A pamplonai Navarra Egyetem kutatói megújítják a holografikus technológiát. Rugalmas szalagokon és gyorsan vetített képeken alapuló rendszerük a felhasználó által fizikailag átalakítható háromdimenziós virtuális objektumokat generál. Lehetővé válik, hogy vezérlő nélkül, közvetlenül piszkáljunk beléjük, bökjünk rájuk.

Az eszköz legtöbbünk számára a kijelzők használatából ismert kézmozdulatokkal működik: nagyításhoz és kicsinyítéshez, zoomoláshoz szükséges mozgásokkal, érintéssel, csúsztatással. Két ujjunk megfelelő mozgatásával járást előidézve, kicsi pálcikaemberként akár digitális tájon is átmehetünk.

Amikor telefonunkon megérintünk egy gombot, vagy ujjunkkal közvetlenül áthúzunk egy dokumentumot a képernyőn, interakciót folytatunk a készülékkel. Hozzászoktunk ezekhez az interakciókhoz, és a projekt pontosan ezeket a természetes interakciókat teszi lehetővé 3D grafikákkal. Így aknázzuk ki velünk született 3D-s látás és manipulációs készségeinket.

A prototípus a volumetrikus kijelző-technológia legújabb darabja. Technikailag nem azonos a hologrammal, ugyanakkor a sci-fikben látott „hologramok” mindig volumetrikus kijelzőkként írhatók le. Levegőben megjelenő, lebegő, több szögből 3D-snek tűnő képeket látunk ilyenkor. Ezzel szemben a hologramok korlátozott látószöggel rendelkeznek, fenntartva a 3D illúzióját.

A volumetrikus kijelzők hagyományosan hógömb-szerű merev szóróeszközzel (diffúzor) jelenítenek meg képeket. A hatás egyrészt meggyőző, másrészt a képekkel nem valósíthatók meg gyakori interakciók. A pamplonai kutatók kihagyták a kemény anyagot, és miután hat rugalmas (elasztikus) anyaggal kísérleteztek, rugalmas szóróeszköz mellett döntöttek. Viszont úgy kellett megvalósítaniuk, hogy ne deformálódjon megváltoztathatatlanul. Az optikai tulajdonságok ugyanilyen fontosak voltak: szilikonszalagok túl sok fényt visszaverve, „kipukkasztották” a képet, ezért inkább mást választottak. A végső rugalmas gumiszalagokat egymás melletti csíkokba rendezték, és a szalagok a másodpercenként 2880-szor, különböző magasságokban kivetített képeknek megfelelő sebességgel, gyorsan oszcillálnak.

A csíkok közti hézagok természetes pontokat biztosítanak ahhoz, hogy a kéz megragadja őket, vagy átnyúljon rajtuk. A kutatók szerint technológiájukkal megnyílik az út a természetesebben megosztott virtuálisvalóság-élményekhez. Egy ilyen eszközzel több felhasználó folytathat headset nélkül interakciót virtuális objektumokkal.

Az alkalmazásokat illetően, a technológia például múzeumokban lehet különösen hasznos. A látogatók közelítenek az adott objektumhoz, majd interakcióba lépnek tartalmakkal. 

2024 nagy részében az amerikai hadsereg 15. Tengerészgyalogos Expedíciós Egysége a Csendes-óceánon hajózva, dél-koreai, Fülöp-szigeteki és indonéz vizeken gyakorlatozott. A hajók fedélzetén kísérletet végeztek: a külföldi hírszerzésből történő válogatásért és a lehetséges helyi fenyegetések felderítéséért felelős katonák először használtak munkájukhoz generatív MI-t, egy, a Pentagon által finanszírozott eszközt.

Az új rendszerrel többezer nyílt forrású hírszerzési adatot, nem minősített írásokat, beszámolókat, videókat gyűjtöttek össze különböző országokból. Gyorsabban tették, mint korábban manuális eszközökkel: a külföldi forrásokat nagy nyelvmodellekkel (LLM) fordították le és készítettek összefoglalót róluk, míg a napi és heti hírszerzői jelentésekben a vezetők szintén használtak MI-t.

