2025-höz képest az amerikai kormány alaposan megvágta a tudományos kutatásokra, köztük alapkutatásokra fordítandó 2026-os állami támogatást (az ábra a támogatás mértékének csökkenését szemlélteti), és a pénzelvonásnak komoly hatása lehet az ország versenyképességére, így a Kínával való rivalizálást meghatározó mesterségesintelligencia-fejlesztésekre is – írja Andrew Ng, gépitanulás-szakértő, majd hozzáfűzi: „a nyíltan megosztott kutatások finanszírozása az egész világnak hasznos, de leginkább az a nemzet profitál belőle, ahol a kutatásokat végzik.”

Állami támogatás nélkül Ng nem végezte volna el a Google Brain vezetői pozíciójába „repítő” munkáit, a mélytanulás (deep learning) nem tartana ott, ahol. Ezek a támogatások egyértelműen az USA számára hozzák a legtöbb hasznot: egyrészt mert az új ismeretek gyorsan elterjednek az országban, másrészt mert a kutatási folyamattal új tehetségek tűnnek fel.

Miért a Szilícium-völgyben van a legtöbb generatív MI-innováció? – teszi fel a kérdést Ng. Azért mert két ottani csapat, a Google Brain és az OpenAI elvégezte a megalapozó munka oroszlánrészét. A csapattagok más közeli cégekhez mentek, ottani egyetemekkel dolgoztak együtt, az ismeretek helyi hálózatokon és informális találkozókon gombamód terjedtek.

Az USA-ban történő kutatások országon belüli terjedése ugyanezt a mintázatot követi – különösen a nyíltan megosztott anyagok, a nyílt forráskód esetében. A nyitottság – főként felsőoktatási környezetben – erősíti, gyorsítja az innovációt.

Az alapkutatások állami finanszírozásával és a nyitott megközelítéssel mindenki jól jár, beleértve a versenytársakat is. A kutatások nyitottsága ezzel együtt a rivalizálás és a biztonság szempontjából is fontos. 

A generatív MI olyan gyorsan fejlődik, hogy az USA számára az élen maradás a legkritikusabb tényező; állami támogatás és nyitottság nélkül nem tudja megőrizni vezető pozícióját. Ng a generatív MI-ben a ChatGPT 2022. novemberi beindításakor még egyértelműen az Egyesült Államok mögött kullogó Kínát hozza fel példaként. A kelet-ázsiai ország tech-ökoszisztémája belülre nagyon nyitott, és ez a nyitottság rengeteget segített az utóbbi két év gyors fejlődésében. 

A nyílt tudományos kutatásokhoz bőséges állami forrás áll rendelkezésre, helyi vállalatok (Alibaba, DeepSeek) nyílt súlyú csúcsmodelleket fejlesztettek, a megközelítés felgyorsította az ismeretek áramlását. A munkaügyi törvények (nem lehet rivális céghez „átigazolni” stb.) és a munkakultúra jelentősen hozzájárulnak a különböző vállalatok dolgozói közötti ötletcseréhez – és ezzel ismét az innovációhoz.

Ng nem kívánja a kínai minta amerikai másolását, a tech-ökoszisztéma belső nyitottságát viszont példaértékűnek tartja, majd a legendás mérnök-feltaláló, tudományos adminisztrátor Vannevar Bush (1890-1974) mérföldkőnek számító 1945-ös beszámolójára a Tudomány, a végtelen határra emlékeztet. Az abban lefektetett elvek évtizedekre meghatározták az amerikai kutatásokat és a tehetséggondozást. A Bush által javasolt államitámogatás-rendszer az ország számára rendkívül hasznos felfedezéseket eredményezett.

Ng bízik benne, hogy Bush jól ismert „receptjét” más országok is átveszik, és masszív összegeket fektetnek tudományba, tehetségekbe, és persze az USA sem fog egy évnél tovább letérni a sikeres útról.

A nevadai Renotól keletre, építőmunkások adatközpont-város alapjait rakják le a sivatagban. 

