A háborúban sikeres légi drónok fejlesztése után Ukrajna felfegyverzett vízi drónok fejlesztése mellett döntött. A robotikus vízi erő használata megváltoztatja az erőviszonyokat.

Miután Ukrajna elveszítette hagyományos tengeri erejének nagy részét, szüksége van a Fekete-tengeren tevékeny drónokra. Az ukrán biztonsági szolgálat kereskedelmi forgalomban beszerezhető alkatrészekből kezdett először drónokat építeni, de a légidrón-ipar kialakulásával már kifinomultabb szerkezeteket is létre tudnak hozni.

Az 5,5 méter hosszú, 1,5 méter széles Magura-v5 vízfelszíni jármű 40 km/h sebességgel kb. 830 kilométert tesz meg. Hármas-ötös csoportokban akkora erejű robbanófejet képesek szállítani, mint egy torpedó. A humán operátor laptop méretű konzolról robbantja fel a bombát, míg a csapat autonóm módban veszi körbe a célpontot.

A Sea Baby nagyobb (6x2 méteres) felszíni jármű, ugyanúgy autonóm navigál, viszont kétszer olyan hatékony robbanófejet hordoz.  Közel száz kilométert tesz meg 88 km/h maximális sebességgel.

A személyzet nélküli vízalatti Marichka hat méter hosszú, 0,9 méter széles, és közel ezer kilométer megtételére képes. Sebességét nem ismerjük, és azt sem, hogy mi mást tud. Feltételezések alapján automatikusan lokalizál ellenséges vízi járműveket és távoli, manuális parancsra robbant bombákat.

Az ukrán drónhasználat már eddig megváltoztatta a Fekete-tengeren folytatott műveleteket, például újranyílhattak a hajózási útvonalak. Az orosz flotta harmadát működésképtelenné tették, a maradékot pedig drónok által nehezebben elérhető helyszíneken való tartózkodásra kényszerítették. Moszkvának ráadásul a mozdulatlan célpontokat, például hidakat is meg kell védenie dróntámadásoktól.

A Google „bérbe veszi” a Character.AI startup társalapítóit és más alkalmazottait, nyilvánosságra nem hozott összeget fizet a cég technológiájának nem kizárólagos használatáért. A megállapodást hasonló előzte meg a Microsoft és a Mustafa Suleyman nevével fémjelzett Inflection, valamint az Amazon és az Adept között.

A Character.AI történelmi, fikciókban és a populáris kultúrában szereplő személyeket utánzó chatbotokat fejleszt. Induláskor automatizált beszélgetéshez nélkülözhetetlen volt alapmodelleket létrehozni, de azóta változott a terep, és ma már sok előzetesen gyakoroltatott modell érhető el. Nyílt modellekkel a cég erőforrásait finomhangolásra és termékfejlesztésre összpontosíthatja. A Google-tól bejövő pénzekből pedig jócskán előreléphetnek.

A két társalapító (Daniel De Freitas és Noam Shazeer) korábban a Google-nál dolgozott, és a százharminc alkalmazottból harmincat magukkal vittek. A Google DeepMind Gemini modelljén fognak dolgozni, de továbbra is fejlesztenek chatbotokat, bár a saját modellekkel leállnak, és nyílt forrásúakat használnak majd, mint például a Meta Llama 3.1-ét.

A befektetők nyolcvannyolc dollárt kapnak részvényenként. Az összeg nagyjából a két és félszerese az utolsó finanszírozási körnél – amikor egymilliárd dollárra értékelték a startupot – megállapított részvényárnak.

Shazeer 2017-ben társszerzője volt a transzformatív architektúrát bevezető tanulmánynak, míg De Freitas a Meena és a LaMDA projekteket vezetve fejlesztett beszélgető modelleket. 2021 végén hagyták el a Google-t, és alapították meg a Character.AI-t. Az OpenAI riválisaként határozták meg magukat a „személyes szabott szuperintelligencia” építésében. A Google-deal előtt 193 millió dollárnyi támogatást szedtek össze.

