Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Fülbe helyezhető kütyük figyelik az agytevékenységünket

2019. május 08. - ferenck

Poppy Crum, a Stanford Egyetem idegtudósa és a Dolby Labor egyik vezető kutatója szerint fülünk egy USB port biológia megfelelője – egyrészt agyunkra „írja”, azaz továbbítja a fejhallgatón szóló zene hangjait, másrészt „olvas” is az agyból. Idővel fülünkbe helyezett, magunkon viselhető eszközök (hearables) figyelhetik neurális jelzéseinket, és kikövetkeztetik belőlük érzelmi állapotunkat, vagy hogy az agyunk mennyire túlterhelt.

Ha problémánk támad a hallással és a megértéssel, ezek a kütyük proaktívan segítenek, hogy tudjunk összpontosítani a hallani akart hangokra, azokat pedig megszűrik, amelyek stresszt okoznak. Az eszközök összekapcsolhatók a körülöttünk lévő tárgyakkal, például termosztáttal, világítás-szabályozóval stb. Az eredmény: még inkább kapcsolatban állunk a környezetünkkel.

hearable.jpg

Hozzájárulnak, hogy jobban figyeljünk egyes beszélgetésekre, „okos” hirdetésekre, agytevékenységünk monitorozásával pedig csökkentik a fülzúgást.

A kialakulóban lévő új technológia még jobban elmossa a mesterséges és a természetes intelligencia közötti határokat, agyunkkal együttműködve, javítja a gondolkodási folyamatot – állítja Crum.

Sok más magunkon viselhető (wearable) eszköz nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, a Google Glasst például furcsának, potenciálisan ijesztőnek tartották. Fülünkben hordozott kütyükkel nem fordulhat elő ilyesmi, mert mások nem látják, így kíváncsi járókelők sem beszélgethetnek róluk.

hearable0.jpg

Crum négy lehetséges alkalmazási forgatókönyvet vázol fel.

Az elsőben a konyhában főzünk, közben kosárlabda-meccset próbálunk követni a tévén. Nehezen megy, és az agyhullámok, illetve vérnyomásunk változása alapján az eszköz észleli a mentális stresszt. Fiziológiai jelekből kitalálja, mire próbálnánk figyelni, majd automatikusan növeli az abból az irányból érkező hangokat, és máris megnyugszunk egy kicsit.

A másodikban népszerű új étteremben vacsorázunk, de a zene annyira hangos, hogy beszélgetőpartnerünket alig halljuk. Az eszköz agyhullámaink alapján megállapítja, mikor lehet problémás a hallás, majd a beépített mikrofonon javít a jel/zaj arányon, és társunkat máris jobban halljuk. Korábban összegyűjtött hanglenyomatokból eleve tudja, hogy kit akarunk hallani, és kit nem.

A harmadikban vezetünk az autópályán, mellettünk a feleségünk, mögöttünk a gyerekeink ülnek. A zajban nem halljuk, hogy az egyik gyerek jelzi: ki kell mennie. Az eszköz viszont hallja, és úgy módosít a beállításokon, hogy mi is, majd a navigációs appot a legközelebbi pihenőhely keresésére, egy másikat a hátsó ülés kényelmi funkcióinak növelésére utasít, és így tovább.

A negyedikben már évek óta hordunk egy ilyen kütyüt, amely egy ideje hangunk enyhe elváltozására és szokatlan mintázatokra lett figyelmes. Észrevétele alapján háziorvosunk mihamarabbi felkeresését javasolja, mert a változások oka szívprobléma lehet.

A világszerte folyó kutatásokból kiindulva, Crum szerint az új technológiák öt éven belül elkészülnek, és kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr1714814624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása