Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Víz alatti virtuális világok

2019. augusztus 16. - ferenck

A virtuális valóságot (virtual reality, VR) többek között azért sem érezzük valóságnak, mert, ha benne vagyunk, valójában semmit nem érinthetünk meg körülöttünk.

Mérnökök gőzerővel dolgoznak a probléma megoldásán. Teljes testet lefedő ruhákat, kesztyűket, karpántokat, izmokat elektromosan stimuláló viselhető (wearable) technológiákat dolgoztak már ki, hogy elhiggyük: igazi tárgyakat fogtunk meg a virtuális térben.

vr_arcmaszk.jpg

A víz alatti tartózkodás érzetét és élményét még nehezebb szimulálni. A Taipei Nemzeti Technológiai Egyetem (Tajvan) kutatói mégis ezt próbálják elérni LiquidMask (Folyékony Álarc) nevű, a (grafikára, játékokra és kialakulóban lévő más új technológiákra fókuszáló) Los Angelesi SIGGRAPH 2019 konferencián bemutatott tapintásalapú (haptikus) szerkezetükkel.

A maszk terjedelmes virtuálisvalóság-headset mögött borítja be az arcunkat, rajta keresztül látjuk a digitális világot. Annak ellenére, hogy bőrünk ugyan nem vizes, az eszköz a víz mozgásának érzetét keltő mozgásokat generál az arcon. A hatást folyadékok maszk körüli pumpálásával érik el. Még a hőmérsékletük is megváltoztatható, és a változás függvényébe, vagy hidegnek, vagy melegnek érezzük.

vr_arcmaszk0.jpg

A SIGGRAPH látogatói a VR-ben víz alatt búvárkodnak; minél mélyebbre buknak le, annál hidegebb a víz. A fokozódó nyomás érzete a maszkon belüli folyadékmennyiség növelésével érhető el.

„Haltömegek úsznak el mellettünk, fejünk pumpáló hatást érez, az igazi búvárkodás élményét éljük át. A haptikus visszacsatolás VR-hez való hozzáadása növeli az immerzív hatást, realisztikusabb közeget biztosít” – magyarázzák a kutatók a munkájukat ismertető tanulmányban.

Mivel főleg a hőmérséklet érzékelésére tervezték, a maszk vízen kívüli környezetekben szintén használható, lényeg, hogy az időjárás a közeg, játék stb. fontos eleme legyen, például az Everest megmászása közben érezzük az arcunkba csapódó hideget.

A technológia komoly hiányossága, hogy nem hordozható, és ugyanúgy nem mobil, mint ahogy a VR-közegek zöme sem az. Az álarc bőröndszerű, méretes táskához kapcsolódik, amely két egyliteres víztartályt is tartalmaz.

Munkába álltak az első kínai közlekedésirendőr-robotok

Kína többféleképpen és folyamatosan újít a csúcstechnológiákban, és az újítások egyre látványosabbak. Az összes kétélű fegyver, hiszen a lakosság minden korábbinál nagyobb mértékű megfigyelését, a társadalom teljes beszabályozását is szolgálják.

Legfrissebb újításuk az ország északi részén, a Hebei tartományhoz tartozó Handan közbiztonsági hivatala által múlt héten munkába állított háromféle közlekedési robot értelemszerűen közlekedési rendőrök munkáját fogja segíteni.

kina_kozlekedes.jpg

„Kína most használ először közlekedésirendőr-robotokat” – jelentette ki Zhou Zuoying, a Közbiztonsági Minisztérium Közlekedésszabályozó Kutatóintézetének igazgatója.

Mindhárom gép kicsit különbözik egymástól, és mindegyik egyedi funkciót hivatott betölteni.

Az egyik járőrözik, sárga egyenruhát és fehér kalapot visel, kicsit úgy is néz ki, mint humán kollégái. Azonosítja a gépjármű-vezetőket, és lefényképezi, ha megszegik a szabályokat.

kina_kozlekedes0.jpg

A második közlekedési tanácsadó. Járműirányító állomásokon dolgozik, válaszol a vezetők kérdéseire, segít nekik a tájékozódásban, odairányítja őket, ahova pont tartanak. A rendőrséget azonnal értesíti, ha bármilyen biztonsági kockázatot, valami gyanúsat észlel.

