Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Aeroszol nanorobotokkal

2018. augusztus 17. - ferenck

Valószínűleg a világ legkisebb, nagyjából az emberi petesejttel azonos méretű robotjait állították elő a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. A gépecskék érzékelik a környezetüket, adatokat tárolnak, számítási feladatokat végeznek.

Az aeroszolos spray-k negatív hatásai az 1990-es években, az ózonlyukkal együtt kerültek a köztudatba, váltak közbeszéd-témává. Az MIT-kutatók viszont a környezetnek és az egészségnek is jó aeroszolt fejlesztettek. Különlegessége, hogy olajvezetékek veszélyes szivárgásától kezdve az orvosi diagnosztikáig elvileg szinte bármilyen feladatot elvégző pici szenzorokat, nanorobotokat tartalmaz.

nanobotok.jpg

A szenzorok két részből állnak.

Az egyik egy kolloid, egy oldat, ami extrém kicsi részecske vagy molekula is lehet. A kolloidok annyira picik, hogy határozatlan ideig függőlegesen megmaradnak egy folyadékban vagy a levegőben. A körülöttük összeütköző részecskék erőkifejtése nagyobb, mint az őket lehúzni próbáló gravitációs erő.

nanobotok0.jpg

A másik rész kétdimenziós anyagból, például grafénből felépíthető vegyi detektort tartalmazó komplex áramkör. Bizonyos vegyi anyagokkal „találkozva”, jobban vezeti az elektromosságot, és a hangulatfényeket elektromos árammá átalakító fényérzékeny diódát (fotodiódát) is tartalmaz. Ez a dióda szolgáltatja az áramkör adatgyűjtéséhez és a memóriához szükséges összes elektromosságot.

A kutatók kolloidokra tették az áramköröket, és így azokhoz hasonlóan egyedi környezetekben is képesek mozogni. A kombináció után a nanobotokat szórható (spray-zhető) formává alakították, ami kolloid nélkül kivitelezhetetlen lett volna, mechanikailag csak így lehet elég szilárd ahhoz, hogy működjön.

Az MIT-kutatók a mikroszkopikus szenzorok több alkalmazását írták le tanulmányukban. Például ammónia jelenlétét detektálják egy olajvezetékben – az egyik oldalra ráfújják, majd a másik végén összeszedik őket egy pamutkartonnal. A vizsgálatnál a szenzorok memóriájában tárolt információ alapján megállapítható, hogy érintkeztek ammóniával, vagy sem.

Mit jelent mindez a valóságban?

Például azt, hogy szakembereknek nem kell kívülről manuálisan átvizsgálni az egész vezetéket, mert belülről megteszi helyettük az aeroszol, és a memóriájában lévő adatokat használva próbál azonosítani mindenféle potenciális veszélyt.

Az emberi testben szintén eredményesen tevékenykedhetnek, például az emésztőrendszerben gyűjthetnek adatokat, amelyeket aztán orvosok elemeznek.

NASA-kutatók szerint a Marst nem lehet földszerűvé átalakítani

A terraformálás bolygók, holdak földszerűvé, lakhatóvá alakítása; a hőmérséklet, az atmoszféra, más természeti tényezők és az élővilág ember számára is kedvező körülményeket teremtő megváltoztatása. A gondolat a tudományos-fantasztikus irodalomban és filmekben, illetve a modern tudományban is jelen van.

Saját bolygónkról szerzett tapasztalataink alapján egy égitest kellő óvatossággal és bizonyos mértékig elvileg átalakítható. Azért elvileg, mert a földihez hasonló bioszférát még nem teremtettünk máshol, és a hogyanról is csak elképzeléseink vannak.

mars.jpg

A 2024-es Mars-expedíciót tervező Elon Musk szerint a vörös bolygó terraformálható. Egy frissen megjelent NASA-tanulmány alapján viszont jelenlegi technológiákkal semmi esetre sem az.