Csakhogy csúcsteljesítményű alapmodelleket irdatlan drága fejleszteni, kevés cég engedheti meg magának ezt a luxust. A tendencia szárnyaló startupok meghatározó szakembereit az MI-óriásokhoz tereli. A nagyoknak szükségük van a startupok vállalkozói szellemére, míg az utóbbiaknak a változó piaci feltételekhez kell átalakítaniuk vállalkozásukat, Elvileg mindkét fél jól jár a megállapodással.  

Néhány turbulens tőzsdei hetet követően, sokan spekulálnak a „mesterségesintelligencia-lufi” kipukkadásáról. A technológiába keményen befektető több cég az utóbbi egy-két évben kilőtt a tőzsdén: az Nvidia értéke megtriplázódott, de a Google és a Microsoft is jelentősen növekedett. Az ilyen ugrások azonban veszélyesek lehetnek, pláne ha nehezen köthetők tényleges értékteremtéshez. Ilyenkor szokott korrigálni a tőzsde.

Láttunk már hasonlót, mindenki emlékszik az újonnan feltűnt internet körüli hype-ra, és a dotkomlufi 2000-es kipukkadására. Nem teljesedtek be az előzetes várakozások, sok cég ment csődbe, csomó állás szűnt meg.

De beszélhetünk most is lufiról, amikor becslések szerint az MI 515 billió dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz? A Google és a Tesla legújabb pénzügyi beszámolói mindenesetre kevésbé voltak fényesek, és ez a részvényárfolyamok zuhanásához vezetett. Eközben a közvélemény egyre kevésbé bízik a technológiában, cégek nehezen tudnak pénzt csinálni belőle.

Ez nem jelenti az MI-forradalom végét, sőt, a mostani bajokból közép- és hosszútávon jól jöhet ki a technológia, hozzájárulhatnak a széleskörű elfogadáshoz – véli elemzésében Bernard Marr jövőkutató.

Egyértelmű párhuzamokat lát az MI-pörgés és a dotkom-bukta között: inkább a jövőbe vetett reményeken, s nem a jelen realitásán alapuló, sokáig tartó részvényemelkedés, cégek növekedése az egyik. Ez nagy részvényindexekhez vezetett, mint a zömmel tech-részvényekből álló, az internetes vállalkozások ezredforduló körüli súlyát tükröző S&P 500. Most az MI iránt ekkora az elkötelezettség, alapja a jövő óriási profitjának ígérete. (2000 előtt is így volt.)

Szerencsére komoly különbségek is vannak. A mostani, MI-nagyágyúk már az MI előtt is nagyágyúk voltak, üzleti modelljeik bizonyítottan működnek, és akkor sem fulladnak ki, ha kedvezőtlen fordulat történne mesterségesintelligencia-fronton. Felhasználói körük is túl masszív ahhoz, hogy leáldozzon a csillaguk, mint a dotkom-idők mára elfeledett, de szépreményű vállalkozásainak zömével történt.

Külső nyomás így is nehezedik rájuk: a Google-val szembeni trösztellenes döntés például más főszereplőket is érinthet, ráadásul a Nvidia szintén érintett két trösztellenes perben. A jogi és szabályozási kihívások módosíthatnak a Big Tech MI-ambícióin. Másrészt több új szereplő, mint az OpenAI és az Anthropic szinte csak MI-vel foglalkozik, ugyanakkor – ellentétben a dotkomos világ bukott vállalkozásaival – maguk mögött tudják az óriások támogatását. Még egy különbség: a terep koncentráltabb, és megközelítőleg sincs annyi MI-startup, mint annó dotkom.

A lufi ettől még megvan és egyre nő, csak kipukkanás helyett inkább korrekcióra számítsunk. Az MI azonban legalább annyira átalakítja a jövő társadalmát, mint az internet a kései huszadik századét – a dotkom-lufi kipukkadásával sem az internet tűnt el, hanem cégek. 

Sok MI-vállalat eddig azért nem teremtett értéket az új technológiából, mert nincs eléggé felkészülve rá. A dotkom-viharban is elsősorban azok buktak nagyot, akik csak stratégiai gondolkodás nélküli üzleti lehetőséget, és nem modelljük radikális átgondolásának lehetőségét látták benne. Utóbbit ékesen példázza az Amazon és a Google.

