikedvencként értékesíthessék őket. Ezek a madarak intelligensek, társasági lények, fogságban tizenkét évig is elélhetnek.

Az utóbbi hetekben egyikük meghökkentő története, egy videó virálisan terjedt el a közösségi médiában.

Steven Lawyer, a hatéves zöld Bebe törpepapagáj gazdája ugyanis a Bahamákon egyedi mini tengeralattjárót épített kedvencének, hogy elmerülhessen a vízalatti világban. A Bebosphere nevű különös szerkezetet paintball légpalackból, oxigénmérőből és ólomsúlyokból barkácsolta össze neki a gazdi.

Lawyer elmondta, hogy szeret snorkelezni, Bebe pedig bármit szeret vele csinálni. Ezért gondolt arra, hogy valamilyen módot kitalál arra, hogyan snorkelezhessen vele a törpepapagáj.

Hogyan másként tehetné ezt meg, ha nem egy kicsi tengeralattjáróban? –merült fel Lawyerben az ötlet, és a gépet úgy alakította ki, hogy a belsejében tartózkodó Bebe nagyjából egy méter mélységbe merülhessen. Az állatnak elképesztő élményben lesz része, fantasztikus zátonyokat láthat majd. Csupa olyat, amit valószínűleg egyetlen törpepapagáj sem látott még – gondolta Lawyer.

Bebe kicsit zavarodottan, de egyébként szemmel láthatóan nyugodtan viselte a merülést.

Gazdája társaságában egyébként nemcsak vízalatti világokkal ismerkedik, hanem már tizenöt különféle ejtőernyős ugrásra is elkísérte. Lawyer átlátszó buborékformába zárta, az állat rögzített mellkassal ugrott ki egy repülőből.

Szakértőket viszont nem nyűgözött le a vízalatti utazás, mert úgy vélik, hogy a papagájnak kevesebb a cselekvőképessége, mint azt Lawyer állítja. 

Szerintük a tengeralattjáró és a felfedezés szó is eufemizmus ebben az esetben. A videó címe úgy hangzik, hogy „Bebe a papagáj virálissá válik a Bahamákat egyedi építésű tengeralattjáróval történő felfedezése közben.” Egyébként imádnivalónak tartják.

Brit cyberbiztonsági szakértők szerint orosz hackerek kereskedelmi forgalomban beszerezhető internetes routereket használnak információgyűjtésre. A hackeléssel megszereznek és kamuoldalakra irányítanak át felhasználói adatokat, és potenciálisan hozzáférnek az otthoni hálózatukra kapcsolódó más eszközökhöz, például telefonokhoz, számítógépekhez.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Cyberbiztonsági Központja közölte, hogy a műveletek vélhetőleg opportunista jellegűek, a támadó áldozatok széles körét célozza meg, majd a potenciálisan hírszerzési értékkel bíró felhasználókat a használati lánc minden egyes szakaszában kiszűri.

Gyakori mintázatról van szó: bűnözők a felhasználó és a számítási felhő közötti hídként funkcionáló peremszámítási (edge computing) eszközöket, mint az internetes routereket vagy a világhálóra csatlakozott biztonsági kamerákat vesznek célba. Ezekről az eszközökről gyakran megfeledkeznek, és így gyenge ponttá válnak.

Routerekkel kapcsolatos figyelmeztetések korábban is elhangzottak. A router sikeres megtámadásával a kamuoldalra elvitt felhasználó azt hiheti, hogy például a bankjába megy, míg a valóságban egészen máshova tart. A támadók ilyen esetekben már teljes kontrollal rendelkeznek hálózatunk felett, és megnézik, mely eszközeink sebezhetők.

A központ szerint az orosz hírszerző szolgálatokkal biztosan kapcsolatban lévő APT28 vagy a Fancy Medve csoport állhat a hackelések mögött. Előbbit a német parlament elleni, nagymennyiségű adatlopással végződött 2015-ös cybertámadással hozzák kapcsolatba, és egyikükről sincs sok infó. A britek gyanakodnak, hogy az orosz állam nevében dolgoznak.

Az USA-ban nemrég tiltották be az országon kívül gyártott összes fogyasztói szintű internetes router értékesítését, arra hivatkozva, hogy elfogadhatatlan mértékű nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A biztonsági réseket kihasználva, rosszindulatú aktorok megtámadtak amerikai háztartásokat, megzavartak hálózatokat. Így tették lehetővé a kémkedést, a szellemi tulajdon ellopását. Külföldi gyártású routereket az amerikai infrastruktúrát célzó több közelmúltbeli támadásban használtak.

Mivel szinte az összes internetes routert Kínában vagy Tajvanon gyártják, ennek súlyos következményei lehetnek az amerikai hardvergyártókra. A tiltás persze nem oldja meg a sebezhetőségi problémákat, mert például az életciklusuk végén járó routereket már nem is frissítik, de mégis ki tudja meddig vannak használatban.

A figyelmeztetés célja, hogy mind a kisvállalkozók, mind magánszemélyek tartsák naprakészen a routereiket.