Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Három mesterségesintelligencia-kutatóközpontot nyit a Sony

2019. december 13. - ferenck

A PlayStationt és rengeteg más fogyasztói elektronikai terméket jegyző Sony bejelentette három mesterséges intelligenciára összpontosító kutatásfejlesztési/tervezési központ megnyitását. Ezzel a lépéssel úgy tűnik, a japán cég is beszáll az eddig főként a Google, a Facebook és a Microsoft által dominált MI-versenyfutásba.

sony.jpg

Mindhárom központ decemberben indul, az egyik Tokióban, a másik a texasi Austinban, a harmadik egy meg nem nevezett európai városban. A cég közölte, hogy helyi gépitanulás-szakértőket, mérnököket fog alkalmazni.

A terv mögött a Sony Számítástudományi Laboratóriumának elnöke, Hiroaki Kitano áll. Az új központokkal kapcsolatos elképzelések három területet fednek le: játékokat, hardvert és (némi meglepetésre) a gasztronómiát.

A Sony kevés részletet árult el, de más hírekből kicsit összeáll a kép.

sony0.jpg

A japán nagyvállalat szeptemberben terjesztett be szabadalmi oltalomra egy mesterségesintelligencia-asszisztenst. Az MI elvileg játékosokat segít veszélyek, csapdának tűnő helyszínek kezelésében. Szakértők szerint a mesterséges intelligencia hozzájárulhat élethűbb ellenségek fejlesztéséhez, hitelesebb interakciók kialakulásához.

A hardver elsősorban szenzorokra vonatkozik. A cég közismerten az egyik vezető chipgyártó, chipjei különféle eszközökben, például digitális kamerákban fénnyé alakítják az elektronokat. 2019 második negyedévében a képérzékeléshez használt CMOS (Kiegészítő fém-oxid félvezető) szenzorok 1,8 milliárd dolláros piacot jelentettek. A mesterséges intelligenciától a chip mélységérzékelésének jelentős javulását várják.

A gasztronómia újabb trendi csúcstechnológiát, a 3D nyomtatás mellett a mesterségesintelligencia-kutatást is meghódította. A Sony ételek szenzorikus elemeit kívánja elemezni, és a megszerzett tapasztalatokat hasznosítva, újakat kitalálni. A nagyvállalat elképzeléseiben szerepelhet az élelmiszer-szolgáltatás automatizálása is. Ide kapcsolódó tény, hogy Kitano tavaly a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem (CMU) étel-előkészítő, főző és kiszolgáló robotjainak fejlesztését irányította.

A függetlenségéről, titokzatosságáról és merész projektjeiről ismert Labor legismertebb terméke Aibo, a mesterségesen intelligens robotkutya volt, de a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) kutatásában szintén úttörő szerepet játszottak, továbbá videokonferencia-protokollokat is dolgoztak ki. Az 1990-es és a korai 2000-es években komoly összegeket fektettek MI-kutatásokba, a mélytanulás-forradalomról viszont lemaradtak. A három kontinensen nyíló központokkal ezt a lemaradást akarhatják részben bepótolni.

Főként fogyasztói elektronikai termékekre számíthatunk.

Ember-gép hibridek a jövő hadseregében

2050-ig technikailag kivitelezhető az emberi fül, szem, agy és izomzat feljavítása – áll az amerikai hadsereg egyéves kutatást összegző friss tanulmányában (Cyborg Soldier 2050).

A Honvédelmi Minisztérium kutatói szerint a polgári egészségügyi piacon folyamatosan nő az új etikai, jogi és társadalmi kihívásokkal járó cyborg készségek iránti igény. (A tanulmány szerzői a katonai biotechnológia hatásait is behatóan vizsgálták.)

Négy kivitelezhető megoldást azonosítottak.

cyborg_warriors.jpg

A szem képalkotást, látást, célzást és helyzettudatosságot növelő módosítása az első. Az izomvezérlés testre illeszthető szenzorhálózattal történő „újjáépítése és programozása” a második, a hallás kommunikációt és védelmet célzó javítása a harmadik, míg a negyedik az emberi agy kétirányú adattovábbítással történő közvetlen idegi felturbózása a negyedik.