A rendszert a 2019-ben a CIA és az amerikai hírszerző közösség veteránjai által alapított Vannevar Labs fejlesztette. A startup a névadásban Tolkien által ihletett Palantir és Anduril, valamint a Seal AI mellett komoly érdemeket szerez az MI drónokon és autonóm járműveken túlmutató katonai alkalmazásában. Szoftveres forradalmat visznek véghez: teljesen átalakítják a Pentagon hadviselés és megfigyelés közbeni adatgyűjtését, kezelését és értelmezését.

A hadsereg gépilátás-modellt és hasonló mesterségesintelligencia-eszközöket legalább 2017 óta fejleszt, az emberi beszélgetésre képes megoldások viszont új határokat feszegetnek. A nevével „a huszadik század legfontosabb mérnöke”, az úttörő Vannevar Bush (1890-1974) előtt tisztelgő Vannevar Labs meglévő LLM-eket (OpenAI, Microsoft stb.) és néhány saját egyedi modellt használ a 2021 óta napi 180 országban, nyolcvannál több nyelven gyűjtött adatokhoz.

A startup technológiája képes közösségimédia-profilokat elemezni, Kínában is áttörni tűzfalakat, hogy hozzáférjen nehezen beszerezhető vagy online szinte megtalálhatatlan infókhoz. Munkáját az illegális árukereskedelmet azonosító rádióhullámokat monitorozó fizikai szenzorok segítik.

A Vannevar Labs MI-modelljei ezeket az infókat fordítják le, detektálják a veszélyt, politikai hangulatot – érzelmeket – elemeznek, az eredményt pedig a ChatGPT-hez hasonló chat interfész közvetítésével juttatják el az érintettekhez. A nemzetközi fentanil-kereskedelem ellátási láncaitól kezdve a Fülöp-szigeteki ritkaföldfémekig, változatos témákban szednek össze kritikus infókat, hogy az amerikai hadsereg azokra alapozva hozzon jó döntéseket.

A tapasztalatok pozitívak voltak, a rendszer nem hibázott fontos témákban. Hibák persze vannak, de azok inkább általánosak, például az időnként gyenge internetkapcsolat miatt lassabban szintetizálja az adatokat, pláne, ha fényképeket és videókat kell feldolgoznia.

Az első teszt, a „jéghegy csúcsa” után, idén februárban amerikai katonai vezetők a generatív MI masszív használatát vetítették előre. Kritikus hangok főként a kifejezetten szubjektív érzelemelemzés miatt aggódnak. Az MI ezen a területen a legkevésbé pontos, a Vannevar Labs rendszere viszont lényegében csak arra koncentrál egyelőre, hogy az adott anyag USA-barát vagy -ellenes. Propaganda azonosításában szintén bőven akad fejlesztenivaló rajta.

2022 végi debütálása óta a ChatGPT sokak életét megváltoztatta, friss statisztikák alapján világszerte több mint százmillióan napi szinten használják. Többen viszont „privacy feketelyukként” írnak róla, mert a chatbot személyiségjogi aggályokat is felvet.

Az OpenAI nem árul zsákbamacskát: elmondták, hogy egyetlen bevitt adat sem lehet biztonságban. Újabb modellek gyakorló adatkészletébe kerül, más emberek is láthatják. A számítási felhőbe küldött infók pedig annyira biztonságosak, amekkora védelmet nyújt a szolgáltató.

Magyarán minden bevitt adatot tekintsünk nyugodtan nyilvános infónak. Ha ezzel tisztában vagyunk, gondoljuk át jól, milyen infót ne bocsássunk semmilyen körülmények között a ChatGPT rendelkezésére.

A legtöbb MI-chatbot tervezésekor ügyeltek arra, hogy ne használhassák őket illegális vagy etikátlan célokra. Ha kéréseink és kérdéseink ilyen tevékenységekre, például bűnelkövetési módokra, emberek manipulálására stb. vonatkoznak, kellemetlenségeink származhatnak belőlük. A felhasználói szabályzatban egyértelműen megfogalmazták, hogy hatóságok előtti feljelentés járhat értük.

