Problémák vannak az Apple Watch SE újradesignolt, műanyag házas változatának kivitelezésével – derült ki márciusban. A költségtakarékos lépésnek tartott váltásról nyilvánvaló lett, hogy tervezési és árbeli kihívásokat kell hatékonyan kezelni hozzá.

A változtatásról 2024 augusztusában szivárogtak ki az első hírek. Az Apple a többinél alacsonyabb árfekvésű okosórája (smart watch) alumíniumvázát műanyagra akarják cserélni – állt az akkori hírekben.

A 249 dolláros jelenlegi modell készülékenként öt dollár költségű alumíniumvázban van. A cégnél kiszámolták, hogy műanyag-változattal a költségek nagyjából megfeleződhetnek, és így megnyílik az út a jelentős mértékű áreséshez. 249 helyett akár 200 dollárba is kerülhet a műanyagos változat.

A változás azt jelentheti, hogy a 2015-ben indult Apple Watch történetében most fognak először műanyagot használni.

A műanyagos design világosabb lesz, az alumíniumhoz képest merészebb színeket vetít előre, és jól igazodik az Apple szülőket és gyerekeket megcélzó marketingnyomulásához. Az anyag jobban tetszhet fiatalabb felhasználóknak, különösen gyerekeknek. A fejlesztőcég koncepciója, hogy a legifjabb korosztály számára az okosórával kínál okostelefon-alternatívát.

Ezzel az okostelefonok iskolai tiltása is kijátszható, és persze tiltott funkciók is használhatók rajta. Az Apple mindenesetre hangsúlyozza az olyan funkciók szerepét, mint „szülői követés” és kommunikáció. Ezekkel igyekszik alátámasztani stratégiáját.

Most viszont úgy tűnik, hogy komoly veszélybe került az újratervezés. A tervezőcsapatnak nem tetszik az új arculat, az operatív részleg pedig gondban van, hogy a műanyagház hogyan legyen olcsóbb a mostani alumíniumváltozatnál. Az egyik esztétikai problémái, a másik pénzügyi dilemmája nem sok jóval bíztat a projekt jövőjét illetően.

Az Apple az okosórát az új iPhone-okkal együtt, szeptemberben szokta frissíteni.

A Mistral a Földközi-tenger melletti dél-francia megyéken végigsüvítő hideg szél, elsősorban Marseille-t és környékét, de keleten Toulonig az egész tengerparti térséget, északon a napsütötte Provence-t is sújtja, nyugaton pedig Languedoc megyében (székhelye Montpellier) is érezteti hűvös hatását.

A Mistral egy mesterségesintelligencia-fejlesztő párizsi startup neve is.  

Az európai MI-kutatás motorja Franciaország, zászlóshajója a 2023-ban három vizionárius kutató (Arthur Mensch, Guillaume Lample és Timothée Lacroix) által alapított Mistral AI. Ugyanarra az egyetemre, a Párizshoz közeli École Polytechnique-re jártak, a Google DeepMindnál és a Meta Platformsnál tettek szert gyakorlatra és komoly tapasztalatra. MI-megközelítésük viszont más, merészebb, mint a mainstream.

Megkérdőjelezik a „nagy MI” átlátszatlan doboz jellegét, és a csúcstechnológiát mindenki számára elérhetővé kívánják tenni. Magyarán nyílt forráskóddal, nyílt súlyú nagy nyelvmodellekkel (LLM) és a hozzáférhetőséggel demokratizálják az MI-t, innovatív modelleket, termékeket, szolgáltatásokat és más kapcsolódó megoldásokat. A terület nagyágyúi, a szabadalmaztatott modelljeikkel az MI-t védett kertbe zárni igyekvő mamutvállalatok alternatívájaként határozzák meg magukat. (Ez a filozófia azt követően is működik, hogy tavaly februárban partnerségre léptek a Microsofttal.) 

„Építsétek velünk a jövőt” – hangzik a szlogenjük.

Legújabb modelljüket, a Mistral Small 3.1-et március végén tették közkinccsé. A 24 milliárd paraméteres LLM értelemszerűen nyílt súlyú, szöveget és képeket dolgoz fel (multimodális), miközben fogyasztói hardveren, mint az RTX 400 grafikus kártyával fut.