Mind a négy, de főként az utolsó forradalmasíthatja a hadviselést. Az ember-gép és az ember-ember (agy-agy) kommunikációt egyaránt megkönnyíti, harcosok közvetlenül érintkezhetnek ember nélküli és autonóm rendszerekkel, illetve más személyekkel, a technológia optimalizálja a vezérlést.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a következő három évtizedben a civil társadalomban is elterjedhetnek a cyborg technológiák, hatásaik viszont csak 2050 után válhatnak nyugtalanítóvá.

cyborg_warriors0.jpg

„Feljavított” emberek akkor tűnnek fel a civil lakosságban és a hadseregben. A jelenség további egyenlőtlenségekhez vezethet, megkérdőjelezheti a társadalom jogi, biztonsági és etikai alapjait.

A kutatók hét ajánlást is megfogalmaztak a Pentagon vezetői felé.

A hadseregnek oda kell figyelnie az ember-gép szimbiózisok globális társadalmi megítélésére. Amerikaik az ezirányú orosz és kínai fejlesztéseket tipikusan úgy képzelik el, hogy minden erkölcsi megfontolást nélkülöznek, a feltételezés igazságtartamáról viszont soha nem győződtek meg.

Az amerikai politikai vezetők feladata lenne a NATO és más fórumok keretében megvitatni a partnerekkel a cyborg technológiák katonai műveletek közbeni interoperábilis potenciálját.

A jelenlegi jogi, biztonsági és etikai keretek alapos felülvizsgálata szintén megkerülhetetlen, akárcsak a „turbósító” technológiák részben a sci-fi filmek és regények miatt kialakult negatív társadalmi megítélésének felvilágosító tevékenységgel történő megváltoztatása. Országos és nemcsak kormányzati szintű megközelítésre lenne szükség, amelyben például Kína jelenleg az USA előtt jár. A hosszútávú biztonsági kockázatokat és az új technológiák emberekre gyakorolt hatásait folyamatosan kellene monitorozni.

A hatások egyértelműen pozitívak lesznek, a technológiák javítani fogják az életminőséget, sérült személyek visszanyerhetik elveszített érzékszerveiket, ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy a lehetőségek maximalizálása mellett a biztonságra is odafigyeljünk – összegeznek a kutatók.

Virtuálisvalóság-sisakban jobban tejelnek a tehenek

A mezőgazdaság az infokommunikációs technológiák egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazási területe, a növények növekedését folyamatosan figyelő vagy a permetezést végző drónoktól kezdve az automatizált traktorokig, mesterséges intelligenciákkal felvértezett appokig, szarvasmarhákat és juhokat őrző virtuális kerítésekig, az IT a terület szinte minden fontos szegmensében jelen van.

A gyors technológiai fejlődés ellenére a virtuális valóság (virtual reality, VR) mezőgazdasági alkalmazása azonban még gyerekcipőben jár, eddig inkább csak kísérletekről, semmint bevált megoldásokról beszélhetünk.

Európában a robotikus rendszerek a lehető legszabadabb mozgást igyekeznek biztosítani a tenyészállatoknak, miközben mindent megtesznek a napi tejhozam optimalizálásáért.

russian_cow.jpg

Moszkva környéki orosz gazdák, a RusMoloko farm alkalmazottai egy lépéssel tovább mentek, a tejhozam minőségét és mennyiségét ugyanis virtuális valósággal próbálják növelni. Eredetileg emberre kitalált, majd speciálisan módosított VR headsetet helyeztek tehenek fejére, hogy javítsák az állatok hangulatát, amely törvényszerűen a tejelésre is kihat. Az eszközt a tehenek fejszerkezetéhez, annak meghatározó jellegzetességeihez igazították, hogy semmiféle gondot ne okozzon nekik, a legkisebb mértékben se akadályozza a látásukat.

A sisak jóvoltából nyári mezőn találják magukat, a szarvasmarhák szeméhez hangolt színvilág és az egész környezet kifejezetten nyugtató hatással van rájuk, pozitív érzeteket vált ki belőlük. Nyilvánvalóan jobban érzik a hihetetlenül zöld és friss fűben, felhőtlen, azúrkék ég alatt magukat, mint egy lapos, kerítésekkel körbevett legelőn, vagy az istállóban.

russian_cow0.jpg

Az első teszteken kiderült, hogy a tehenek kevésbé voltak idegesek, nyugtalanságuk eltűnt, hangulatuk javult, a korábban megszokottnál sokkal jobb állapotba kerültek.