A Mars atmoszférája annyira vékony, hogy a felszínén védőfelszerelés nélkül tartózkodó emberek azonnal meghalnának. Főként azért, mert elegendő légköri nyomás hiányában létfontosságú szerveink „kiszakadnának” a testünkből. Ha esetleg kicsit tovább élnénk, az oxigénhiány, a rendkívül alacsony hőmérséklet és az erős ultraviola sugárzás miatt nem bírnánk sokáig.

mars0.jpg

A tanulmány szerzői szerint elképesztően nehéz, lényegében lehetetlen a vörös bolygó légköri nyomását olyan mértékben növelni, hogy a belső nyomást megtartó speciális űrruha, ideális esetben lélegeztető készülék nélkül sétáljunk a Mars felszínén.

A légköri nyomás elvileg széndioxid-kibocsátással növelhető. Musk 2015-ben felvetette, hogy ezt a bolygó sarki jégsapkáira atomfegyvereket dobva lehetne kivitelezni. Csakhogy a Marson egyszerűen nincs a terraformálás szintjéhez szükséges légköri nyomást biztosító széndioxid-mennyiség. A jelenlegi a Föld 6 százaléka, és ha minden lehetőségünkben álló módszert bevetünk, akkor is csak a 7 százalékot érhetjük el, a túléléshez viszont sokkal több kellene.

A kutatók 20 év megfigyelési adataira alapozva alkottak véleményt, de Musk nem ért egyet velük. Twitter-posztban közölte, hogy a marsi talajban a terraformáláshoz elegendő széndioxid található. A NASA-anyaggal ellentétben, nem jelölte meg az állítását alátámasztó forrásokat.

Kiterjesztett valósággal a régmúlt New Yorkjában

Ha manhattani sétánkat kiterjesztett valósággal (Augmented Reality, AR) akarjuk izgalmasabbá tenni, egyelőre pokémonokat kaphatunk el, zombikat vadászhatunk le vagy rejtett virtuális grafitiket csodálhatunk. Egy új AR alkalmazással viszont visszautazhatunk az időben…

A Manhattan déli csücskétől kb. 750 méterre fekvő Governors-sziget népszerű turisztikai célpont, nemzeti parkkal, történelmi emlékekkel. Valaha az őslakos indiánok ideiglenes táborként, halászatra használták. A britek megjelenését követően többször cserélt gazdát, hol hozzájuk, hol a hollandokhoz tartozott, és például a Nyugat-Indiai Társaság történetében is fontos szerepet játszott.

augmented_ny0_1.jpg

A mobiltelefonon vagy tableten futó Inventing America alkalmazással ebbe a múltba, a posztkoloniális jelenből a 17. századi gyarmatba csöppenünk vissza. Kicsit rajzfilmszerű, technikailag távolról sem tökéletes, de a 3D rendereléssel és mozgásrögzítéssel (motion capture) készült anyag hibái ellenére is kifejezetten érdekes.

Hasonló hibákkal független videojátékokban szintén találkozunk, és sokszor még szórakoztatóbbá is teszik az adott darabot.

augmented_ny_1.jpg

Az app az izraeli Roi Lev kevertvalóság-művész (mixed reality) munkája, tetszés szerint követhető, kiaknázható vagy ignorálható virtuális karakterekkel, történettel. Kizárólag a felhasználótól függ, mennyire lép interakcióba velük, és mivel a projekt szimulált virtuális valóság vagy szabvány-videó helyett AR-en alapul, a „kiterjesztett” szigetet csak a valódi sziget bejárásával ismerhetjük meg.

Az app az idei AR, VR stb. fejlesztések egyik üde színfoltja. A Magic Leap július eleji bemutatója előtt agyonreklámozott kevert valóság headsetje például csalódást okozott. A nagyságrendekkel alacsonyabb költségvetésű kiterjesztett valóság projektek egyrészt felhasználóbarátabb, másrészt szórakoztatóbb, high tech helyett inkább low tech kezdeményezések.

A Governors-sziget csak a kezdet, hamarosan folytatódik a new yorki időutazás.