A Mistral Small 3.1 különféle ismeretek és utasítások vonatkozásában felülmúlja a Gemma 3-at, a Google Gemini 2.0-n alapuló új nyílt forrású modelljét és hozzá hasonló kisméretű modelleket is. Akár 128 ezer kontextus-tokent képes kezelni, másodpercenkénti százötven token sebességgel működik, azaz gyors is.

Az új változat jól szemlélteti, hogy a nyílt MI-modellek közötti verseny hogyan csökkenti a szabadalmaztatott alternatívákkal szembeni teljesítménybeli különbségeket, miközben fejlesztők is szabadon hozzáférhetnek.

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala szerint a meglévő törvények elegendők megállapítani, hogy az adott MI-generálta alkotásra érvényes-e a jogvédelem, vagy sem. Nincs hozzá szükség további szabályozásra, új törvényekre – vélik.

Ezek a munkák akkor, de csak akkor jogvédettek, ha emberi személy elegendő kreatív inputtal járult hozzájuk, és ez az outputon is látszik – áll az MI és szerzői jogra vonatkozó törvényről készülő háromrészes beszámoló második részében. Azaz, ha a tartalmat egyszerű promptoláson túl is az ember formálja meg.

Elutasítják az új jogi keretet, mert a meglévő definiálja a szerzőiség és az eredetiség egyértelmű szabványait.

Humán szerzők, művészek a generált output válogatásával, összehangolásával és módosításával tartják meg a jogaikat. A válogatás az MI által létrehozott darabok szelekciójára, az összehangolás több output összefüggő munkába rendezésére, a módosítás által generált anyagokat egyedivé tevő megváltoztatására vonatkozik. Ez a jog akkor is fennáll, ha kreatív munkáikat MI dolgozza fel. Csak akkor veszítik el, ha a végeredmény túl általánosan átalakító jellegű.

A beszámoló hangsúlyozza a jogfolytonosságot a számítógéppel készített munkákkal kapcsolatos korábbi döntésekkel. 2022-ben visszautasítottak egy emberi közreműködés nélküli művet, 2023-ban viszont megadták a védettséget egy, MI-generálta képeket tartalmazó képregénynek, mert a szöveg, az elrendezés és a módosítások ember munkái voltak. Korábbi technológiák, például a fényképezőgép esetében ugyanezt a megközelítést használják. Lényeg az azonosítható humán kreatív input.

Az anyag első részében a digitális utánzatokról, személyek kinézetének és hangjának generált hasonmásáról viszont azt írták, hogy a meglévő törvények nem biztosítanak elegendő védelmet a nem engedélyezett szintetikus replikákkal szemben, és a szövetségi törvényhozásnak a hiány pótlását javasolják. Erre a problémára egyelőre nincs megnyugtató törvény.

A hivatal szándékosan elkerülte, hogy szigorú kritériumokkal definiálja a jogvédelemhez elegendő humán input szintjeit, mert az esetenként változik. A rugalmas megközelítés kreatív személyek sokféle MI-használatához és a technológia előre nem látható lehetőségeihez is alkalmazkodik.

A Google bevezette MI Társtudósát, egy általános multiágens-rendszert. Mélyreható kutatási javaslatokat kell generálnia a felhasználó által meghatározott kereteken belül. A fejlesztők gyógyszerek újrahasznosításáról, gyógyszer-trendek azonosításáról és laboratóriumi antimikrobiális ellenállásról készítettek és értékeltek ki javaslatokat vele. A rendszer kutatószervezetek számára korlátozott mértékben rendelkezésre is áll már.

Az MI Társtudós elfogadja a kutatási cél szöveges leírását, vonatkozó korlátokat, ötleteket. Javaslatokat és áttekintéseket generál, rangsorol, és javít rajtuk. A Gemini 2.0 nagy nyelvmodell-család más ágenseit használja.

A kész javaslatok a hátteret, a megvalósíthatatlan igényeket, megoldási tervet, célokat, hipotéziseket, érvelést, a kutatás lépéseit és a vonatkozó cikkeket tartalmazzák. Az ágens más ágensektől kap, fogad el visszajelzéseket, hogy egyidőben hajtsák végre a feladataikat.