A tej minőségére és mennyiségére vonatkozó adatokat viszont még nem közölt a gazdaság, ugyanakkor bejelentették: hamarosan átfogó vizsgálatba kezdenek, hogy pontosan meg tudják válaszolni ezeket a kérdéseket.

Kérdések a kísérlettel kapcsolatban is felvetődnek. Miért nem legelnek többet az állatok? A VR-élmény nem zavarja annyira össze őket, hogy a valóságot még szürkébbnek látják utána? És meddig tartanak ki az elemek?

A kételyek ellenére a technológia komoly lehetőség a nyári legelőkkel nem vagy alig rendelkező gazdáknak, és azoknak a gazdaságoknak, ahol a jelenlegi technológiák nem elég hatékonyak.

A rendőrség használja a Boston Dynamics robotkutyáját

Kutyák évtizedek óta dolgoznak rendőrök mellett, sokszor saját életüket áldozzák fel humán partnerük megmentéséért. Az utóbbi két évtizedben viszont egészen más négylábúak, robotkutyák is feltűntek, és nem meglepő módon, a bűnüldözésben is kívánják használni őket, például rejtett bombákat detektálhatnak, vagy túszejtésnél játszhatnak fontos szerepet.

A Massachusettsi Rendőrség bombákra szakosodott részlege november 5-ével bezárólag, három hónapon keresztül tesztelte a világhírű Boston Dynamics egyik legismertebb robotját, a kutyáról mintázott, korábban valódi élethelyzetekben remekül teljesítő Spotot. Eddig főként veszélyes környezetekben végzett távirányított munkát.

spot.jpg

A rendőrség szóvivője, David Procopio közölte: ugyanúgy kezelték, mint más robotokat, azaz távirányított mobil megfigyelő-eszközként funkcionált, vagy ajtókat nyitott ki stb.

„A robottechnológia értékes eszköz a bűnüldözésben, pluszinformációkat szolgáltat veszélyes környezetekről” – jelentette ki a pontos részletekbe nem bocsátkozó Procopio.

spot1.jpg

Michael Perry, a Boston Dynamics üzleti fejlesztés részlegének elnökhelyettese elmondta, hogy egyetért a robotkutya alkalmazását szkeptikusan fogadó jogvédő szervezetekkel, és azonnal meg is nyugtatta őket – kizártnak tartja, hogy a rendőrség fegyverként használja Spotot.

„Fogyasztóinkkal végzett korai értékeléseinkből egyértelművé vált, hogy a robot használatára vonatkozóan, azonos hullámhosszon vagyunk. Világos, hogy a gépet csak akkor működtethetik, ha garantáltan semmiféle kárt nem okoz embereknek” – magyarázza Perry.

A kevés információ alapján úgy tűnik, hogy a rendőrség mindenek felett le akarta tesztelni, hogy más robotokhoz képest Spot minőségi javulást jelent-e, vagy sem. Egyelőre nem tudni, hogyan vélekednek róla.

„Általában az történik, hogy ezeket a technológiákat gyorsabban alkalmazzák, mint ahogy társadalmi, politikai és jogi rendszereink reagálnak rájuk. A kormányügynökségek részéről nagyobb átláthatóságra lenne szükségünk – jelentette ki Kade Crockford, az egyik jogvédő szervezet igazgatója.

Hatékonyabbak a robotok, ha félnek a haláltól

Mivel érhetjük el, hogy a gépek jobban teljesítsenek?

Például, ha tudatosítjuk bennük, hogy bármelyik pillanatban végük lehet. Egy dinamikus és kiszámíthatatlan világban az önfenntartás az intelligens ágensek célja – vélik a Dél-kaliforniai Egyetem kutatói egy új tanulmányban.

A tanulmány elsőszámú szerzője António Damásio, az érzelmeket, a döntéshozást és a tudatosságot meghatározó agyi folyamatokat vizsgáló világhírű neurológus, az Agy és Kreativitás Intézet (BCI) vezetője. Jelen dolgozata robotikai tényekkel kiegészített/megtámogatott filozófiai és elmetudományi alapokon nyugszik.

robot_halal.jpg

Damásio és munkatársai javaslata: jól működő robotoknak nem kell hihetetlenül erősnek lenniük, hanem jobb, ha sebezhetők, mert csak így képesek olyan stratégiai fogalmak alkalmazására, mint például az önuralom vagy az önfenntartás.