„Ez az első epizód, és a várost különböző korokban ismerhetjük meg. Nemrég kezdtünk el dolgozni a korai 20. századi Lower East Side-on” – nyilatkozta Lev.

Kínában is lesz Google

A Google Dragonfly (szitakötő) kódnéven, keresője cenzúrázható változatát fejleszti a Kínai Népköztársaságnak. A 2017 tavaszán indult, Sundar Pichai vezérigazgató és egy magas rangú kormányhivatalnok tavaly decemberi találkozása óta felgyorsult projekt lényege, hogy a cég a szigorú cenzúra irányelveinek megfelelő speciális androidos keresőalkalmazást dolgoz ki több verzióban (Maotai, Longfei).

Egyelőre nem tudni, hogy az alkalmazás desktop-verzióját is elkészítik, vagy sem.

google_china.jpg

Az app automatikusan azonosítja és szűri a „Nagy Tűzfal” által blokkolt oldalakat. Feketelistázza az „érzékeny” tartalmakkal kapcsolatos lekéréseket, amelyekre nem szolgáltat találatlistát. A képkereső, az automatikus helyesírás-ellenőrző és az ajánlott keresési javaslatok szintén ugyanezen elvek alapján működnek.

A kormány már látta az egyik változatát, a végleges hat-kilenc hónapon belül indulhat az országban. (Kínában nem érhető el a Facebook, az Instagram, a Google, a New York Times stb.)

google_china0.jpg

A Google egyébként nem volt mindig letiltva a helyi internetről, 2006 és 2010 között keresőmotorjának korlátozott változatát elérték, és az amerikai kormány a kompromisszumért, saját elveinek be nem tartásáért támadta is, Chris Smith republikánus képviselő pedig egyenesen az „ördög cinkosának” nevezte az óriáscéget.

A nyomás hatására 2010 márciusában a Google a keresőmotor cenzúrázatlan változatához biztosított hozzáférést a kínaiaknak. Az indoklásban a növekvő cenzúrára, a szólásszabadság betartására hivatkoztak.

Nem sokkal később Kína hivatalosan blokkolta a Google-t, így a lakosok már egyáltalán nem érték el az oldalt.

Akkoriban a cég PR-jének és pénzügyeinek is jót tett az eset. Az elmúlt években viszont sokat változott a világ és az USA kormányának az internethez való viszonya is (netsemlegesség múlt időbe tétele stb.), és a Google eldöntötte: visszatér Kínába.

750 millió internet-felhasználójával az ország óriási és kiaknázatlan piac az infokom óriáscég számára. A userek 95 százaléka mobileszközről kapcsolódik a (helyi) világhálóra, a mobil operációs rendszerek közül az Android uralja a piac 80 százalékát.

Harmadik kéz

A művégtagoknál kevesebb eszköz szemlélteti plasztikusabban az infokommunikációs technológiák fejlődését. Nem is olyan régen még sablonos tervek alapján fabrikált kényelmetlen és rendeltetésüket éppen csak betöltő szerkezetekről beszélhettünk. Közelebb álltak középkori kalózok kampós kezéhez, mint a kortárs kísérletekben egyre gyakoribb gondolatvezérelt darabokhoz.

Egyes elme által irányított művégtagok lehetővé teszik, hogy viselőjük úgy érezze: valódi kezet, lábat irányít, igazi fájdalmat érez át.

thirdarm.jpg

Ezek az eszközök tényleg pótolhatják az elvesztett testrészeket.

A japán Fejlett Telekommunikációs Kutatóintézetben azt tanulmányozzák, hogy mi lenne, ha mesterséges végtagok nem megszűnt funkciókat helyettesítenének, hanem teljesebbé tennék az embert. Mi történne, ha agyvezérelt műkarral, „létszám feletti robotikus végtaggal” (supernumerary robotic limb, SRL) egészítenénk ki a meglévő és egészséges két felső végtagot?