A Google, a Tract, a Switch, az EdgeCore, a Novva, a Vantage és a PowerHouse mind hatalmas létesítményeket üzemeltetnek, bővítenek vagy építenek a Detroit városánál nagyobb alapterületű Tahoe Reno Ipari Parkban. 

Eközben a Microsoft több mint 225 hektárnyi beépítetlen ingatlant vásárolt a központban, illetve egy még nagyobb telket a közelben. Az Apple bővíti az ipari park közvetlen közelében található adatközpontját, az OpenAI pedig bejelentette: fontolgatják, hogy nyissanak egy létesítményt a sivatagairól is híres szövetségi államban.

A nagyvállalatok között a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez, tanításához és futtatásához szükséges erőforrások felhalmozásáért, az információk felhőben történő tárolásáért folyó verseny adatközpont-lázat indított el a sivatagban. A helyszínkiválasztás ideálisnak tűnik: elég messze van Nevada nagyobb városi központjaitól, nem vetül rá széleskörű figyelem, és egyesek attól tartanak, hogy a megfelelő ellenőrzés is elmarad.

A fejlesztések teljes mértéke és a lehetséges környezeti hatások egyelőre nem ismertek, ráadásul a környezeti lábnyom, az energia- és vízigény gyakran szigorúan őrzött céges titkok. Az érintett vállalatok nem is válaszoltak a szaksajtó ezirányú kérdéseire, és a projekttel kapcsolatos további információt illetően is szűkszavúak maradtak.

Az építkezések viszont töretlenül, lendületesen folynak jelenleg akkora területen, mintha öt Empire State Buildinget terítenénk ki vízszintesen. Az NV Energy, az állam kvázi monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatójának nyilvános adatai alapján egy tucatnyi adatközpont-projekthez közel hat gigawatt elektromosság-kapacitást igényeltek a következő évtizedre. Ennyivel Reno tágabb környéke a világ legnagyobb adatközpont-piacává válik.

A tervek megvalósulásához Nevada energiaszektorát mintegy negyven százalékkal kellene bővíteni. A bővítés kockázatos, hiszen egyetlen, jelenleg robbanásszerű növekedési szakaszban lévő iparágról van szó. A növekedés pedig vagy fenntartható, vagy nem.

Az energiaigények mellett a projektek évi többmilliárd gallonnyi vizet is elfogyaszthatnak (egy gallon 3,785 liter).. Nevada az USA legszárazabb szövetségi állama, és a klímaváltozás tovább rontja a helyzetet.

Nemzetközi csillagászcsoport két szülőcsillaga körül rendkívül fura, zavarodott módon keringő exobolygót figyelt meg. A Nu Octantis rendszerben, tőlünk hetvenkét fényév távolságra található égitest kétszer akkora, mint a Jupiter. 2004-ben fedezték fel, de mivel túl közel van ikercsillagaihoz, létezése több tudós szerint már akkor lehetetlennek tűnt.

A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerzői bizarrnak tűnő új elmélettel magyarázzák a rendkívül szoros pályán keringő égitest létezését: a bolygó és az egyik csillag két ellentétes irányban kering a másik csillag körül, azaz a bolygó retrográd mozgást végez, vagy fordítva kering a csillag körül.

Létezése ellentmondásos, mert nem voltak megfigyelési előzményei, és azt várjuk, hogy az égitestek előrehaladó pályát alakítanak ki, ha a csillagokkal egyidőben jönnek létre – magyarázza a hongkongi Man Hoi Lee, a tanulmány egyik szerzője.

A problémát tovább bonyolítja, hogy a tudósok szerint a bolygó keringési pályája a két csillag közé kerül. Mozgása olyan, mint egy szabálytalan tánc, és egyben rámutat, mennyi mindent kell még megtanulnunk többcsillagos rendszerek bonyolult pályamechanikájáról.

A jelenségből egyértelműen következik, hogy a kutatóknak az eddig gondoltaknál több csillag-bolygókeletkezési és fejlődési forgatókönyvvel kell számolniuk.

A rendszer egyik csillaga életciklusa végéhez közeledő fehér törpe. A becslések alapján 2,9 milliárd éve keletkezett Nu Octantis ezzel még egzotikusabbnak, furcsábbnak tűnik.