„Ha egy MI inputként használhatja az érintést és a nyomást, akkor a veszélyt és az egyéni kockázatot is képes azonosítani” – állítják a kutatók.

A robotok létbizonytalansága, félelmeik kooperatív túlélési játékokat (például: Shipwreck Arcana, 2018) idéznek fel, amelyekben a résztvevőknek a korlátozott erőforrásokért vagy egyensúlyt kell találniuk egymás között, vagy le kell számolniuk egymással. A források megosztásával több személyt óvunk meg, míg egyesek forrásainak feláldozásával nagyobb az esély, hogy csak egyvalaki éli túl az egészet (és nyeri meg a játékot).

robot_halal0.jpg

Semmi új nincs a saját „egészségét” érzékelő robotban – például, ha egy autó jelzi az alacsony üzemanyagszintet vagy a motor túlmelegedését, önfenntartó magatartást mutat.

A gondolkodás vagy a prioritások meghatározásának modellezésére nincs még semmilyen köztes áramkör, helyette az autónak vannak szenzorai, amelyek jelzik a hibákat a sofőrnek, hogy oldja meg őket. A jövőben viszont jöhetnek a motorjuk állapotát folyamatosan figyelembe vevő, a „túlélésért” tízpercenként önmagukat lehűtő stb. járművek.

Damásio szerint bizonyos feltételek mellett gépek képesek a homeosztázishoz hasonló folyamat kivitelezésére, amihez élő organizmusokra jellemző érzések, például motiváció és viselkedésük újszerű kiértékelése is szükséges. (A homeosztázis az élő szervezet változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége.)

A jármű jól passzol ehhez a képhez, mindig mindenre figyelmeztető szenzorok helyett hipotetikus agya elemzéseket futtatna különféle tényezőkről, hogy mi sikerülhet félre, mennyire valószínű ez és ez a forgatókönyv stb.

Valahogy úgy, ahogy az emberi elme működik. A robotok így még közelebb kerülnének hozzánk, és a teljesítményük is jelentősen javulna – véli Damásio.

Járványok idején létfontosságúak a GPS-adatok

Az emberi mobilitás még az ugyanazon városon belül megtett rövid távolságok esetében is fontos tényező a vektorok által terjesztett betegségek, például a malária vagy a Dengue-láz járvánnyá alakulásában – állapították meg a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL, Svájc) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. (A vektor a járványtanban fertőző ágenst hordozó, annak átvételét megvalósító élőlény, legismertebb fajtái az ízeltlábú állatok. A Föld lakosságának 80 százaléka egy, 50 százaléka pedig legalább kettő, vagy még több ilyen betegségnek van kitéve.)

A kutatók különféle mobilitás-modelleket összehasonlítva vonták le a következtetést: a mobiltelefonok helyadataihoz való hozzáférés kulcsjelentőségű a betegség terjedési dinamikájának megértéséhez, és járvánnyá alakulásának megakadályozásában.

epidemic.jpg

Ezekhez az információkhoz ismert okok (személyiségi jogok stb.) miatt még a közegészségügynek is nagyon nehéz, szinte lehetetlen hozzáférni.

Az urbanizáció, a mobilitás, a globalizáció és az éghajlatváltozás, mind szerepet játszanak a vektorok által terjesztett betegségek terjedésében. A mobilitást eddig főként nagyobb területeken, országos és regionális szinten vizsgálták. Az új tanulmány szerzői településeken (városokon, falvakon) belüli, illetve azok közötti, kis területet lefedő mozgásokra, valamint a helyadatokra összpontosítottak.

epidemic0.jpg

Az emberi mobilitás és a Dengue-láz 2013-14-es szingapúri megjelenése közötti összefüggéseket elemezve derült ki, hogy még elenyésző mozgások is hozzájárulnak járványok kitöréséhez. Ezzel párhuzamosan felismerték a térbeli elosztást hatékonyan megjelenítő modell fontosságát.

A kutatók ágensalapú átadási modellel dolgoztak, amelyben embereket és szúnyogokat a fertőzés különböző szakaszain keresztülmenő ágensek jelenítettek meg. Digitális szimulációval összehasonlították a rendszer járványkitörésre adott reakcióit. Munkájukhoz valós (2013-as és 2014-es) adatokat használtak.