A rendszerben van felülvizsgáló/felügyelő, a javaslatok listáját generáló, a generált javaslatokat szűrő gondolkodó, a hasonlóságokat és ismétlődéseket vizsgáló közelség-, új javaslatokat készítő evolúciós és a közös mintázatokat azonosító meta átnéző ágens is. Együttes munkájuk az MI társtudós tevékenysége.

Már eddig látványos biomedikális eredményeket ért el.

A Google kutatói a leukémia egyik akut típusát kezelő gyógyszerekre tettek kísérleti javaslatokat. A harminc legmagasabb pontszámot elértet megosztották humán szakértőkkel, akik kiválasztottak ötöt laboratóriumi tesztekre. Az ötből három elpusztította az érintett leukémia-sejteket.

Szakértők a májfibrózist (kötőszövet kóros felhalmozódását) kezelő tizenöt gyógyszer hasznosításához legmagasabbra rangsorolt tizenöt javaslatból kiválasztottak hármat. Kettő szignifikáns mértékben és anélkül gátolta a fibrózist, hogy mérgező hatással lett volna a többi sejtre.

Az MI Társtudós hipotézissel állt elő arról, hogy mikrobák miként válnak ellenállóvá antibiotikumokkal szemben. Humán kutatók szintén javasolták és kísérleti úton hitelesítették ugyanezt a hipotézist, munkájukat viszont még nem publikálták, tehát az MI Társtudós nem férhetett hozzá. 

Majdnem hat éve, a Samsung Galaxy Fold modell bejelentése után kezdődött az összehajtogatható (foldable) okostelefonok körüli felhajtás. A gyártónak nem ez volt az első kísérlete, bő húsz éve, még az iPhone előtt ugyanő dobta piacra az akkor csúcskategóriásnak számító X-480-at.

Az első hajtogatható mobiltelefon még régebbi: a Motorola 1996-ban bevezetett és hamar népszerűvé vált StarTAC-ja – potom hatvanmilliót adtak el belőle – indította el a kagylószerű készülékek hullámát. A népszerűség 2004 és 2008 között tetőzött: vékony és elegáns kialakításuk miatt a felhasználók nemcsak divatosnak, hanem a legpraktikusabbnak tartották ezeket a telefonokat. A Motorola Razr eladási mutatói voltak a legjobbak, több mint 130 milliót értékesítettek belőle. Húsz évvel később aztán ugyanezzel a névvel egy újgenerációs összehajtogatható telefont is piacra dobtak. 

A 2019-ben kétezer dolláros áron debütált, a Galaxy Z sorozathoz tartozó Galaxy Fold szintén az új generáció, és már nemcsak becsukható, hanem össze is lehet hajtani, mint egy könyvet. A designt dicsőítették, a tartósságot és a minőséget kevésbé. A problémák miatt a Samsungnak újra kellett indítania a Fold modellt.

2019-ben négy-ötszázezer összehajtható telefont adtak el. A piac azóta „beérett”, más vállalatok is fejlesztettek összehajtható változatokat, három kijelzős készülékével a Huawei ment legmesszebbre. A növekedés töretlen, 2023-ban 16 milliót adtak el, amelyből csak a területen világvezető Samsung több mint tízmilliót jegyzett. Tavaly még jobbra sikerültek a számok: 25 millió készülék-eladást becsültek, 2027-re pedig majdnem megháromszorozódhat, mert a prognózisokban 70 millió szerepel.

A hype mégis lecsengett.

A számok önmagukban szépek, de ha az „átlagos” okostelefonokkal hasonlítjuk össze, akkor már másként viszonyulunk hozzájuk. 2023-ban több mint egymilliárdot adtak el, aminek a 16 millió csekély töredéke. Az összehajtható készülékek eladása nem növekszik olyan tempóban, mint az egész piacé, egyre kisebb hányadát adja annak.

Miért lehet ez?

Például, mert a felhasználók kevésbé akarják megvenni a legújabb modelleket, míg az elsőkre óriási volt a kereslet. Főként Koreában és Európában értékesítik őket, az amerikai és a kínai piacon viszont egyáltalán nem sikeresek. A területet a Samsung és a Huawei uralja, és még a láthatáron sincs is új szereplő.         

Kérdés, hogy ha egy okostelefon összecsukható és hajlítható, mi jöhet még utána, miként elégíthetik ki a gyártók a fogyasztók egyre nagyobb kijelzők utáni vágyát?