A harmadik közlekedési balesetekről figyelmezteti a vezetőket; segíti őket, hogy kerüljék el az aktuális karambol stb. helyszínét.

A gépek a hét minden napján, napi 24 órában dolgozni fognak, de egyelőre nem lehet tudni, hogy a három fajtából csak egy-egy, vagy több.

A három robotrendőr színrelépése újabb jele, hogy Kína a rendészetet tartja a csúcstechnológiák egyik legfontosabb alkalmazási területének. A közlekedési szabálysértőket máris arcfelismerő technológiával azonosítják. Új járművekre kötelező RFID-címkét szerelni, hogy a vezetők mindig kifizessék az autópálya-díjat. Néhány rendőr arcfelismerő technológiával kombinált speciális szemüvegben igyekszik észrevenni bűnözőket, kiszűrni gyanús személyeket.

A mostani három gép előtt az ország más rendőrbotokat is alkalmazott. A biztonságra ügyelő AnBot 2016-ban kezdte munkáját a senzseni reptéren, 2017-től pedig R-Patrol robotserif az egyik henani vasútállomáson járőrözik.

Infravörös spektrumban lát a jövő bionikus szeme

36 millió vak él a világon, és még egy évtizede is nagyon kevés, szinte semmi esélyük nem volt látásuk visszanyerésére.

2009-ben, a Manchesteri Egyetem orvosai ültették be az első Argus II bionikus szemet egy páciensbe. Most, 10 évvel később az Argus II fejlesztői közvetlenül az érintettek agyába implantálható, hatékonyabb mesterséges látszórendszeren dolgoznak.

bioniceye0.jpg

Az Orion Vizuális Agykérgi Pótlórendszer a Második Látás Orvosi Termékek (Second Sight Medical Products) fejlesztése, az Argus II-höz hasonlóan szemüvegre rögzített kicsi kamerából, videofeldolgozó egységből és implantátumból áll. Elődjétől viszont abban különbözik drasztikusan, hogy azt a látóidegekhez kapcsolták, az Orion implantátumot viszont közvetlenül az agyba ültetik.

A kamera képeket rögzít, a videofeldolgozó a képeket a rendszer viselője által érzékelhető elektromos jelzésekké alakítja, míg az illető agyát az implantátum stimulálja az érzékelt képek megalkotására.

Magyarán látásra.

bioniceye.jpg

A páciens fejének hátsó, a nyakszirti lebeny feletti részébe történő beültetés kisebb agyműtét eredménye. Az elektródasorokat az agy két fele között, a látókéregnél helyezik el, az elektronikai részeket lényegében becsavarozzák a koponyába.

Az „elektronikai csomag” az adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül megkapó, a rendszer külső részei által működtetett kicsi átviteli eszközt tartalmaz.

A beültetéshez egy éjszakát kell kórházban tölteni, az eszköz csak a 3-4 hetes lábadozás után kapcsolható be. A felhasználó a látókérget stimuláló 60 elektródából érkező fényvillanásokat, nagyon alacsony felbontású képeket lát. Mindegyik elektródát külön-külön kell hangolni, finomhangolni, hogy a lehető legegyedibb, egymástól megkülönböztethető és észrevehető fényvillanásokat generáljanak.

Ezt követően fel kell térképezni az egészet, hogy az agy megfelelő pontjait energizálják. Például, ha a 32. elektróda „beindul”, a páciensnek többször kell egy tablet speciális pontjára böknie.

Mihelyst a térkép elkészül és pontos, az adatokat algoritmusba táplálják. Az algoritmus a videoanyagot stimulációs paraméterekké alakítja, utánozva mindazt, amit a kamera lát.

A páciensnek hozzá kell szoknia a rendszerhez, meg kell tanulnia, hogyan használja eredményesen. Az Orion későbbi iterációival, mélységérzékelés mellett, viselői az infravörös spektrumban történő látásra szintén képesek lehetnek.