Különböző adatsorokon alapuló négy mobilitásmodellt vetettek össze: az egyik mobiltelefonos helyadatokkal, a másik népszámlálási adatokkal, a harmadik véletlenszerű mobilitással, a negyedik elméleti felvetésekkel dolgozott. Személyekhez mindegyikben két – potenciálisan naponta felkeresett – helyszínt (otthon, munkahely) rendeltek.

Az első adatsor egy szingapúri mobilszolgáltató anonimmá tett információiból állt. A mobiltelefon- és a népszámlálás-alapú modell működött is, másrészt pedig kiderült, hogy ezek az adatok a magánszféra (privacy) megsértése nélkül is beszerezhetők.

2020 legfontosabb technológiai készségei

A munkaerőpiacon növekszik az egyre magasabb szintű technológiai készségekkel rendelkező dolgozók iránti igény. A vállalatok csak akkor maradnak fenn a globális versenyben, ha mind komolyabb összegeket fektetnek az adott állásra ideális személyek felvételére, alkalmazására, továbbképzésére stb.

A követelmények – és lehetőségek – növekedésével párhuzamosan, a fiatalok egyre több időt töltenek technológiai készségeik pallérozásával, hogy később valamilyen állomállást tölthessenek be.

skills.jpg

Az infokommunikációs technológiák gyors fejlődésével viszont szinte napról napra nehezebb megmondani, hogy egy-egy területhez pontosan milyen készségcsoportok is kellenek.

Az Udemy online oktatási platform a 2020-as lehetőségeket illetően végzett felmérést. Több mint 40 millió felhasználó adatait elemezve, állapították meg, hogy a Python programozási nyelv ismerete a lenépszerűbb csúcstechnológiai készség, de a mesterséges intelligencia és az adattudomány iránt is nagyon komoly az érdeklődés.

„Gyakran tapasztaljuk, hogy a vezető szintű munkaerőnél népszerűek ezek a területek. Egyszerűen jobban meg akarják érteni vállalatuk működését, üzleti tevékenységét, és az adattudományt használják hozzá” – nyilatkozta Shelley Osborne, az Udemy egyik alelnöke.

skills0jpg.jpg

Ma már könnyebb az adatelemzés, mint akárcsak néhány éve volt, értelmezésük viszont egyrészt elengedhetetlen, másrészt összetett tevékenység. Nem véletlen, hogy (a LinkedIn szerint) az amerikai munkaerőpiac legjobb állásajánlatai az adattudománnyal kapcsolatosak.

Osborne azt is elmondta, hogy a technológiai tanfolyamok egyre keményebbek, robusztusabbak, ugyanakkor a bevezető jellegű rövidebbek még a nem az infokommunikációs szektorban dolgozók számára is kifejezetten hasznosak lehetnek. A mesterségesintelligencia-kapacitásokkal felvértezett szervezetek mind inkább adatvezéreltté válnak.

MI és adattudomány mellett a szoftverfejlesztés (Python, Java Script), a felhőszámítások (Amazon Webszolgáltatások, Google Cloud) és az üzleti intelligencia (Microsoft Business Intelligence) szintén fontosak.

A munkaerő-toborzó szoftvereket fejlesztő iCIMS szerint egy cégnek pár éve átlag 55 napba telt egy technikai munkakör betöltése. 2019-ben már 66 nap, a betöltetlen állás miatti anyagi veszteség pedig napi 680 dollár.

A jelenleg tíz legnépszerűbb készség (sorrendben): Python, React web (JavaScript könyvtár felhasználói interfészek kidolgozásához), Angular (JavaScript alapú nyílt forrású webkeret), gépi tanulás, Docker (nyílt platform szoftvercsomagokhoz), Django (Python-alapú ingyenes és nyílt forrású webkeret), CompTIA „bizonyítványok”, Amazon AWS (felhőszámítások), mélytanulás, React Native (a Facebook nyílt forrású mobilalkalmazás-fejlesztő kerete).

Rossz hatással vannak az emberekre az őket kritizáló robotok

A számítógépes játékok történetében ismert tény, hogy a durva beszéd gyakran elbizonytalanítja az ellenfelet. Egy új kutatásból kiderült: az állítás akkor is érvényes, ha játszópartnerünk nem Homo sapiens, hanem mesterséges intelligencia.