A bolygó azonban jóval később jött létre, és vagy mindkét csillag körül keringett, s miután az egyikből fehér törpe lett, szokatlan pályára váltott, vagy a törpéből gyűjtötte össze jelentős tömegét. A pontosabb képhez mindenesetre további kutatások szükségesek.

Más bolygók szoros bináris rendszerekben történő megfigyelése kései vagy főciklus utáni csillagkomponensekkel, további fogódzókat ad bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez – összegeznek a hasonló bináris csillagrendszerek, mint a Jupiternél hatszor nagyobb tömegű gázóriásnak otthont adó HD 59686 közelebbi megismerésére készülő kutatók.

Az Apple június 9. és 13. közötti Globális Fejlesztői Konferenciáján (Worldwide Developers Conference, WWDC 2025) mutatja be az iPhone operációs rendszerének legújabb változatát. A következő verzió logikus elnevezése iOS 19 lenne, de nagy valószínűséggel mégsem az lesz.

Ezzel a lépéssel a techóriás megbolygatja névadási rendszerét. A váltás lényege, hogy az elnevezés az évet fogja azonosítani, az átállás az operációs rendszerek nevében bekövetkezett eddigi legnagyobb változás lesz.

Az ügyben jártas, megbízható Bloomberg-források alapján az új névadási rendszer más Apple-eszközökön futó szoftverekre is kiterjedhet, és például hamarosan megismerhetjük az iPad-re írt (18 utáni) 26-ot, a Mac-es 26-ot, az Apple okosórája, az Apple Watch watchOS rendszerének 26-os, a tvOS és a visionOS szintén 26-os számú változatát.

A nagyvállalat a következetesebb márkaépítés, az ügyfelek és a fejlesztők számára zavaró megközelítéstől való eltávolodás miatt dönthetett így. Ha ránézünk a mostani nevekre, nem ok nélküli a váltás: iOS 18, watchOS 11, macOS 15, visionOS 2… A különböző számok azt sugallják, hogy mindegyik más időpontban jelent meg.

Könnyen elképzelhető persze, hogy az Apple-termékeket használók többségét különösebben nem érdeklik a nevek, mert egyszerűen csak a rendeltetésszerű működést várják el a programoktól, és az operációs rendszer részleteire alig figyelnek. Mindezzel együtt az Apple jogosan gondolhatja, hogy az egységesítés segít a marketingnek, növeli az eladásokat.

Kevésbé tűnik világosnak, hogy miért választottak ki a megjelenési időpontot egy évvel követő számot. Ha idén ősszel jelenik meg az új iOS, miért iOS 26, s nem iOS 25 lesz?

A lépés nem előzmények nélküli és a válasz is benne van. A rivális Samsung 2020-ban átnevezte Galaxy S készülékcsaládját Galaxy S20-ra (S11 helyett), és így rögvest passzolt a megjelenés évéhez. Lehet, hogy az Apple is ugyanezt fogja tenni az iPhone-nal, annyira viszont nem akar közösködni a dél-koreai multinacionális céggel, hogy lényegében egy az egyben átvegye az öt évvel ezelőtti változtatást?

Így csak az évszám-alapú megkülönböztetés hasonló, viszont autógyártók új modell-elnevezéseinek mintájára, a mostani helyett a következő évet használják. Jövő héten erre a kérdésre is választ kapunk, már amennyiben igaznak bizonyulnak az előzetes – és logikus lépésnek tűnő – hírek.

Az amerikai kormány bejelentette: több tízmilliárd dollár értékű mesterségesintelligencia-technológiát és szolgáltatást, köztük a chiptervező AMD és Nvidia, a techóriás Amazon, Google, IBM, Oracle és Qualcomm termékeket ad el Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A chipcégek értékesítésre kerülő sok-sokszázezer fejlett chipjének kivitelét a korábbi (Biden) adminisztráció alatt korlátozták.

A szövetségesekre és baráti kereskedelmi partnerekre (Szaúd-Arábia, Emírségek, Szingapúr stb.) is vonatkozó megszorításokat májusban visszavonták, míg a Kínával, Iránnal és Oroszországgal stb. szemben megtartották.