Az MI-ágensek térnyerésével egyre gyakrabban használhatjuk a modellt harmadik féllel történő kapcsolatfelvételre. Elképzelhető, hogy ilyen esetekben felhasználónév plusz jelszó kombót is kérnek tőlünk. Megadásukkal hozzáférést biztosítunk fiókunkhoz, ami minden, csak nem biztonságos. Ha személyes adat nyilvános chatbot birtokába kerül, bármi megtörténhet vele.

Hasonló okok miatt, pénzügyi infókat (hitelkártyaszámot és hasonlókat) sem szabad chatbotoknak megadni. Gondoljunk bele, online fizetéseket is (elvileg) mindig biztonságos rendszereken bonyolítunk. Ezek a platformok nem azok.

Bizalmas infókat, például üzleti dokumentumokat, főnökünktől kapott pénzügyi adatokat, tranzakciós bizonylatokat stb. szintén nem tanácsos megosztani a ChatGPT-vel. Az óvatosság még akkor is tanácsos, ha bizonytalanok vagyunk, hogy tényleg bizalmas adatról van szó, vagy sem.

Bármikor kísértést érezhetünk, hogy a ChatGPT-t orvosunkként képzeljük el, és egészségügyi problémáinkat próbáljuk diagnosztizáltatni vele. Ha így teszünk, megint nagyon alaposan gondoljuk át, mennyit árulunk el magunkról, és ha folyamatosan erről a témáról beszélgetünk vele, vegyük figyelembe, mi mindent tudhat meg rólunk a dialógusfüzérből.

Összességében, lényegében ugyanaz a szabály vonatkozik a chatbotokra, mint az internetre: csak azt osszuk meg velük, amit nem félünk nyilvánossá tenni. Saját felelősségünk az adataink feletti kontroll.

Az internet, a blokklánc vagy a számítási felhő mintájára, sokan hajlamosak „csak egy másik új technológiaként” látni a kvantumszámításokat, pedig nagyjából olyan paradigmaváltásról van szó, mint a modern tranzisztorok és a mikroprocesszorok megjelenése volt. Nem új technológia tűnt fel, hanem a komputerek számítási módjában köszönt be komoly változás.

A hagyományosakkal összehasonlítva, ezek a gépek teljesen új módon, a kvantummechanika elvein alapulva dolgozzák fel az adatokat. De még fontosabb, hogy összehasonlíthatatlanul, sok nagyságrenddel gyorsabban teszik. Ha elterjednek, ezért fogják újradefiniálni a számítások és a számítógép fogalmát.

Jelenleg viszont inkább titokzatos szerkezetek, a jövő ígéretei, semmint a hétköznapokat befolyásoló valóság. Legtöbbünknek csak ködös képzetei vannak róluk, vagy még azok sem, és persze tudjuk a médiából, hogy óriási lehetőségek rejlenek bennük.

Egyelőre ott tartunk, hogy kezdegetnek kilépni a laborokból, korlátozott feladatokat el-elvégeznek, a D-Wave, a Google és a Kínai Tudomány és Technológia Egyetem verseng a kvantum-szupremáciáért, az Amazon, a Google és a Microsoft kvantumszámítás-szolgáltatásokat nyújt. Tényleges gyakorlati alkalmazások viszont még nem futnak kvantumszámítógépen. Az lesz majd a legnagyobb áttörés. De mikor?

Jensen Huang, az Nvidia CEO-ja szerint tizenöt-harminc, a Google Kvantum MI részlege alapján akár öt év múlva. Kvantumszámítógépek általános feladatokat akkor oldhatnak majd meg sokkal eredményesebben, gyorsabban, mint a hagyományos komputerek.

A fejlődés következő fontos – és nem kifejezetten szívmelengető – állomásaként kvantumgépek képesek lesznek feltörni a digitális titkosítást. Szakemberek évek óta készülnek a 2026 és 2031 között ötven százalékos valószínűséggel bekövetkező változásra. Joe Biden elnöksége alatt nemzetbiztonsági prioritásnak nyilvánították.