Robotok ugyanis nemcsak diadalmaskodhatnak játékokban az ember felett, hanem kemény beszédükkel negatív érzelmeket is képesek kiváltani belőlünk – állapították meg a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem (CMU) friss tanulmányának szerzői.

trash_robot.jpeg

A kutatók a kereskedelmi forgalomban beszerezhető Pepper nevű humanoid robotot úgy programozták, hogy egy stratégiai játék közben kritikus szavakat vágjon humán versenytársához. A „sértés” ugyan egyáltalán nem volt durva, viszont a gép így is „sikeresen” összezavarta ellenfelét, negatívan hatott rá.

A vizsgálat részeként 40 önkéntes 35-35 alkalommal mérkőzött meg Pepperrel. A felek a felsőoktatási intézmény által a racionalitás tanulmányozására használt Guards and Treasures játékban mérték össze a tudásukat.

A robot időnként bíztató szavakat mondott versenytársainak, máskor viszont olyanokat, hogy „szerintem rossz játékos vagy”, vagy „menet közben kiderült, hogy összevissza játszol.”

trash_robot0.jpg

A CMU tudósai eleve ügyeltek arra, hogy Pepper ne legyen túl sértő, ne használjon egyértelműen durva, vulgáris szavakat, kifejezéseket.

A kutatásból kiderült: a humán partnerek jobban teljesítettek, amikor a robot bátorította őket.

Az a tény, hogy egy mesterséges intelligencia akár csak pár szóval is befolyásolhatja az emberi racionalitást, a jövőben, amikor az MI-k és az általuk vezérelt robotok, dolgok internete (IoT) eszközök és más okos szerkezetek a hétköznapok integráns részeivé válnak, komoly hatással lehet a társadalomra.

„Munkánk egyike az első olyan tanulmányoknak, amikor nincs együttműködés az ember-robot interakcióban. Háztartási asszisztensektől értelemszerűen elvárjuk a kooperációt, viszont egyes szituációkban, például online vásárlásnál az MI-nek nem biztos, hogy ugyanazok a céljai, sőt, más céljai is lehetnek, mint az embernek” – magyarázza Fei Fang, az anyag társszerzője.

A kutató azt is elmondta, hogy a jövőben az ember-gép kommunikáció nemverbális megnyilvánulásaira még jobban kell összpontosítani, illetve figyelembe kell venni, hogy különféle gépek különféle reakciókat válthatnak ki belőlünk.

Átveri a cenzorokat az MI

Autoriter kormányok, például Kína, India vagy Kazahsztán internetcenzúrája milliárdok számára ellehetetleníti az információhoz való szabad hozzáférést. A cenzúra kijátszása örökös versenyfutás az egyre fejlettebb technológiákkal dolgozó rezsimekkel. Mivel manuális módszerekkel kell megtalálni a megoldást, a tevékenység kifejezetten időigényes.

A Maryland Egyetem számítástudományi szakemberei különleges eszközt fejlesztettek, amellyel kiegyenlítettebbé teszik a versenyt. A Genetic Evasion (genetikus kitérés/kijátszás) kifejezést rövidítő Geneva ugyanis automatikusan tanulja meg a teendőket.

Kínában, Indiában és Kazahsztánban tesztelték, és több tucatnyi módszert (cenzorok logikai tévedéseinek kihasználása, rések észlelése stb.) talált az online cenzúra kijátszására. A módszerek manuális technikákkal nem működnének, sőt, senki nem venné őket észre.

interrnetcenzura.jpg

„Genevának köszönhetően, ez az első alkalom, hogy mi vagyunk előnyben. Egy teljesen új fegyverkezési verseny első lépése, amelyben a cenzorok és ellenségeik egyaránt mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak” – nyilatkozta Dave Levin, az egyik fejlesztő.

A technika azon a tényen alapul, hogy minden internetes információ a küldő számítógép által adatcsomagokra van tördelve, amelyek aztán a fogadó komputeren ismét összeállnak. Cenzorok általában az online keresés közben elküldött adatcsomagokat figyelik, majd blokkolják például a Tianamen tér kulcsszavakat tartalmazókat.

internetcenzura0.jpg

A biológiai minta, az evolúció inspirálta genetikus algoritmus, Geneva újdonsága, hogy megváltoztatja az adatok szétbontásának módját, és így a cenzor nem ismeri fel a tiltott tartalmakat, vagy egyszerűen képtelen a kapcsolat ellenőrzésére. Az MI genetikus építőkockákból formál utasítássorokat, DNS helyett kicsi kódrészeket használ az építőkockákhoz. A kódrészek egyenként szinte semmit nem tesznek, de utasítássorokká állva kifinomult kijátszási stratégiákat képesek kivitelezni.