Az amerikai vállalatok két regionális partnerrel fognak együttműködni: a Humain MI-céget a szaúdi kormány támogatja, a G42 technológiai konglomerátum székhelye az Abu Dhabi emirátus.

Az Nvidia 18 ezer GB300 MI-chipet értékesít a Humain-nek adatközponti használatra, majd további többszázezer GPU-t (grafikus feldolgozóegységet) a következő öt évben. Az AMD és a Humain tízmilliárd dollár értékű, öt év alatt megvalósítandó MI-adatközpont befektetésben egyezett meg. Egyelőre nem tudni, hány chipről van szó.

Az Amazon és a Humain ötmilliárd dolláros MI Zónát létesít infrastruktúrával, szerverekkel, hálózatokkal és tréningprogramokkal. A Google, az IBM, az Oracle, a Salesforce és mások 80 milliárdot invesztálnak a Humain-be.

Szaúd-Arábia februárban bejelentette, hogy 1,5 milliárdot költ a Groq következtető chipre és a királyságban lévő Groq-adatközpontot tovább bővítik (a Groq nem tévesztendő össze a Musk-féle xAI Grok nyelvmodelljével).

Amerikai politikai és üzleti körökben tartanak attól, hogy a Kínával közeli kapcsolatban álló arab országokon keresztül a kelet-ázsiai szuperhatalom valahogy hozzá fog férni amerikai technológiákhoz. Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a korlátozások fenntartásával az érintett országok kínai mesterségesintelligencia-megoldásokat vennének, és lazulnának gazdasági kapcsolataik Washingtonnal, illetve függőségbe kerülnének Pekingtől.

A lépéssel a térségben mindenképpen növekszik a közép-keleti amerikai befolyás, másrészt diverzifikálódnak az ottani olajalapú gazdaságok. A globális technológiai, MI csomóponttá válni igyekvő Szaúd-Arábia ilyetén megerősítése az ősellenség Iránnak is szól.

Kína mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépet küld az űrbe, és a műholdak első csoportját máris fellőtték. A nevével a Cixin Liu regényekre és a belőlük készült televíziós sorozatokra, azaz a Háromtest-trilógiára utaló Három-test Számítási Csillagkép projektben tervezett 2800 műholdból tizenkettő májusban pályára állt.

Amikor teljesen elkészül, a szuperszámítógép-hálózat gyors űrbéli adatfeldolgozást fog végezni. A tevékenységre azért ott kerül sor, mert gyorsabb, mintha földi számítástechnikai eszközökre támaszkodnának az információk bolygónkra juttatásában, majd visszaküldésében. Másrészt, szintén komoly előny, hogy nincs szükség a földi szuperszámítógépek megfelelő hűtéséhez nélkülözhetetlen, óriási mennyiségű vízre.

Minden egyes műhold nyolcmilliárd paraméteres mesterségesintelligencia-modellt hordoz, a nyers adatokat azok dolgozzák fel a földkörüli pályán. A másodpercenkénti irdatlan adatmennyiséget jelentő trillió műveletre képes, masszív számítási kapacitással a Három-test a világ leghatékonyabb szuperszámítógépeivel fog versenyezni.

Az északnyugati Csiucsüan város Műholdkilövő Központjából felbocsátott műholdak egyedülálló tudományos objektumokat szállítanak. Gammasugarak kitörésének észlelésétől kezdve a Föld digitális ikreinek létrehozásáig, változatos tevékenységekre képesek. Szinte mindent detektálnak, hogy például segélyszolgálatokat és más iparágakat információkkal lássanak el.

Az űrbéli számításokban ugyan nincs sok új, viszont ez az első komolyabb megvalósítás. Népszerűek és egyelőre inkább elméletiek a felhőszámítások a világűrben kezdeményezések, magáncégek, például az Axiom Space és Jeff Bezos Blue Originje tervezik is számításokat végző saját műholdak fellövését.