Szerintük segítene több feladat szimultán kivitelezésében (multitasking).

thirdarm0.jpg

Az elképzelés nem új, eddig viszont inkább csak művészi projektekben, például a korai cyberkultúra legendás ausztrál performerének, Stelarcnak a munkáiban találkoztunk hasonlóval. Az ő harmadik karja írta fel egy táblára az adott kontextusban mindent elmondó „evolúció” szót.

A japán kutatók 15 önkéntest kértek fel, hogy üljenek egy székbe, és az SRL-t úgy pozícionálták, mintha harmadik kézként nőne ki a testükből. Fejükre elektromos agytevékenységüket követő speciális sapkát tettek. A sapka számítógépre küldte, a komputer pedig az SRL által kivitelezett mozgássá dolgozta át az adatokat.

A harmadik kar vezérléséhez csak egy cselekvésre kellett gondolniuk. Ezt követően két feladatot végeztettek el velük – az egyikhez, egy labda táblán történő mozgatásához, természetes végtagjaikat, a másikhoz, egy palack megfogásához és elengedéséhez az SRL-t használták. A két feladatot hol külön-külön, hol egyszerre kellett kivitelezniük.

20 kísérlet háromnegyedében sikerült szimultán megtenniük. Két természetes kezükkel képtelenek lettek volna rá…

Multitasking esetén agyunk nem egyszerre figyel két dologra, hanem gyorsan kapcsolgat közöttük. Korábbi SRL rendszerek felhasználóinak csak egy feladatra kellett gondolniuk, a japán az elme szimultán feladat-végrehajtó adottságát kezelő első fejlesztés.

„Ezzel az agy-gép interfésszel felmerül a gondolat, hogy talán magát az agyat is képesek vagyunk vezérelni” – magyarázza Shuichi Nishio, az egyik kutató.

További kísérletek hivatottak eldönteni, hogy tényleg így van, vagy sem.

Kézügyességet tanul a robot

A nonprofit mesterségesintelligencia-kutatóvállalat OpenAI (melynek Elon Musk az egyik társalapítója) bemutatta a robotkéz irányítására tanított Dactyl MI-rendszert. Fejlesztői szerint korábban elképzelhetetlen gépi ügyességgel képes tárgyakat felvenni, mozgatni, forgatni stb.

Olyan feladat kivitelezésére utasították, amelyet általában csecsemőknek tanítunk meg. Hatoldalú kockát kellett megfognia, s addig mozgatnia, amíg a megadott oldal felülre nem kerül. A műveletsort hamar abszolváló csecsemőkkel ellentétben, Dactyl-nak sokkal nehezebb dolga volt, lényegében bő 60 év MI-kutatásainak eredményeit alkalmazva boldogult.

dactyl.jpg

Hatékony komputereknek köszönhetően ezek a tapasztalatok 50 óra alatt kamatoztak.

Dactylt szimulált környezetben, digitális beállítások között gyakoroltatták. A számítógép által generált kézhez az úgynevezett „domén randomizáció” technikát használták: a szimulált környezetbe beépítettek egyes paramétereket, például a kocka méretét, gravitációs szöget, majd a változókat véletlenszerűvé tették.

dacryl0.jpg

Egyszerre több szimulált kéz próbálta végrehajtani a feladatot. Dactylt arra kényszerítették, hogy sokféle virtuális forgatókönyvhöz alkalmazkodjon, majd az elsajátított ismereteket valódi szcenáriókban hasznosítsa.

A szimulált közegben eltöltött 50 óra után az MI valódi robotkézzel is elboldogult, egymás után ötvenszer végezte el sikeresen a rábízott feladatot. Nem dobta el a kockát, és 80 másodpercnél hosszabb ideig sem tartotta a markában.

A faladat megvalósításához szükséges kézmozdulatokat a kockát figyelő három kamera közreműködésével találta ki.

A kutatók hangsúlyozták, hogy Dactyl gyakoroltatásához ugyanazt az algoritmust alkalmazták, amelyik korábban az öt idegháló alkotta OpenAI Five csapatot trenírozta a Dota 2 stratégiai játékhoz, amelyben aztán együttes erővel megverték a humán versenyzőket.