A kutatók, egyik használati módként, Predator stílusú „hőképekre” is gondolnak. Az Orion viselője átkapcsolhatna rá, és könnyebben azonosítaná a jelenlévők tartózkodási helyét, észlelné a tűzhely vagy a kávéscsésze meleg részeit stb.

105 nyelven beszél egy új fordítógép

A fordítóalkalmazások hasznosak, egyik-másik valóban kiválóan működik, viszont egyes esetekben kockázatos egy 900 dolláros telefont csak néhány szóért előkapni a zsebből. A mesterségesintelligencia-alapú Langogo zsebfordító kockázatmentesen teszi meg nemcsak ugyanazt, hanem többet is.

105 nyelvről fordít valósidőben, hatékony digitális asszisztens, s mindezek mellett globális hifi spotként is funkcionál.

translator.jpg

Egyetlen MI-motorral működő „kollégáival” ellentétben speciális algoritmusában a világ 24 legfejlettebb neurális gépifordító-motorja (Google, Microsoft stb.) integrálódik. A 105 nyelvhez például a kontextust és a kiejtést is figyelembe veszi, hogy a lehető legpontosabb fordítással álljon elő.

Két módban működik: az „egygombos” első gyors és egyszerű interakciókra (éttermi rendelésre, taxisofőrnek megadni a címet) jó. A szerkezet egyik oldalán megnyomunk egy gombot, Langogo pedig egy másodpercen belül, az előre megadott nyelven fordít.

translator0.jpg

A beszélgetésmódot fejlesztői összetettebb interakciókra találták ki. Mihelyst aktiváltuk, 0,75 méteren belül minden elhangzott beszédet fordít, és teljesen mindegy, hogy külső térben vagy zajos szobában vagyunk. A teljes szöveget élőben tolmácsolja.

Egyedülálló fordítólehetőségei mellett az teszi még különlegessé, hogy a többi hasonló géppel ellentétben, amelyek kétféleképpen (wifin keresztül, cserélhető SIM-kártyával) kapcsolódnak az internetre, Langogo viszont hárommal: az előző kettővel és a beépített eSIME-mal, egy, a szolgáltatók közti oda- és visszaváltogatást biztosító globális SIM-platformmal (mindaddig, amíg van adattervünk – a Langogo készülékeket kétéves adattervvel árusítják). Így válik – egyszerre akár öt eszközhöz is kapcsolódó – globális hotspottá. (Az adatterv, data plan, a felhasználó által havonta, évente stb. elérhető, a szolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott mobil adatmennyiség.)

A 3,1 inches kijelzővel rendelkező, érintőképernyősen vezérelhető készülék hanggal aktiválható digitális asszisztense, Euri úgy működik, mint az Apple Sirije vagy az Amazon Alexája. Segít az útirány kiválasztásában, tájékozódásban, éttermeket ajánl stb.

Langogo tehát nemcsak a világ talán legpontosabb zsebfordítója, hanem okostelefonunkat helyettesítő multifunkcionális mobilmindenes is. Járjunk bárhol a bolygón, sokat tesz a nyelvi korlátok felszámolásáért, és ugyanúgy kapcsolódunk a világhálóra, mintha okostelefont stb. használnánk.

Inkább robot vegye el a munkánkat, mint egy másik ember!

A jövőről készült rengeteg tanulmány, előrejelzés szerzője vonta le ugyanazt a következtetést: a robotok sok ember munkáját el fogják venni.

A Müncheni Műszaki Egyetem szintén az automatizációra fókuszáló kutatói érdekes kérdést tettek fel interjúalanyaiknak: „ha ön elveszíti az állását, mit viselne el jobban: ha egy robot vagy egy másik személy helyettesítené?”

robotmunka.jpg

300 személyt kérdeztek meg, és csak 37 százalékuk választotta az embert. A robotot vagy embert preferálna, ha munkacsoportjának valamelyik tagját, azaz egyik közeli kollégáját kellene helyettesíteni kérdésre viszont 62 százalékuk a Homo sapiensszel válaszolt.