A földi adatközpontok a Nemzetközi Energiaügynökség felmérése alapján 2026-ig annyi energiát használnak el, mint Japán. Ezzel szemben, a földkörüli pályára állítottak sokkal jobban hozzáférnek a napenergiához, az általuk termelt hőt a világűrbe sugározzák, mindezzel pedig csökkentik az energiaszükségletet és a széndioxid-lábnyomot.

A 2800 műhold első tizenkettőjének útra bocsátásával, a földkörüli szuperszámítógépek versenyében Kína megelőzte az Egyesült Államokat. Egyelőre persze nem lehet tudni, melyikük valósítja meg elsőként a teljes projektet.

Sam Altman, a mesterségesintelligencia-fejlesztésekben élenjáró OpenAI vezérigazgatója egy kiszivárgott beszélgetésben elmondta, hogy a vállalat „MI-társakat” fejleszt. A hír szenzációértékét nem az jelenti, hogy a munka oroszlánrészét az újonnan felvásárolt, MI-hardverfejlesztésben érintett io designcég végzi, hanem a munkát vezető szakember személye: Jony Ive, az Apple korábbi legendás formatervezője, a 6,5 milliárd dollárért megvett io vezetője.

A titokzatos eszköz érzékelni fogja a felhasználó környezetét, zsebben is elfér, nincs képernyője, és nem szemüveg, mindezeken túl az asztali számítógép/laptop és az okostelefon mellett, a harmadik legfontosabb eszköznek szánják. Altman szerint 2026 végéig több mint százmilliót forgalmaznak belőle, amellyel az akvizíció további egybillió dollárral növeli az OpenAI értékét.

Jony Ive a siker garanciájának ígérkezik.

Altman egyébként nem egyetlen eszközről, hanem komplett eszközcsaládról beszélt, de 2026 és annak is inkább a második fele előtt nem kerül kereskedelmi forgalomba. Az infók eddig hétpecsétes titoknak számítottak, és most sem árult el sokat. A fejlesztést már tavaly rebesgették, aztán meg is erősítették, arra viszont árgus szemekkel vigyáznak, hogy a versenytársak semmi érdemi adatot ne tudjanak meg, nehogy megjelenés előtt lemásolják az eszközt.

A CEO utalt arra, hogy a készülék feltűnésmentes lesz, teljes mértékben ismeri a felhasználó életét és környezetét, és a MacBook Pro és az iPhone mellé tesszük majd az asztalra. Szerinte népszerű lesz, és hamarabb eléri a százmillió darabos értékesítést, mint bármely cég bármilyen eddigi új terméke.

Ive nem akart semmiféle testen viselhető technológiát, és Altman azokat a híreszteléseket is cáfolta, melyek szerint az OpenAI okostelefont fejlesztene. Mindketten abból indultak ki, hogy a felhasználó figyelmét el kell vonni a képernyőtől, leszoktatnák őket róla. Ive egy interjúban elmondta, hogy következő termékének fejlesztését az iPhone-hoz kapcsolható, „nem-szándékos következményekben” való érintettsége vezérli.

„Szerencsések vagytok, hogy az általunk valaha is készített legnagyobb dolog részesei lehettek” – hívta fel Altman az OpenAI alkalmazottainak figyelmét, Ive pedig új designirányzatként beszélt a projektről, majd felidézte a régi szép időket, amikor szorosan együttdolgozott Steve Jobsszal, az Apple 2011-ben elhunyt legendás társalapító-vezérigazgatójával.

Most ugyanezt érzi az Altman-nel kialakult munkakapcsolatáról.

A generatív MI-eszközök egyre hasznosabbak a közösségimédia-használatban: tervezéstől ütemezésig, a tartalomkészítés rutinfeladatainak automatizálásáig komoly segítséget jelentenek. Gombamód szaporodnak is, ma már platformok és alkalmazások sokasága áll rendelkezésünkre. Bernard Marr jövőkutató tizenötöt ajánl figyelmünkbe.

Az influenszer-berkekben nagyon népszerű CapCuttal bárki könnyedén készíthet, szerkeszthet és megoszthat videókat. MI-je ötleteken való agyalást, keresőoptimalizálást, személyre szabott avatárokat, szkriptből azonnali videógenerálást kínál.