Dactyl sikere jelzésértékű, azt bizonyítja, hogy lehetséges mesterséges intelligenciákat különböző típusú feladatok kivitelezésére betanító általános rendeltetésű algoritmust fejleszteni. Egy ilyen algoritmus jelentősen megkönnyíti a gépi tanulást, mert a tervezőknek nem kell minden egyes feladatnál a semmiből kezdeniük a fejlesztést.

Mesterséges intelligenciával tér vissza a Google Glass

Jennifer Bennett, a Google Cloud technikai igazgatója bejelentette a Google Glass visszatérését. A „szemüveg” okosabb lesz a közvéleményt főként személyiségjogi (privacy) aggályok miatt megosztó első változatnál.

Nem az ismert fogyasztói változatban – ha viselője akarja, mindent rögzítő – headsetként, hanem utca helyett ipari alkalmazásokban fog hasznosulni. A futószalag sokkal alkalmasabb közeg a kezet szabadon hagyó eszköz viselésére, mert ott funkcionális, és senkit nem riaszt el.

googleglass0.jpg

A Vállalati Kiadásról (Enterprise Edition) már tavaly nyáron beszámoltak, a Google komoly marketingkampányt folytat mellette, és csak azért hallunk keveset róla, mert cégek, s nem átlagfogyasztók a célcsoport.

Az új változatnak van egy különlegessége, az izraeli Platine szoftvergyártó appja, egy intelligens asszisztens, hangutasításokat elvileg értő, azokra vagy az információt megjelenítve, vagy hang útján válaszoló mesterséges intelligencia.

googleglass.jpg

A munkás raktárhelyiségben tartózkodik, és megemlíti az MI-nek, hogy segítsen anyagokat választani. Az app szóban válaszol, a kijelzőn pedig megjelennek a szükséges anyagok, és hogy hol találja meg azokat. A szoftver úgy szinkronizál, hogy a gyár vezetői azonnal látják, mit tesz a munkás.

A Platine beépítette az appot a Google hanginterfész-szolgáltatásába, a Glass esetében chatbot-szerű segédként működő Dialogflow-ba. Olyan, mintha az Amazon Alexa gyári kistestvére lenne. (A képfeldolgozásban szintén érintett Platine ügyfelei közé olyan vállalatok tartoznak, mint a GE, a Boeing vagy az Airbus.)

A mesterségesintelligencia-szolgáltatások a Google számítási felhőjéből érhetők el, azaz a Glass a felhőszámítási (cloud computing) lehetőségeket is alaposan kihasználja. 

Az app munkafolyamatok kezelésében segíti viselőjét. Bárkódokat szkennel és készít elő projektekre, ajánlásoknak néz utána stb. Bennett elmondta, hogy forradalmi eszköznek tartja, a dolgozók számára azokban a szituációkban nélkülözhetetlen lesz, amikor nehézkes és fura lenne laptopot vagy okostelefont használniuk.

Az új Glasst pilotprojektekben tesztelték. Az egyikben a Boeing dolgozói helikopter-gyártósoron viselték, egy másikban orvosok használták páciensek kivizsgálásához.

Anat Karni, a Platine termékmenedzsere elmondta, hogy az appot képfelismeréssel fogják bővíteni, és a Google AutoML szolgáltatása részben automatizálja a gépitanulás-modell gyakorlását.

Gillian Hayes, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) ember-számítógép interakciókkal foglalkozó kutatója szerint a Platine app és a Google MI szolgáltatásai a Glass erősségeit domborítják ki.

Mesterségesintelligencia-edzők húsvér sportolók mellé

Idővel egyes mesterségesintelligencia-megoldások elég kifinomultak lesznek sportolók trenírozásához, besegíthetnek edzőknek, egyszer talán el is végezhetik a munkájukat.