A harmadik mérföldkő a hibatoleráló kvantumszámítások elterjedése lesz, amikor a kvantumbiteket nem kell már feltétlenül abszolút zéró fok közelére hűteni, illetve például ioncsapdával megakadályozható a qubitek gyors szétesése (dekoherenciája). A valóban hibatűrő kvantumszámítógépek 2030-ra válhatnak valósággá.

Kvantumkomputerek és mesterséges intelligencia szintézise az egyik legizgalmasabb opció. Képzeljük el, hogy MI-algoritmusok segédkeznek olyan problémák megoldásában, melyekben ezek a gépek eleve kiválóan teljesítenek. Pontosabb lesz a fizikai valóság modellezése, szimulációja, javul az adatminőség. A területen öt-tíz éven belül várható jelentős előrelépés.

Ha két évtizednél messzebbre tekintünk a jövőbe, új anyagok fejlesztését, ma még nehezen elképzelhető gyógyszereket, a klímaváltozás és az óceánok megtisztításának hajszálpontos modellezését látjuk. Kérdés, hogy mennyire lesz korlátozott vagy az elit privilégiuma a hozzáférés, mekkora lesz az energiafogyasztás. Kétségeink viszont ne legyenek, a kvantumszámítások óriási hatással lesznek a jövőre.

Ahogy a mesterségesintelligencia-alapú chatbotok viselkedése egyre emberszerűbbé válik, emberek a nagy nyelvmodellekre (LLM) támaszkodhatnak érzelmi szükségleteik kielégítése, például a magány vagy a gyász enyhítése érdekében. Egyelőre viszont keveset tudunk a hatásokról.

Az OpenAI és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Media Lab kutatói erről a témáról, a ChatGPT magányra, társadalmi interakciókra, érzelmi függésre gyakorolt hatásáról, valamint a potenciálisan problémás felhasználásról publikáltak későbbi kutatások kiindulási pontjának tekinthető tanulmányt.

Két kutatást végeztek: az egyikben való világbeli beszélgetéseket elemeztek nagy léptékben, míg a másikban véletlenszerű kontrollvizsgálatot folytattak kiválasztott csoporttal. Mindegyiket LLM-eken alapuló osztályozósorok segítségével értékelték ki, öt központi érzelemre és húsz érzelmi indikátor alosztályra összpontosítva.

Az elsőhöz mintegy hatezer masszív ChatGFPT-user hárommillió angol nyelvű hanganyagát (beszélgetését) használták, és három hónapon keresztül 4076 személy reakcióit figyelték. A beszélgetéseket emocionális fogódzók és a követett felhasználók érzelmi üzeneteinek százaléka szerint elemezték.

A másodikban közel ezer önkéntest kértek meg, hogy huszonnyolc napon keresztül vegyenek részt egyedi (nyílt, személyes/nem-személyes) beszélgetéstípusokban és módokban (szöveg, interakció a ChatGPT semleges vagy nem-semleges hangjával). Mindegyik résztvevő legalább napi öt percet töltött a ChatGPT-vel. Összesen 300 ezer üzenetet osztályoztak, és a beszélgetéstípus és mód függvényében azonosítottak olyan érzelmi kategóriákat, mint a magányosság vagy a függőség.

Mindkét kutatásból kiderült, hogy a ChatGPT használata a magányosság csökkenéséhez és az érzelmi beszélgetések növekedéséhez társítható. Ezzel szemben azt is kimutatták, hogy a személyek közötti szociális interakciók csökkenéséhez és a chatbottól való függés növekedéséhez szintén kapcsolható az MI fokozott használata.

Mivel ChatGPT nélküli kontrollcsoporttal nem dolgoztak együtt, nehezebb különbséget tenni az MI által kiváltott és például évszakváltás miatti érzelmi változások között. Ahogy a közösségi médiánál, úgy a chatbotok fejlődésével is könnyebb lesz majd megállapítani egyértelmű pozitív és negatív emocionális hatásokat. Jelen tanulmány alapként szolgálhat hozzá.

A kvantumszámítások megoldást kínálnak a feldolgozó-kapacitások bonyolult feladatoknál, például gyógyszerhatások pontos modellezésénél vagy szélsőséges időjárási jelenségek előrejelzésénél különösen szükséges gyors növelésére. Persze nem minden területen jobbak a hagyományos megoldásoknál. A jövő szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miben jobbak a kvantum-, és miben a klasszikus számítógépek.