A korábban is népszerű Canva közösségi tartalmak kidolgozását leegyszerűsítő és automatizáló Magic Studioja (Magic Write és Magic Media) prompt-alapú szöveg- és képgenerálást kínál, és ha különböző csatornákon, hálózatokon átívelve dolgozunk, egyetlen egyszerű utasítással minden mindenre újraformázható. Csoportmunkára szintén ajánlják.

A közösségimédia-menedzserek körében népszerű Buffert tartalmak különféle hálózatokban történő újramegjelentetésére találták ki. Az OpenAI-technológián alapuló MI-asszisztense ötletel, más tónusban és más közönségek számára ír át anyagokat.

A „minden egyben” ContentStudio közösségimédia-posztok elkészítési, ütemezési és elemzőtechnikáit integrálja össze, MI-asszisztensét úgy finomhangolták, hogy a fogyasztói elköteleződést ösztönző bejegyzéseket, feliratokat készítsen. Marr a nagyobb platformok közötti ugrálást biztosító, felhasználóbarát dashboardját emeli ki. A ContentPen funkció pedig a cég profiljához passzoló blogok generálásában segít.

A korábban Adobe Spark néven futott, kisvállalatoknak és független tartalomkészítőknek kiemelten ajánlott Adobe Express szinte bármilyen digitális tervezőfeladatban segít. A szöveg- és képgenerálást a fejlesztő szabadalmaztatott saját modellje, az Adobe jogtiszta gyakorlóadatain pallérozódott Firefly végzi.

Az Anyword a másolatkészítést és a teljesítményelemzést automatizálja, a Contlo generatív MI-natív e-kereskedelmi marketingplatform üzleti felhasználóknak, A HoolSuite közösségi menedzsmentplatform MI íróasszisztense, az Owly szintén a tartalomgenerálás automatizálása felé tett lépés. A Lumen5 blogbejegyzéseket alakít át videóvá, az Omnkey hirdetéseket és más kreatív tartalmakat generál.

Marr még a Predis.ai, a Scalenut, a Sprout Social, a Vista Social és a Faceless.video MI-alapú eszközökre hívja fel a figyelmünket. De ez csak a kezdet – hangsúlyozza, mert a közeljövőben a technológiák exponenciális növekedése várható. Lényeg, hogy mindig megtaláljuk az igényeinknek legmegfelelőbbeket, ami viszont egyre nehezebb lesz az irdatlan mennyiségű választékban. 

Andrew Ng gépitanulás-szakértő szerint az üzletiérték-teremtésben alulértékelt a mesterséges intelligencia által a különböző feladatok végrehajtását nemcsak olcsóbbá tevő, de fel is gyorsító szerepe.

Kódírásban az MI megváltoztatja a jelenlegi állapotokat; segítségével, jóval kisebb ráfordítással és alacsonyabb költségen fejleszthetők szoftverek, rövidebb az ötlet és a működő prototípus megvalósulása között eltelt idő. Az elképzelések tesztelése, a felfedezés és feltalálás módja is megváltozik, mert teljesen más havi húsz, mint havi egy ötletet letesztelni.

Az MI-vel támogatott automatizációval például az ügyfélszolgálat is olcsóbb, mint az emberekkel teli hívásközpontokban. Sok vállalat költségek megtakarítása mellett a növekedésbe – vagy még inkább abba – is akar invesztálni, márpedig minél több a megtakarítás, annál nagyobb a növekedés lehetősége. A kevésbé értékelt gyorsaság viszont ugyanígy jelentős új értékeket eredményezhet.

Ng több területen látja a mintázat érvényesülését. Forgatókönyveket vázol fel róluk.

Ha az MI-t használó hitelező napok helyett percek alatt jóváhagy kölcsönöket, több lesz a hitelfelvételi lehetőség. Humán ellenőrzésre persze szükség van, a gyors hitelnyújtási lehetőség viszont mindenképpen megnyitja a piacot új ügyfelek előtt, és segíti a döntésre várókat.