A HomeCourt iPhone-os kosárlabda appal a játékos követheti a dobásait, a telefon kamerája filmezheti edzés közben, majd megállapítja, hogy milyen testhelyzetből a legeredményesebb. A kosaras valósidőben kap visszajelzést, otthon pedig elemezheti a videókat.

ai_coach_1.jpg

A Coach’s Eye (Edző szeme) lehetővé teszi, hogy sportolók megnézzék és jegyzetekkel lássák el a felvett anyagot.

Ezek az appok kimutathatóan még nem növelik a teljesítményt, a látottak mélyebb értelmezéséhez szakértő szükséges, aki tudja, hogy pontosan milyen adatokat keres.

ai_coach0.jpg

A HomeCourt MI-jét például összezavarja, ha egynél több személyt lát.

„A jövőben olyan platformot szeretnénk, amelyen az edzők alkalmazáson keresztül gyakoroltatnak sportolókat” – nyilatkozta David Lee, az appot fejlesztő NEX Team társalapító-igazgatója.

Egyes kosarasok már ma is arra használják alkalmazásukat, hogy edzőjükkel távkapcsolatban vitassák meg teljesítményüket. Az edző az MI által látottak és rögzítettek alapján tesz javaslatokat.

A HomeCourt fontos folyamat első állomása. A mesterséges intelligencia és az alkalmazások olcsóbbak az edzőknél. Ha egy fiatal tehetség érvényesülni akar, trénerre van szüksége. Minél jobb a tréner, annál drágább, annál kevesebben engedhetik meg maguknak. Az MI térnyerése demokratizáló hatással lehet a sportokra, többen dolgozhatnak együtt edzővel.

Lee új funkciókkal bővítené az alkalmazást, hogy humán edző számára nehezen kezelhető paramétereket is mérjen – például milyen magasra, milyen gyorsan ugrik fel egy kosaras, mennyi idő alatt dobja el a labdát. Az adatokból kiderül, hogy az illető milyen körülmények, feltételek mellett a legjobb. Az MI nem általában a tökéletes dobást, hanem xy tökéletes dobását azonosítja.

Lee más sportokra is alkalmazná a HomeCourt-ot. Mivel jól definiálható fizikai térben, és csak ketten játsszák, a tenisz logikusnak tűnik, de meglepő módon a jógát is említette, gyakorlói folyamatos visszajelzést kapnának testtartásaikról. Talán kevésbé lenne relaxáló és meditatív, viszont ma is rengetegen videóról tanulják.

A HomeCourt és más MI-rendszerek kifejezetten a big data jelenség termékei. Sportolók és edzők hihetetlen mennyiségű elemzéshez, adathoz férnek hozzá, amelyek hatékony felhasználásával sokat javíthatnak teljesítményükön.

Mesterséges intelligenciákkal még többet, feltéve, hogy az új megoldások minden érdeklődő számára hozzáférhetők.

Kriptovalutát bányászó vírus támad vállalati számítógép-rendszereket

Az információbiztonsági megoldásokat kínáló világhírű Kaspersky Lab nemrég leplezte le le egy nemzetközi kriptovaluta-bányász csoport tevékenységét. A PowerGhost nevű malware-rel nagy vállalati hálózatokat támadnak, rosszindulatú programjuk okostelefonoktól munkaállomásokon keresztül komplett szerverfarmokig, mindent megfertőz. A hardver számítási kapacitásának egy részét egy egyelőre ismeretlen kriptovaluta bányászatára használják.

Az alábbi térképen látható, hogy a malware szinte az egész bolygón végigsöpört.

cryptojacking0.jpg

A fertőzött gépre szkript tölti le a bányászeszközt, amellyel komplex számítási problémákat old meg. A befolyó pénz természetesen nem a számítógép tulajdonosát, hanem a támadót gazdagítja, míg a vírus saját másolatával a hálózat többi komputerét is megfertőzi.

A Kaspersky Lab egy korábbi elemzése kimutatta, hogy ez a módszer jobban jövedelmez cyberbűnözőknek, mint a zsarolóvírusok (ransomware). Az adatok őket igazolják: 2017-ben a megelőző évnél 80 százalékkal több böngésző-alapú kriptotámadást (cryptojacking) tapasztaltak.

cryptojacking.jpg

A különbség egyértelmű: a bányász malware a gép számítási kapacitását használja, a zsarolóvírus elzárja a felhasználót az adataitól, és csak a pénzösszeg kifizetése után fér megint hozzájuk.