Előbbiek mindenképpen eredményesebbek komplex, valódi (fizikai) rendszerek, a természet, a világegyetem vagy az emberi test modellezésében, amikor nagyszámú változót tartalmazó dolgokat, például optimalizációs vagy kriptográfiai és cyberbiztonsági problémákat kell megoldani.

A kvantumszámítógépek pénzügyek befektetési portfoliójának szerkesztésénél, biztosítási kockázatok felbecsülésénél, leghatékonyabb szállítási útvonalak meghatározásánál, az anyagtudományban, például új ötvözetek fejlesztésénél szintén eredményesebbek. Mivel a siker a molekulamodellezés pontosságán múlik, a gyógyszerkutatásban úgyszintén.

Lényegében bármilyen területen, amely nem a zérók és egyek bináris logikáján alapul. 

A mesterséges intelligencia adatelemzése, mintafelismerése és maga a gépi tanulás is jobban működhet kvantumszámítógépekkel. Mindez viszont távolról sem jelenti azt, hogy a jövőben ne lenne szükségünk hagyományos komputerekre.

E-mail szerverek hosztolásához és kezeléséhez, munkahelyi és termelékenységi szoftverek futtatásához, adatbázisok és hálózatok adminisztrálásához sokáig ezek a gépek jelenthetik az alapot. A kvantumkomputereknek egyszerűen nem lennének gyakorlati előnyeik a felsorolt területeken.

A strukturált adatbázisokon, felhőtároláson alapuló rendszerek, nagy adatkészletek tárolása és kezelése, járműveink beágyazott processzorai, háztartási berendezések, ipari gépek esetében is célszerűbb a klasszikus számítástechnika. Sokáig mindenhez praktikusabb, ami desktop gépekkel, okos készülékekkel megoldható.

A hagyományos gépek napi rutinmunkánk, üzleti tevékenységünk motorjai maradnak, míg nagyon speciális feladatok, különlegesen komplex feladatok megoldásánál jöhetnek a kvantumkomputerek. Nem fogják helyettesíteni a hagyományosokat, egymás mellett dolgoznak, míg a kettő közötti interfész az MI fejlődésének és az automatizációnak köszönhetően láthatatlan marad, az ágensek feladatfüggően válthatnak egyik platformról a másikra.

A kvantumszámításokra „fogékony” területeken a gyors átalakulással viszont drámai lehet a diszrupció.

Az április másodikán meghirdetett „Egyesült Államok az egész világ ellen” vámháború egyik legnagyobb vesztese nem kínai, nem európai megavállalat, hanem a földkerekség jelenlegi leggazdagabb cége, a Big Tech egyike, az amerikai Apple lehet. Egyelőre persze bizonytalan, hogy mit is hoz a jövő, mert az elnök vámokkal kapcsolatos bejelentései naponta változnak.

Dan Ives, a Wedbush Security technológiai elemzője szerint a következő évi iPhone-eladások csak az USA-ban hat-nyolcmillióval, míg az éves bevételek négy százalékkal csökkenhetnek. Mindössze annyi kell hozzá, hogy Donald Trump elnök valóra váltsa belengetett fenyegetését, és a vámtarifákat arra a mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai termékre is kivessék, amelyek eddig mentesültek alóluk. 

Nem tudni, mi lesz. Az amerikai techszektort érzékenyen érintő laptopok, okostelefonok és más technológiák vannak köztük. Ives Cupertino, az Apple főhadiszállása feletti sötét fellegekről, az óriáscég kiütéséről beszél. Az USA egyetlen más technológiai nagyágyúja nincs Washington DC és Peking között annyira félúton, mint az Apple, a kereskedelmi háború „poszterarca.”

Egyértelműen ők a kínai termelésnek legjobban kitett cég. Az iPhone-ok nyolcvan százalékát ugyanis a kelet-ázsiai országban gyártják és szerelik össze (a maradék húszat Indiában). A vámok bejelentése óta az Apple – és az összes többi technológiai óriás – részvényei folyamatosan esnek, és nehéz megjósolni, meddig tart ez a folyamat, Ives prognózisa mindenesetre logikusnak tűnik.