Összehasonlításként: saját magukkal kapcsolatban 1 százalék híján, szinte teljesen fordított a helyzet.

A kutatási eredményeket követő, azokat feldolgozó tanulmány 251 interjúalanyától azt kérdezték, hogy milyen intenzívek lennének a negatív érzéseik (szomorúág, frusztráció, düh), ha emberek vagy robotok vennék át új alkalmazottak munkáját.

robotmunka0.jpg

Az első felméréshez hasonló eredmények születtek: ha egy kolléga veszítené el a munkáját, a robotokkal kapcsolatban erősebbek a negatív érzések, mint amikor a saját állásukról van szó. A magunk esetében kevésbé érezzük fenyegetőnek, ha robot lép a helyünkre.

Megkérdezték azt is, hogy milyen (robot vagy ember általi) állásvesztésnél éreznék magukat értéktelenebbnek, kételkednének jobban magukban, bizonytalanodnának el nagyobb mértékben a képességeikkel kapcsolatban.

A nagy többség ismét a Homo sapiensszel válaszolt. Armin Granulo, a kutatás egyik vezetője szerint azért van így, mert nem érezzük, hogy robotokkal vagy szoftverekkel ugyanúgy lehet vagy kellene versengeni, mint egy másik személlyel. Nincs akkora tétje. Magyarán rosszabbnak, kevesebbnek hisszük magunkat, ha ember helyettesít.

A gyártóiparban dolgozó 296 személyt szintén megkérdeztek az automatizációval és a jövő robotizált munkájával kapcsolatban. Harmadrészük szerint mostani munkájukat robotok vehetik át a közeljövőben. Nem meglepő módon az előzőekkel azonos válaszmintázatok mutathatók ki ebben az anyagban is: az interjúalanyok saját magukat kevésbé féltették, mint a kollégákat.      

„Más lélektani következményekkel jár, ha a modern technológia veszi el az állásunkat, mintha emberek” – összegez Granulo.

Most kell kriptovalutába fektetni!

Amikor a kriptovaluták bő tíz éve feltűntek, csak szerencselovagok és spekulánsok fektettek beléjük. A világ azonban megváltozott, kvázi mainstream lett a kriptokereskedelem, több pénzügyi szakember szerint valóban eljött a Bitcoin és a többi virtuális pénz kora.

Mivel ezek a (szédületes tempóban fejlődő) virtuális valuták értelemszerűen nagyon változékonyak, illékonyak, ha befektetni akarunk, célszerű csúcstechnológiás eszközökkel és könnyen kezelhető appal rendelkező kereskedőplatformot, például az eTorot használni hozzá.

kripto0.jpg

Mike Alfred, a Digital Asset Data vezetője szerint a bitcoin életünk legfontosabb vagyontárgya, és minden befektetőnek portfoliója 5 százalékát erre a pénzre kellene szánnia.

David Tawill, a Maglan Capital elnöke 2-3 százalékot javasol.

kripto.jpg

Mark Mobius, a Templeton csoport vezetője korábban csalásnak nevezte a Bitcoint, de mára megváltozott a véleménye, mert a kriptopénz „él és remekül van”, és a jövőben sem lesz másként.

A 2007-ben indult eToro a pénzpiacok mindenki számára történő megnyitásával igyekszik demokratizálni a befektetéseket. Jelenleg kriptokereskedésre összpontosít, lehetővé téve, hogy a befektetők a 14 legnépszerűbb virtuális pénzből (Bitcoin, Ethereum, Ethereum Classic, Dash, XRP, Litecoin, Bitcoin Cash, Stellar Lumens, NEO, EOS, Cardano, IOTA, TRON, Zcash) állítsanak össze változatos portfoliókat.

Az eToro igazi közösségi kereskedőplatform; befektetők ugyanúgy léphetnek kapcsolatba és kommunikálhatnak egymással, oszthatnak meg vagy gyűjthetnek ismereteket, tippeket, stratégiákat, mint a közösségi médiában. A piaci trendek az app hírfolyamán valósidőben követhetők, személyes üzenetekből „híváslisták” állíthatók össze, a „virtuális portfolió” funkcióval stratégiákat gyakorolhatunk be.

A kereskedésben több lehetőség közül választhatunk. Ha magunk akarjuk csinálni, manuálisan adunk-veszünk. Ha segítségre van szükség, az eToro befektetési gépszakértői (CryptoPortfolio) a legjobban teljesítő virtuális pénzekből állítják össze a portfoliónkat.

A kettő közé a félig manuális, félig automata CopyTrader funkciót akarják betenni. A platformon mi hasonlítjuk össze a kereskedéseket, míg a program valósidőben utánozza ezeket a tevékenységeket.

Kína MI tanárai forradalmasíthatják az oktatást

Az utóbbi években Kína gőzerővel dolgozik az „intelligens oktatáson”, a mesterséges intelligenciával és más csúcstechnológiákkal támogatott tanuláson. Az országban mára milliárddolláros ed-tech vállalatok működnek, elképzeléseiket a világ minden tájára exportálnák.

A terjeszkedés megkezdődött, és az óriási üzleti potenciál miatt a Szilícium-völgy is egyre jobban érdeklődik.

china_ai_education.jpg

A kínai oktatásban tanárok kisegítőjeként/kiegészítőjeként és a helyettesítésükre egyaránt alkalmaznak MI-ket. Ez a terület legnagyobb mesterségesintelligencia-kísérlete; kimenetét senki nem láthatja előre.

Korrepetálásban való részvételtől osztálytermek folyamatos megfigyeléséig, a technológia szinte mindenhol jelen van, kínai diákok tízmilliói használnak valamilyen formájú mesterséges intelligenciát. Az iskolán kívüli tanulásban segítő Squirreltől a 17ZuoYe tanulóplatformig számtalan lehetőség közül választhatnak.

china_ai_education0.jpg

Zhou Yi hangzsui diák elmondta, hogy borzalmas volt matematikából, mígnem az iskolában el nem kezdték használni a Squirrelt. Korábban is próbálkoztak személyre szabott oktató-kisegítő programokkal, de ez teljesen más, mert mindent az MI-algoritmus csinál. Zhou Yi egy szemeszter alatt 50-ről 62,5 százalékos teljesítményre javult fel, két évvel később, az érettségin már 85 százalékot ért el, és közben a matekot is megkedvelte.   

Míg máshol szakértők rengeteget tépelődnek az MI-vel támogatott oktatáson, addig Kína nem sokat hezitált, gyorsan döntött, és a terület nagyhatalmává vált.

A siker három főtényezővel magyarázható.

Egyrészt az ország hatalmas adókedvezményekkel támogatja az ezirányú kezdeményezéseket. Másrészt, az oktatás máris kvázi „versenysport” Kínában, a diákok és szüleik mindent megtesznek a lehető legmagasabb pontokért a teszteken. Harmadrészt, mivel az ország például az USA-val vagy az EU-val összehasonlítva, személyiségjogi (privacy) kérdésekben lényegesen kevésbé skrupulus, az MI-k fejlesztői irdatlan adatmennyiséget használhatnak fel rendszereik betanítására, gyakoroltatására.

Szakértők azért óvatosságra is intenek. Ha minden az elképzelések szerint megy, az MI-k a diákokból kihozzák a legjobbat. Viszont a világszinten szabványosított tanulás, tesztelés felé mutató trendeket is megerősíthetik, és a következő generációk kevésbé lesznek felkészülve a munka gyorsan változó világára.

Szabadalom: mi történik, ha MI a feltaláló?

Brit tudósok és jogászok az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Uni szabadalmi hivatalaival új találmányok szerzőiségéről vitáznak. A találmányok ugyanis nem kis mértékben mesterségesintelligencia-algoritmus munkái.