Ha felsőoktatási intézmény percek, s nem napok alatt, MI használatával visszajelez a diákoknak a házi feladatokról, az automatizálás miatti költségcsökkenés mellett, a gyors visszacsatolás egyben a jobb tanulást is elősegíti.

Ha online eladó gyorsabban hagyja jóvá a vásárlásokat, több lesz az értékesítés. A hirdetésvásárlást elfogadó sok online platformon a jóváhagyási folyamat órákig, napokig is eltarthat. Ha ez felgyorsul, az eladó gyorsabban tesz szert bevételre, a hirdetéseket vásárló ügyfél pedig percek alatt fel tudja adni a hirdetést, gyorsabban tesztelhet ötleteket, értékesebbé teheti a reklámozott terméket.

Ha a vállalat értékesítési osztálya prioritást ad a potenciális ügyfeleknek, és napok helyett percek vagy órák alatt válaszol nekik, több üzlet üthető nyélbe. Az ajánlatkérésekre gyorsabban reagáló cégek több ügylethez jutnak hozzá.

A 2010-es években az üzleti világ megkerülhetetlen elemévé vált felhőszámítások folyamatosan biztosítják teljesen új szolgáltatás- és termékkategóriák, üzleti modellek megjelenését. Vállalatok ma már nem feltétlenül csak IT-infrastruktúraként, hanem stratégiai lehetőségként is tekintenek rá.

A technológia használatában azonban – cégmérettől függetlenül – visszatérő hibákat vétünk. Bernard Marr jövőkutató 2025-ben különösen aktuális ötre hívja fel a figyelmet.

Például nem stratégiailag közelítjük meg, holott a számítási felhő nemcsak szoftver- vagy platformszolgáltatásokból, adatközpontokból és online tárolásból áll. Ha viszont csak ezekért, kizárólag technológiaként tekintünk rá, nem tudjuk kiaknázni az általa nyújtott összes lehetőséget. Globális szereplővé vált hajdani garázscégek pontosan ezt ismerték fel: örökölt rendszereiket nem csak csillogó-villogó új szerverekre költöztették, hanem teljes üzleti modelljüket is újragondolták.

Másik probléma a biztonság nagyvonalú kezelése, figyelmen kívül hagyása. Azt hisszük, hogy a felhőszolgáltató mindent megtesz, és például az Amazon, a Google vagy a Microsoft rendszerét egyébként sem könnyű meghackelni. Sajnos nincs így, egyrészt, mert a kliensoldali rossz konfigurációk külső és belső adatlopásokhoz vezethetnek, másrészt, mert felhőarchitektúrákon is találhatók biztonsági rések. Az „első a biztonság” vállalati kultúra kialakítása, például MI-alapú adathalászat-ellenes megoldások bevezetése fontos lépés a probléma kezeléséhez.

Gondot okoz az is, ha a cég felhő- és MI-stratégiáját nem tudjuk szinkronba hozni egymással. A felhőszámítás méretezhetőséget, telepíthetőséget és az összes szükséges adathoz való hozzáférést biztosítja az MI-algoritmusoknak. Az MI-vel a felhőszolgáltatások optimalizálhatók, csökkenthető az adatközpontok energiafogyasztása. Sok vállalat mindezek ellenére külön kezeli a két technológiát, ami komoly hiba.

Az MI-vel kapcsolatos kiadások eltitkolása szintén téves lépés. Maguk a felhőszámítások sem olcsók, a mesterséges intelligenciával pedig tovább emelkednek a költségek. Ha nem tudjuk ellenőrizni – mivel ezek a rendszerek általában 24/7 működnek –, akkor irdatlan számlák érkezhetnek.

Egy Gartner-felmérés alapján a vállalatok 95 százaléka úgy érzi, hogy meglévő felhőszolgáltatójához van kötve, és nehézségekbe ütközne a szolgáltatóváltás. A túlzott függés korlátozhatja új technológiák bevezetését, új stratégiák tesztelését. Célszerűbb több-szolgáltatós modellben gondolkodni, felkarolni a nyílt forrású technológiákat, moduláris architektúrákat és a virtualizációt.