Az ellátási lánc módosításával az Apple ugyan mérsékelheti a vámokból következő költségnövekedés egy részét, de ez a folyamat nem megy máról holnapra. Enyhítheti a nehézségeket, ha például az iPhone-gyártás öt-hét százalékát a kínainál olcsóbb munkaerőt kínáló Vietnamba és Indiába viszik át.

Teljesen viszont nem hagyhatják el Kínát, ráadásul az iPhone-felhasználók mindenképpen többet fognak fizetni, amire vagy a vásárlás elodázásával reagálnak, vagy más okostelefon-márka után néznek. A cég egyébként nemrég számolt be a vártnál nagyobb bevételről, a Wall Street pedig örömmel fogadta Tim Cook vezérigazgató kijelentését, hogy a telefonok árának régióbeli csökkentésével, a cég még jobb pozícióba kíván kerülni Kínában.

Kritikus időszakról van szó, mert az Apple az ottani vevőkör bővítésén fáradozik, aminek a vámháború nyilvánvalóan csak árt. Pedig februárban (Donald Trump oldalán) 500 milliárd dolláros amerikai befektetést is bejelentettek. Ives szerint a realitás viszont az, hogy három évre és harmincmilliárd dollárra van szükség az ellátási lánc tíz százalékának probléma- és leállás-mentes Ázsiából az USA-ba költöztetéséhez.

Az amerikai fogyasztók számára eddig az ezerdolláros iPhone volt a Föld legjobb kereskedelmi terméke. Ennek vége lesz. Ha a gyártást áthelyeznék az USA-ba, akár 3500-ba is kerülhet egy készülék, az ezer dollár teljesen nonszensz, elképzelhetetlen. Ives ezért pesszimista, és ezért is látja az Apple-t a vámháború egyik legnagyobb leendő vesztesének. 

A nagy techcégek nyomására Trump elnök egyelőre (elvileg kilencven napig) kivonta a telefonokat és több más mikroelektronikai terméket a pluszvámok alól, úgyhogy pillanatnyilag megnyugodtak a kedélyek. Kérdés, hogy három hónap múlva mi lesz, meddig jut az amerikai-kínai vámháború.

A bizonytalanságon kívül.

Donald Trump amerikai elnök április másodikán bejelentett drasztikus vámjaira reagálva, a kínai állami média mesterséges intelligenciák által készített videókat tett fel a világhálóra. Az egyiken elkeseredett fogyasztók, a Walmartban árakon szörnyülködő vásárlók, égő utcákon táncoló humanoid robotok láthatók, miközben egy generált énekesnő automatizált hangján az Egyesült Államokat fenyegető brutális inflációról és gazdasági nehézségekről versel.  

„A Felszabadulás Napját és a csillagokat ígérted nekünk, de a vámok megölték olcsó kínai autóinkat” – énekli az amerikai vásárlók panaszát az államilag üzemeltetett angol nyelvű CGTN csatornán. A mozgóképek később konyhaasztalnál ülő és az üres villára bámuló amerikai nőt mutatnak…

A két perc, negyvenkét másodperces klip gyilkos gúnyirat, a Felszabadulás Napjának kegyetlen kritikája. „A számot MI generálta. Az adósságválságot? Azt száz százalékban ember csinálta” – szól a figyelmeztetés.

A rövid videó telitalálat, minden vers- és képsora üt, egy nagyon könnyen elképzelhető közeli jövőt mutat be kínai szemszögből, amelyben nem a mesterséges intelligencia, nem a robotok, hanem az emberi ostobaság a legfenyegetőbb veszély. A klip készítői szerint az új amerikai vámpolitika ennek az ostobaságnak a manifesztálódása.

