Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Járványok idején létfontosságúak a GPS-adatok

2019. december 06. - ferenck

Az emberi mobilitás még az ugyanazon városon belül megtett rövid távolságok esetében is fontos tényező a vektorok által terjesztett betegségek, például a malária vagy a Dengue-láz járvánnyá alakulásában – állapították meg a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL, Svájc) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. (A vektor a járványtanban fertőző ágenst hordozó, annak átvételét megvalósító élőlény, legismertebb fajtái az ízeltlábú állatok. A Föld lakosságának 80 százaléka egy, 50 százaléka pedig legalább kettő, vagy még több ilyen betegségnek van kitéve.)

A kutatók különféle mobilitás-modelleket összehasonlítva vonták le a következtetést: a mobiltelefonok helyadataihoz való hozzáférés kulcsjelentőségű a betegség terjedési dinamikájának megértéséhez, és járvánnyá alakulásának megakadályozásában.

epidemic.jpg

Ezekhez az információkhoz ismert okok (személyiségi jogok stb.) miatt még a közegészségügynek is nagyon nehéz, szinte lehetetlen hozzáférni.

Az urbanizáció, a mobilitás, a globalizáció és az éghajlatváltozás, mind szerepet játszanak a vektorok által terjesztett betegségek terjedésében. A mobilitást eddig főként nagyobb területeken, országos és regionális szinten vizsgálták. Az új tanulmány szerzői településeken (városokon, falvakon) belüli, illetve azok közötti, kis területet lefedő mozgásokra, valamint a helyadatokra összpontosítottak.

epidemic0.jpg

Az emberi mobilitás és a Dengue-láz 2013-14-es szingapúri megjelenése közötti összefüggéseket elemezve derült ki, hogy még elenyésző mozgások is hozzájárulnak járványok kitöréséhez. Ezzel párhuzamosan felismerték a térbeli elosztást hatékonyan megjelenítő modell fontosságát.

A kutatók ágensalapú átadási modellel dolgoztak, amelyben embereket és szúnyogokat a fertőzés különböző szakaszain keresztülmenő ágensek jelenítettek meg. Digitális szimulációval összehasonlították a rendszer járványkitörésre adott reakcióit. Munkájukhoz valós (2013-as és 2014-es) adatokat használtak.

Különböző adatsorokon alapuló négy mobilitásmodellt vetettek össze: az egyik mobiltelefonos helyadatokkal, a másik népszámlálási adatokkal, a harmadik véletlenszerű mobilitással, a negyedik elméleti felvetésekkel dolgozott. Személyekhez mindegyikben két – potenciálisan naponta felkeresett – helyszínt (otthon, munkahely) rendeltek.

Az első adatsor egy szingapúri mobilszolgáltató anonimmá tett információiból állt. A mobiltelefon- és a népszámlálás-alapú modell működött is, másrészt pedig kiderült, hogy ezek az adatok a magánszféra (privacy) megsértése nélkül is beszerezhetők.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr6815324382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.