A PowerGhostot nehezebb észlelni, mint más kriptobányász vírusokat. Mivel fájlokra sincs szüksége, a vírusölők nem látják. Fájlok mozgatása helyett a memóriából futtatja a szkriptet. A malware szerverekkel kommunikál, a kommunikáció módja nagyon hasonlít a hagyományos hálózati kommunikációra. Vállalati rendszerekben jól megbújik a gigászi adathalmazban, tökéletes neki a terep.

Szándéka egyszerű: minél több gépet fertőz meg, annál több számítási kapacitás áll rendelkezésére. Minél több kriptovalutát bányásznak, annál nagyobb a bevétel, és a vállalati hálózatok ideális megoldást jelentenek.

„Egyéni felhasználók megtámadása már nem elég, a kriptobányászattal foglalkozó cyberbűnözők figyelme a vállalatok felé fordult. Tevékenységük egyre komolyabb veszélyt jelent az üzleti világra” – magyarázza David Emm, a Kaspersky Lab vezető információbiztonság-kutatója.

A jövő fogorvosi rendelője

A Columbia Egyetem Precíziós Fogászati Laborjának kutatói meg akarják változtatni a rendelőkről belénk rögzült képet, múlt időbe tennék összes félelmünket.

Egy kb. 1400 négyzetméteres térben kialakították a jövő high-tech fogklinikájának a modelljét. Az összkomfortos környezetben a klienseknek kevesebbet kell várniuk, és így a stressz is alacsonyabb.

De ez csak a kezdet.

fogorvos.jpg

Online portálon jelentkeznek be, majd rádiófrekvenciás azonosítóval (RFID) ellátott csuklópántot kapnak. Az RFID segítségével a személyzet mindig tudja, hogy hol tartózkodnak, milyen folyamatokon esnek át, valamint kiegészítő információkat is kapnak róluk.

A klinika székeibe integrált RFID követők megjegyzik, mikor ült le a páciens, és így a személyzet folyamatosan informálódik, hogy mennyit várakozik, milyen hosszú az átlagos várakozási idő.

fogorvos0.jpg

A követő összeköthető a csuklópánttal. Az így szerzett adatokból kiderül, hogy a páciens milyen ülőpozícióban érezte kényelmesen magát, és a következő látogatáskor a széket automatikusan ennek megfelelően állítják be.

Hat fogorvosi műszerre szintén RFID-címkéket tettek. Mindenről gyűjtenek adatokat: ki és mikor használta, tisztították-, élesítették-e őket, mennyi ideig dolgoztak velük legutoljára.

A fogorvosi székekre szerelt két-két kamera felveszi az összes beavatkozást. Az anyag lehetőséget ad a fogorvosnak, hogy ellenőrizze munkáját, összehasonlítsa másokéval.

Koronakészítésben 3D marógép segít, az átlagos két hétről 15 percre, tehát drasztikusan csökkenti a munkaidőt.

A következő hetekben a 48 digitális széket a páciens stressz-szintjéről adatokat szolgáltató, azt folyamatosan követő bio-visszajelző rendszerrel szerelik fel. A rendszer a szívverést és az oxigénszintet méri.

A későbbiekben a kamerákat a fájdalomról és a stresszről további információkat szolgáltató arcfelismerő rendszerrel egészítik ki. A fogorvos ezek alapján tudja, hogy mikor tartson szünetet stb.

A kezelés közben és után összegyűjtött adatok alapján személyre szabott és hatékonyabb utókezelés, fogászati ellátás dolgozható ki. Ha például egy beteg ugyanannál a beavatkozásnál erősebb fájdalmakat érez, mint mások, speciális kezelési módot dolgoznak ki rá.

A Columbia Egyetem modellje máris több amerikai klinika érdeklődését felkeltette.