Az állami Xinhua hírügynökség szintén mesterséges intelligenciával generált videóján a TARIF nevű robot teremtőjével, egy jellegzetesen amerikaira kialakított tudós hölggyel beszélget vámpolitikáról, hallgatja a nő javaslatait. A végén azonban inkább megsemmisíti önmagát, semmint végrehajtsa a magasabb árak bevezetésére vonatkozó utasítást. Ezek az árak kereskedelmi háborúkhoz és elégedetlenséghez vezetnek – magyarázza fatális döntése előtt. Még az MI is fellázad az emberi ostobaság ellen – sugallja a klip.

A kissé apokaliptikus tónusú videó hideg stílusa, a monokróm kék, a fekete és fehér vizuális ellentét teljesen egyértelművé teszi az üzenetet. A tüzet idéző, majd megjelenítő melegebb színek fokozzák a hatást: nem segítenek, mert pusztulást, háborút és nyomort jelentenek.

„Minden teherautót, minden kereket megadóztattál. A Középnyugat a kukatüzedben ég” – összegez a CGTN-videón az automatizált hang.

A szebb napokat látott Detroit, az amerikai autógyártás központja a Középnyugat egyik ikonikus nagyvárosa, Michigan szövetségi államban. Pont azoknak a rozsdaövezeti szövetségi államoknak az egyike, amelyek kétszer is Donald Trump javára döntötték el az elnökválasztást. Az utalás teljesen egyértelmű – a vámtarifákkal az USA elpusztítja önmagát –, és azt is jelzi, hogy Kína valóban felkészült a vámháborúra.

Miután valamikor a jövőben elterjednek, a kvantumszámítógépek jelentős mértékben átalakítják az infokommunikációt, kiterjesztik a lehetőségeit. Jelenleg főként gyógyszeripari és vegyészeti kutatásokban, potenciáljuk minimumánál is kevesebbet kiaknázva használják őket. Globális piacuk viszont folyamatosan nő, előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 515 milliárd dollárt.

Mely szervezetek (vállalatok és oktatási intézmények) a mai kutatásfejlesztések főszereplői?

Az IBM elsőként dolgozott ki szupravezető kvantumbiteket, kínált szolgáltatásként kvantumszámításokat. 2024-es Condor chipjük, több mint ezer qubittel, jelenleg az egyik legerősebb hozzáférhető kvantumprocesszor.

A Google Quantum AI 2010-ben deklarálta elsőként a kvantumfölényt: az akkor 51 qubites gépük hagyományos komputerrel megoldhatatlan problémát abszolvált. 2024-ben szintén bejelentették a kvantumfölényt. Legújabb (Willow) kvantumchipjük ugyan csak 105 qubites, viszont komoly előrelépés a hibakorrekcióban.

A Microsoft Azure Quantum legújabb processzora, a Majorana 1 topológiai qubitjeivel új megközelítést kínál az instabilitás kezelésére. A Google-hoz hasonlóan felhőszámítás-alapú kvantummegoldásokat kínálnak.

A Kínai Tudomány és Technológia Egyetem Zuchongzhi-2 gépe 2019-ben a Google gép kétszázával szemben, húsz perc alatt teljesített egy, a kvantumfölényt igazoló számítást. A nemrég bemutatott Zuchongzhi-3 ma a világ egyik leggyorsabb kvantumszámítógépe.

A kanadai D-Wave startup a kvantumszámítógép kereskedelmi alkalmazásainak egyik úttörője, konkrétan az első kereskedelmi forgalomban megvásárolható kvantumkomputer, a 2011-es D-Wave One fejlesztője. Fejlesztési módszerük az optimalizálásra összpontosít.

Az Intel kvantumtechnológiájának központi eleme a szilícium spin qubiteket használó Tunnel Falls processzor a többi jelenlegi „egzotikusabb” technológiánál még mindig könnyebben méretezhető és költséghatékonyabb klasszikus félvezető infrastruktúrára épül.

A Quantinuum a Honeywell kvantumszámítás-kutatási részlege és a Cambridge Egyetem Cambridge Quantum startup összeolvadásából jött létre. Ők fejlesztették az első ioncsapdás processzort és a legkomplexebb vállalati csomagokat is. A technológia kutatólaborból az iparba való átmenetére összpontosítva, hardver- és szoftvermegoldásokon egyaránt dolgoznak.