Az egy személyben jogi szakértő és mérnök, amerikai Stephen Thaler Dabus AI algoritmusa nevében töltötte ki mindhárom hivatalnak a szabadalmi oltalomra vonatkozó kérvényt. Az egyik találmány egy fraktál-alapú, a maiaknál könnyebben megfogható ételtároló. A másik az agytevékenységet utánzó minta alapján vibráló lámpa.

ai_inventor0.jpg

Az indoklásban az állt, hogy az algoritmusok, mivel alaposan kiveszik a részüket egy-egy új termék előállításából, többet érdemelnek annál, amit jelenleg kapnak.

Hagyományos jogok viszont csak embereket illetnek meg, így a hivatalok visszadobták a javaslatot. A szokatlan nézeteltérés jól illusztrálja, hogy a jogrendszerek mennyire nincsenek felkészülve a kibontakozóban lévő technológiákra.

ai_inventor.jpg

Tudósok szerint Dabus AI-t a szerzőiség, míg a jogok az algoritmus fejlesztőjét illetik meg. A fejlesztő viszont jogilag semmit sem akar az algoritmusért.

„A hivatal azt mondhatja, hogy ha nincs senki, aki megfelelne a hagyományos emberi feltalálóság kritériumainak, akkor szabadalmaztatni sem lehet az adott terméket. Ha a jövőben MI-k lesznek a feltalálók, a szellemi jogok teljes rendszere működésképtelenné válik” – véli Ryan Abbott, a Surrey Egyetem professzora.

A probléma alapja, hogy még a világ legjobb MI-rendszerei is csak eszközök – nem élnek, nem tudatosak, és nem úgy kreatívak, ahogy emberek azok lehetnek.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egyik szóvivője szerint azért ódzkodnak MI-nek adni szabadalmi jogokat, mert ezzel a lépéssel korábban soha nem tapasztalt jogi precedenst teremtenének.

Humán feltalálónak – személynek – azért kell minden kérvényen szerepelnie, mert így a jogok a feltalálóknál, és nem vállalatoknál maradnak. A „dolgozók” efféle védelmének megfogalmazásakor senki nem számolt a jövőbeni MI-kkel. (Nem véletlenül, hiszen a vonatkozó brit törvény 1977-es.)

„A technológiai fejlesztések jelenállása alapján, az előre látható jövőben az MI humán feltalálók által használt eszköz marad. Bármilyen változás jócskán túlmutat a szabadalmi jogokon, mert a szellemi tulajdonjogokat, a polgári jogi felelősséget és az adatvédelmet is érinti. Az EPO természetesen tisztában van az ellenérvekkel” – magyarázza a meg nem nevezett szóvivő.

Abbott szerint a komplex problémakör megoldása évekig eltarthat, és jogi szempontból Dabus AI sem lesz máról holnapra feltaláló. A kérdésfelvetés viszont brutálisan jelzi, hogy a jogalkotás mennyire a technológia mögött kullog.

A Pentagon léggömbjei figyelik az amerikai Középnyugatot

A június eleje óta tartó hongkongi tüntetések résztvevői kétféleképpen igyekeznek kijátszani a Kínából importált arcfelismerő technológiákat. Vagy a klasszikus módszert választják, és álarcot vesznek fel, vagy high tech-kel válaszolnak a high techre, és speciális lézermegoldással hatástalanítják a mesterséges intelligenciát.

Cyberharcosok.

Megfigyelőtechnológiákat természetesen nemcsak a Kínai Népköztársaság használ, bár 1984-hez ők kerültek legközelebb.

pentagon_1.jpg

Az Egyesült Államok a kormányhivatalnak otthont adó épületről Pentagonnak hívott Védelmi Minisztériuma egyéneket és járműveket folyamatosan megfigyelő és nyomon követő kém-léggömböket eresztett a középnyugati légtérbe.

A hivatalos közlemény szerint a léggömbök, az állandó megfigyelőrendszer alkalmazása a drogkereskedők és a nemzetbiztonsági fenyegetések lokalizálását és elrettentését célozza. Csakhogy a technológia használata azt is jelenti, hogy a kormányzat az illetők beleegyezése, szó- vagy írásbeli engedélye nélkül átlagemberek mindennapos tevékenységét szintén nyomon követheti, adatokat szedhet össze róluk.

pentagon1.jpg

A léggömbök július közepén léptek munkába, és legalább szeptemberig dolgozni fognak. A bennük lévő szenzorok kb. 40 kilométeres távolságon belül minden járművet követnek.