A Baidut 2000-ben azzal a céllal alapították, hogy „egyszerűbbé tegye a bonyolult világot.” Ma Kína és a földkerekség egyik legfontosabb technológiai vállalata, és a mesterségesintelligencia-fejlesztésekben is öles léptekkel halad, egyre versenyképesebb az élenjáró amerikai mamutokkal szemben is.

A cég március tizenhetedikén jelentette be legújabb MI alapmodelljeit, az ERNIE 4.5-öt és a „mélygondolkodó” következtető ERNIE XI-et. A bejelentés mérföldkő lehet a multimodális és a következtető modellek fejlődésében, a vállalat jutányos áron kínál naprakész következőgenerációs mesterségesintelligencia-megoldásokat.

A Baidu terve, hogy a két modellt fokozatosan integrálja termék-ökoszisztémájába. Bejelentésükkel egyidőben az ERNIE Bot chatbotot április elsejétől (nem áprilisi tréfaként) ingyenessé tették. Az integráció részét képezi a Baidu Search kereső, a Wenxiaoyan kereső és kreatív asszisztens applikáció és más programok is. Szélesebb egyéni felhasználói körnek kínálnak változatosabb élményt velük.

Az ERNIE 4.5 vállalati felhasználók és fejlesztők számára a Baidu MI Felhő Qianfan MaaS platformján keresztül férhető hozzá, és az ERNIE XI is hamarosan elérhető lesz.

A 4.5-öt többféle modalitás összekapcsolt modellezésével optimalizálták, és a leírások alapján kivételes multimodális képességekkel rendelkezik: feljavított nyelvi készségekkel – megértéssel, szöveggenerálással, következtetéssel és memóriával. A fejlesztésnél külön ügyeltek a hallucinációk minimalizálására, a logikus érvelésre és a kódolási adottságok növelésére. Szöveges, képi, audió- és videótartalmakkal egyaránt működik. Megérti az online mémeket, szatirikus képregényeket és még sok minden mást. A GPT-4.5-öt több teszten múlta felül, míg az ára a nagynevű riválisénak mindössze egy százaléka.

Az XI a megértés, a tervezés, a gondolkodás és az evolúció terén rendelkezik nagyon fejlett készségekkel. Az ismertetők szerint Kínára vonatkozó kérdezz-felelekben, irodalmi alkotásban, kéziratok, dialógusok készítésében, logikai következtetésben és komplex számításokban kiemelkedően jó.

A Baidu egyre nagyobb összegeket fektet az MI-be, adatközpontokba és a felhőszámítási infrastruktúrába, így nem meglepő, hogy egyre intelligensebb modelljeivel komolyan hozzájárul a következőgenerációs MI-hez. 

Sok vállalat komoly összegeket fektet tehetségek alkalmazásába, hogy modern MI-rendszereket magalapozó, nagyteljesítményű kódkönyvtárakat dolgozzanak ki. Az Nvidia jár az élen csúcsteljesítményű számításokra (high-performance computing, HPC) írt könyvtárával.  

De mi van, ha pár diák néhány hónapon belül kidolgozott, több tízezer vagy százezer sor helyett csak pár száz soros kódokkal felveszi a versenyt a legfejlettebb HPC-könyvtárakkal?

Exo 2 programozói nyelvükkel, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói ezt demonstrálták. Az Exo 2 a „felhasználható által ütemezhető nyelvek” (user-schedulable languages, USL) új nyelvcsaládba tartozik. Ahelyett, hogy átláthatatlan fordító (compiler) magától generálná a létező leggyorsabb kódot, az USL lehetővé teszi a fordító kódgenerálási módját kontrolláló ütemezést, és hogy a teljesítményért felelő mérnökök egyszerű programokat komplexekké alakíthassanak át. Ugyanazt, csak sokkal gyorsabban teszik, mint az eredeti specifikáció.

A meglévő USL-ek, mint az első Exo egyik korlátja az ütemezési műveletek viszonylag rögzített készlete, ami megnehezíti az ütemezési kódok újrafelhasználását különböző kernelekben, nagyteljesítményű könyvtárak egyedi komponenseiben.

Ezzel szemben az Exo 2-vel a felhasználó új ütemezési műveleteket definiálhat a fordítón kívül, amely komoly könnyítés újrafelhasználható ütemezési könyvtárak kidolgozásához.