Geneva több generáción keresztül futtatja genetikus kódját, megtartja, mutálja és egymással keresztezi, majd teszteli a leghatékonyabbakat. Gyorsan dolgozik, több sikeres stratégiát azonosít.

Megfordulnak a szerepek, más lesz a reaktív, más a proaktív: Geneva előtt a kutatók azonosították a cenzúrastratégiákat, majd próbáltak valamit kidolgozni ellenük. Most viszont az MI találja ki, hogyan vágja át a cenzort, a kutatók pedig látják, hogy a cenzorok milyen módszerekkel igyekeznek megint ellehetetleníteni a szabad információáramlást.

Laborban, álcenzorokkal, de a valóságban, valódi cenzorokkal szemben is tesztelték, és lényegében az összes csomagmódosító (és egy korábbi anyagban publikált) stratégiát azonosította.

Kínában változtatás nélküli Chrome böngészővel dolgozott, és a felhasználó eredményt ért el a tiltott kulcsszavakkal. Az MI Indiában és Kazahsztánban szintén sikeresnek bizonyult.

A kutatók hamarosan az adatokat és a kódot is közkinccsé teszik, szabad hozzáférést biztosítva autoriter rendszerek felhasználóinak cenzúrázott tartalmakhoz. Következő lépésben Genevát a kliensoldalról a biztonságosabb szerveroldalra tervezik költöztetni. Ez azért fontos, mert ha megtörténik, a felhasználónak semmit sem kell telepítenie a gépére.

Az űrturizmus tönkre teheti a Földet

A Champions Traveler honlap friss elemzése kimutatta, hogy az előrejelzések alapján (a sok amerikai milliárdos által támogatott és a közeli jövőben) iparággá alakuló űrturizmus kifejezetten negatív hatással lesz a környezetre, jelentős mértékben súlyosbítani fogja az éghajlatváltozást, felgyorsítja a következményeket.

Egy űrhajó fellövésével ugyanis 395 egyirányú transzatlanti repülőút, vagy 73 átlagos gépkocsi által egy év alatt kibocsátott széndioxiddal azonos mennyiségű mérgező gáz kerül a levegőbe.

urturizmus_1.jpg

Egyelőre kevés rakéta indul a sztratoszférába és távolabbra, viszont a legfrissebb sajtóértesülések szerint, például Elon Musk SpaceX vállalata jóvoltából a szám hamarosan emelkedni fog.

„Mihelyst a rakétakilövések megszokottá válnak, és az űrturizmus még a mi életünk során kialakul, aztán felgyorsul, az ezzel foglalkozó cégeknek tevékenységük környezeti következményeit is nagyon komolyan figyelembe kell venniük” – állítja a Champions Traveler.

urturizmus0_1.jpg

Az elemzés szerzői megállapították, hogy a SpaceX Falcon 9B gépe 112,184 kiló (29,6 gallon) erősen finomított kerozint éget el, és elégetett kilónként 3 kiló széndioxid jut az atmoszférába, azaz, ha a 112,184-et 3-mal megszorozzuk, kiderül: a Falcon egyetlen kilövésével 336,552 kilogramm széndioxid generálódik.

Musk űrturizmus elképzelése szerves része az üzletember Mars gyarmatosítására vonatkozó tervének. A szükséges személyzet és felszerelések, élelmiszer stb. vörös bolygóra szállításához mintegy 1000 SpaceX Starship űrhajó kellene, majd – Musk szerint – nagyjából 20 év alatt épülne ki a Homo sapiens ottani jövőjét megalapozó infrastruktúra.

A Tesla-főnök nincs egyedül. Jeff Bezos (Amazon) Blue Origin projektje, a Virgin Galactic, a NASA, valamint Egyesült Államokon kívüli ügynökségek szintén az űrturizmus beindításán, felvirágoztatásán dolgoznak, óriási üzleti lehetőséget látnak benne.

Az érintett cégek száma évről évre nő, és minél több rakétát lőnek fel a világűrbe, mindaddig növekedni fog a mérgező gázok kibocsátása, amíg valamilyen környezetkímélő kerozin-alternatívát elő nem állítanak.