Az első „flotta” 25, napenergiával működő, névtelen léggömbből áll, és több szövetségi állam (Dél-Dakota, Minnesota, Iowa, Wisconsin, Missouri, Illinois) légterében, maximum 20 ezer méter magasságban tevékenykednek.

A New Yorki Bard College Drónkutatási Központjának társigazgatója, Arthur Holland Michel szerint az új technológia egyszerre figyel mindent. Ha a megfigyelt területen történik valami, az anyag hátratekercselhető, hogy az illetékesek pontosan lássák az eseményeket, majd előre, hogy megtudják, kik vettek részt bennük.

„Véleményünk szerint az amerikai városokat ki kellene hagyni nagyobb területek megfigyeléséből. Minden járművet le lehetne követni, hogy hova megy. És még a teszteken is egy csomó adatot gyűjtenek a boltba, templomba, klinikára, mecsetbe tartó személyekről” – figyelmeztet Jay Stanley, az egyik szabadságjogi szervezet elemzője.

Mesterséges agyat fejlesztett az amerikai hadsereg

Az amerikai hírszerző ügynökségek 2010 óta szigorúan titkos „mesterséges agyat”, egy Sentient („érző”) nevű katonai MI-rendszert fejlesztenek. A Nemzeti Felderítési Hivatal (NRO) teljesen integrált rendszeréről némi információ azért kiszivárgott, ezek alapján műholdpozíciókat, de hamarosan csatatéri műveleteket is koordinálhat.

„Rengeteg adatot fogyaszt és dolgoz fel. Közönséges mintázatokat katalogizál, anomáliákat derít fel, segít ellenséges csapatok lehetséges lépéseit előrejelezni, modellezi azokat. Sem a mintázatokról, sem az anomáliákról nem szolgáltatunk infót, de elképzelhetik, hogy a ne mozgasson meg egy rakétát, illetve mozgasson meg egy rakétát típusú dolgok szerepelnek a listán. A műholdak szenzorait jókor irányítja jó felé. Gondolkodó rendszer” – nyilatkozta az NRO közügyekkel foglalkozó irodáját vezető Karen Furgerson.

sentient.jpg

Furgerson többet nem is árulhatott el, mert egy ilyen rendszer eleve felkelti a katonai riválisok figyelmét, és igyekeznek egyrészt mindent megtudni róla, másrészt ellehetetlenítenék a működését.

Sentient a műholdakat hatékonyabbá, eredményesebbé teszi, embereknek pedig abban segít, hogy a szénakazalbeli tű keresése helyett, mélyelemzésekre fókuszáljanak. Egyes kérdésekben viszont nyilván elfogult, megkérdőjelezhető következtetéseket von le, és komoly személyiségi jogi (privacy) aggályokat is felvet.

sentient0.jpg

A műholdas programok a legszigorúbban titkos hírszerzési kezdeményezések közé tartoznak. Például amikor június 13-án a Hormuzi szorosban megtámadtak két olajszállító hajót, a Black Sky globális platform a helyszínre irányította a műholdjait, és a robbanást követő füst még a légben szállt felfelé, amikor lefotózták. A sodródó hajó jelzéseiből is egyértelművé vált, hogy az addiginál jobban kell figyelni az Iránhoz közeli, stratégiai jelentőségű tengeri kereskedelmi útvonalat.

Az adatokat különféle források gyűjtötték, ideális esetben viszont egyetlen automatizált rendszer végezné a munkát, és csoportosítaná az infókat.

Az NRO, katonai szervezetek és a kereskedelmi műholdak térinformatikai hírekkel kiegészített adataihoz túl kevés az ember, még egy hadsereg sem lenne elég a feldolgozáshoz.

Sentient viszont igen, összekapcsolná az adatpontokat, formákat ismerne fel, egyetlen kép alapján látná a károkat stb. Rengeteget segítene humán hírszerzőknek.