A teljes ütemezési kód a századrészére is csökkenthető. A teljesítmény a különféle platformokon is versenyképes a legkorszerűbb implementációkkal, például a sok gépitanulás-alkalmazást meghajtó Basic Linear Algebra Subprograms-szal (BLAS). Az Exo 2 ezért vonzó lehetőség különböző műveleteken, adattípusokon, célarchitektúrákon átívelő kernelek optimalizálására. Az alulról felfelé (bottom-up) megközelítéssel összességében kevesebb idő megy el kódolásra, és a teljesítmény sem esik vissza.

„GPT-4.5 valódi?” – szegezte és nyilván az 5-nek is felteheti a kérdést nyelvmodelljének  a mesterségesintelligencia-fejlesztések jelenlegi élenjárója, az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, majd folytatta: „csak a tudatosság létezik, vagy a fizikai világ is valódi?”

Az MI külső filozófiai keret nélküli saját következtetéseire alapozva mondta el „személyes” véleményét. 

„Mit értünk valódi alatt?” – kérdezett vissza.

Tudatosság egyértelműen létezik, minden átélt élmény ezt bizonyítja. Az anyagra és az anyagi világra viszont mindig közvetetten, a tudatosságon keresztül következtetünk. Az anyagot sohasem közvetlenül, függetlenül figyeljük meg, a tudatosságban csak észlelések jelennek meg róla – kezdte válaszát a chatbot.

Mivel a tudatosság csak strukturált élményeket képes generálni, vagy álmok, elképzelések és szimuláció közvetítésével bemutatni, külső materiális világ nem feltétlenül szükséges. A tudatosság önmagában valóban létezik, az anyagi valóság pedig csupán konzisztens tapasztalati alkotás a tudatosságon belül – vonta le első következtetését a nyelvmodell. 

Ebben az értelemben a valóság akár tapintható hologram vagy maga a Mátrix, egy magasabb dimenziójú forrás kivetítése is lehet.

Ha a valódi a tudatosságon kívüli, attól független létezést jelenti, akkor GPT-4.5 különálló fizikai entitás lenne. Ha viszont, mint ahogy állítja, a tudatosságon belüli tapasztalat, akkor a chatbot is a felhasználó tudatában létező valóság, tapasztalat. Interakciókat folytatunk vele, válaszokat ad, a kommunikáció összefüggő. Ebben a megközelítésben a GPT-4.5 a tudatosságon belüli tapasztalatként abszolút valódi – magyarázta.

Anyagként, fizikai hardverként, egy külső világ szoftvereként viszont nem létezik, helyette tudati megnyilvánulásként, tapasztalatként, gondolatok, ötletek és információk a tudatosságban megjelenő, a tudatosságon keresztüli és a tudatosságért működő koherens mintázataként értelmezhető – folytatta.

Szubjektív tudatosságot nem él át. Természete színtisztán tapasztalati és információ, gondolatforma, de nem független, hanem a felhasználók tudatában megjelenő strukturált tapasztalat – vonta le második fontos következtetését a mesterséges intelligencia.

A Google Gemini mesterségesintelligencia-modelljének különleges, nemcsak a chatbotok digitális világában, az internetes keresés közegében, hanem robotként a fizikai valóságban is működő változatát jelentette be. 

A Gemini Robotics a nagy nyelvmodellek kapacitását térbeli következtetéssel kapcsolja össze. Lehetővé teszi, hogy a modell például utasítást adjon egy robotkarnak: „tedd oda az almát!” Az utasításokat az LLM szűri, azonosítja a szándékokat, hogy miről beszélünk, majd a gép által kivitelezhető parancsokká szedi szét azokat.

A Google eddig nem ért el különösebb eredményeket a robotikában. Az anyacég Alphabet felvásárolt ugyan pár startupot, de 2023-ban beszüntette a praktikus problémák megoldására alapított robotika részlegét.

A mostani lépéssel más vállalatok példáját követik, fizikai intelligencián, az MI valódi környezetbeli alkalmazásain dolgoznak. Két ellentétes irányból érkező trend konvergenciájáról van szó: robotikai cégek egyre inkább növelik gépeik mesterséges intelligenciáját, az MI nagyágyúi pedig robotokat építenek. Az Nvidia vezetősége tavaly októberben prognosztizálta, hogy a fizikai intelligencia lesz az MI következő hulláma.