A kaliforniai Rigetti Computing üzleti alkalmazásokra kész, klasszikus-kvantum hibridmegoldásokat kínál. Az elméleti kvantumfölény, elvi célok helyett a technológia jelenlegi használatára összpontosítanak. Praktikusan gondolkoznak, minél előbb akarják látni a területbe fektetett anyagiak megtérülését.

A Kína Telekom Kvantumcsoportja által fejlesztett 504 qubites Tienyan-504-et, az ország legnagyobb és leghatékonyabb kvantumgépét kvantumszolgáltatásokat kínáló felhőplatformba tervezik integrálni. A terület kínai úttörője, a QuantumCTek felvásárlásával a kommunikációra és a biztonságra is komoly figyelmet szentelnek, és ezeken a területeken is kínálnak szolgáltatásokat.

A marylandi IonQ startup az ioncsapda-technológia egyik úttörője. A piacon is sikeres cég kvantumszámítási szolgáltatásokat kínál.        

Amerikai robotfejlesztő cégek (Agility Robotics, Boston Dynamics, Tesla) nemzeti robotikastratégiát javasolnak, az iparág promótálására összpontosító szövetségi irodával. A kezdeményezéssel arra reagálnak, hogy Kína nemzeti prioritásként kezeli az intelligens robotok készítését. 

A vállalatok képviselői washingtoni döntéshozókkal találkoztak, és javasolták a globális versenyhez alkalmazkodó stratégia kidolgozását következőgenerációs intelligens robotokhoz. Felhívták a figyelmet, hogy az összeszerelő üzemben dolgozó első ipari robot New Jerseyben, 1961-ben állt munkába, azóta viszont a ma is nagyhatalom Japán átvette a vezető szerepet, és a területen az Európai Unió szintén meghatározó szereplő. Az utóbbi évtizedekben pedig Kína halad a legölesebb léptekkel.

A következő robotgenerációt mesterséges intelligencia fogja működtetni, és az USA-nak jó esélye van a verseny megnyerésére – állították Washingtonban a szakemberek. MI-ben és robotikában is jól állnak, a győzelemhez viszont nemzeti stratégia kellene – hangsúlyozták. Segítene a gyártáson, a termelés méretezéséhez, a robotok fizikai MI-megvalósulásként történő alkalmazásához. Kínának és más országoknak már megvannak a tervei, és átfogó stratégia nélkül az Egyesült Államok a robotikai verseny mellett, az MI-rivalizálásból is vesztesként kerülne ki.

Adókedvezményeket, szövetségi szinten támogatott képzési programokat, az akadémiai kutatások és a kereskedelmi innováció anyagi finanszírozását javasolják. Mindezekhez új központi iroda szükséges, mert a globális verseny egyre gyorsabb, és a technológiai is napról napra komplexebbé, kifinomultabbá válik. Ráadásul a kínai vállalatok rövid idő alatt férnek hozzá komoly anyagi erőforrásokhoz. Az USA-ban nincs feltétlenül így, pedig hasonlóra lenne szükség, az amerikai vállalkozó szellemet és a technológiát így lehetne a legeredményesebben összekapcsolni.

A gyártókapacitás kulcstényező, mert ha fejlesztünk egy robotot, rögtön felmerül a kérdés, hogy ki fogja tömegesen gyártani – magyarázza Jonathan Chen, a humanoid roboton dolgozó Tesla Optimum menedzsere.

A gyárban és más ipari környezetekben dolgozó robotok legnagyobb piaca Kína, 2023-ban 1,8 millió robot dolgozott ezekben az üzemekben. Ennek ellenére még mindig Japán és Európa uralja a gyári robotok világpiacát, bár a kínai belső piac szélvészgyorsan bővül.

Mivel masszív kereskedelmi forgalmazásuk még várat magára, az új megoldások, a humanoidok és más állatokról mintázott szerkezetek értékesítése nehezebben követhető nyomon. De a robotikát más technológiákkal integráló Kína ezekben a szegmensekben is gyorsan fejlődik.

Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a közeljövőben aligha látunk kínai robotseregeket amerikai gyárakban, de kínaiakban sem amerikaiakat.