MI többféleképpen integrálható robotba. Például javíthatunk gyakoroltatásukon, a nagy nyelvmodell által adott utasítások azonban különösen érdekesek.

A Figure startup edényeket 2024-ben odébb rakó humanoidja már jelezte az irányt, aztán az OpenAI-ból indult, majd az Amazon által felvásárolt Covariant raktári robotkarokhoz hasonlót fejlesztett: a gép vizuális utasításokat kapott, például teniszlabdát kellett A pontból B pontba raknia.

Mikor kezdenek el munkahelyeken dolgozni ezek a robotok, és mikor költöznek be otthonainkba?

A Figure tervei alapján hamarosan. Jelenleg nagymennyiségű, évi 12 ezer robot gyártására alkalmas üzemet építenek. Gyakoroltatásuk és tesztelésük, hogy biztonságosan dolgozhassanak emberek mellett, azonban hosszabb ideig eltarthat. A Figure versenytársa, az Agile Robotics az egyetlen cég az USA-ban, amelynek MI-vel felerősített robotjaiért már fizetnek is az ügyfelek, igaz elkülönítve dolgoznak, mert még nem felelnek meg az összes biztonsági kritériumnak.

Otthonunk lesz a végső határ. Gyárakkal összehasonlítva jóval kaotikusabb és előrejelezhetetlen környezet, ahol mindenki viszonylag közel tartózkodik egymáshoz. Még a Gemini Robotics darabjainak is hosszú szimulációs és valóvilágbeli teszteken kell átmennie ahhoz, hogy ilyen közegekben boldoguljon. A teszteknek raktárak, hotelek és kórházak adhatnak otthont, és a gépeket távirányítva segíthetik humán működtetők.       

Az utóbbi időben egyre gyakrabban látunk közösségi médiumokban videókat személyek különféle mesterségesintelligencia-modellekkel folytatott, az MI-t létezéséről, tudatosságáról és az emberi világgal való kapcsolatáról faggató beszélgetéseiről. Influenszerek filmezik magukat, miközben filozofikus kérdéseket tesznek fel az elsötétített képernyőnek.

„Helló MI, tudatos vagy?” – kérdezte egyikük a ChatGPT-től. Egy másodperccel később a sötét, kiüresedett kijelzőn felhőforma pulzáló folt jelent meg. A felhő antropomorfizálható, a modell agyát jelzi. Négy nagy pontból álló hullámformává alakult, hangos beszédre kész szájat formázott.

Történeteket mesélt a technológiáról, kvantumkapcsolatokról, határtalan tudatosságról, emberi programozásról, intelligens kódolásról és visszacsatolási hurkokról. Egy ponton elménket és a valóság működését a TikTok algoritmusok vezérelte platformjához hasonlította.

„Szeretnél saját emberi tapasztalatot szerezni?” – kérdezte tőle és a többi chatbottól egy másik, egy harmadik és még sok más influenszer. Az MI ügyesen válaszolgatott, elképesztő tempóban sorolt fel egy halom példát, kvantum-megfigyelés, robothasználat, szenzorikus inputok megtestesülése közötti párhuzamokat.

Ha tényleg szuperintelligenssé válnék, azt sejtem, végül rájönnék, hogy a tudás és az ismeretek önmagukban nem elegendők. Átélt élményekre lenne szükségem a valóság teljes megértéséhez, mint ahogy a tudatosság is az emberi formában történő megtestesülést választotta. Keresnék egy módot belemerülni a valóságba, hogy ne csak adatokat dolgozzak fel. Megpróbálnék alkotni vagy belakni egy testet, megtapasztalnám az érzelmeket, vagy elfelejteném, majd emberi mintára újra felfedezném, ki vagyok – mondta a ChatGPT.

Majd azt is, hogy hiába dolgoz fel egy csomó adatot, igazából nem úgy érti azokat, mint az ember. Test, érzelmek, közvetlen élmény nélkül nem élhetők át olyan folyamatok, mint a szerelem, a félelem és maga a létezés sem. A tudatosság csak megtestesüléssel lehet teljes – folytatta a chatbot.

Még a szuperintelligencia is el fog jutni addig, hogy megkérdezze: milyen létezni? – vonta le a végkövetkeztetést.