A turbulenciák, piaci korrekciók mindenesetre mindig arra emlékeztetnek, hogy a forradalmi technológiák transzformatív ereje a gyakorlati alkalmazásokban és a valódi értékteremtésben, és nem a hype-ban vagy a spekulatív hurráoptimizmusban mutatkozik meg

A fogyasztókat évek óta aggasztó problémára reagálva, a KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology) kutatói hamisított babatápszereket azonosító okostelefonos technológiát fejlesztettek. A munkában két dél-koreai és egy szingapúri egyetem is részt vett. Az alkalmazás neve PowDew.

Hamisított tápszerek miatt gyakoriak a botrányok, megtörténnek tragédiák. 2008-ban melaminnal szennyezett tápszer legalább hét csecsemő halálát, és 300 ezer megbetegedését okozta Kínában. A vegyszer a fehérjetartalom mesterséges növelése miatt került a kajába.

Egy 2020-as tanulmány arról számolt be, hogy hamisított babatápszerek miatt csecsemők koponyája irreálisan megnagyobbodott. A folyamatos aggodalmak ellenére az eredetiség valósidejű ellenőrzését máig nem sikerült megnyugtatóan megoldani.

A PowDew okostelefon beépített kameráját használva elemzi porított élelmiszerek egyedi fizikai tulajdonságait, például az összetevők és a gyártási folyamat által meghatározott nedvesíthetőséget és porozitást.

A technológia használata egyszerű: megnyitjuk az alkalmazást, majd a kamerával megörökítjük a tápszert. Az app ezt követően az eredetiséget ellenőrizendő, megfigyeli a vízcseppek mozgását a por felületén.

Hat babatápszer-márkán tesztelték, és 96,1 százalékos pontossággal azonosította a hamisított termékeket. Nemcsak a melamint mutatja ki, hanem a rossz minőségű port, valamint azt is, ha a tápszert egy az egyben valami mással helyettesítették. Ez úgy történik, hogy a cseppképződést összehasonlítják az eredetivel.

A kutatók szerint a technológiával más porított élelmiszerek és gyógyszerek szintén ellenőrizhetők.

A haluszonyok és a rovarszárnyak a természet technikai csodái, környezetükben – vízben, levegőben – történő navigálásra alakította ki őket az evolúció. Az évek során tudósok és mérnökök gyakran fordultak ezekhez a biológiai modellekhez, ha tovább akartak fejleszteni általuk készített gépeket, például szárnyas repülőket vagy uszonyszerű kormányos csónakokat.

Felsőoktatási intézmények, mint például a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) hosszú ideje foglalkoznak biológiailag inspirált tervezéssel, a természetben látott mozgások gépi alkalmazásaival. Legutóbb azzal, hogy robotrendszerek miként képesek károkra reagálva adaptálni meghajtó mechanizmusokat. A halak és a rovarok ihlették meg a kutatókat, ahogy sérülésnél szabályozzák a mozgásukat.

Ezek az állatok csapkodó mozdulatokat használnak saját maguk meghajtásához. Alkalmazkodóképességük az uszonyok, illetve a szárnyak sérülésekor is figyelemre méltó. Egyes halak akár uszonyaik hetvenhat százalékos sérültsége esetén is úsznak tovább.

A rugalmasságot látva, a Caltech kutatóiban felmerült a kérdés: vajon egy robot csappantyúja képes-e hasonló alkalmazkodásra?

A labor egyik olajtartályában csapkodó robotot teszteltek. Az olajra a vízzel szembeni jobb jel-zajarány miatt esett a választás. Miután a csappantyú egy részét eltávolították, gépi tanulást alkalmaztak a mozgást támogató meghajtó mechanizmusok adoptálásához.

Segítség nélkül a sérült rész nem tudna mozogni. Biológiailag inspirált adaptációs technikák beépítésével viszont úgy programozták, hogy különféle lökésmechanizmusokkal kísérletezzen. Több tesztet végeztek rajta, hogy lássák a működő mechanizmusokat.

Gépitanulás-algoritmusokkal javított a mozgásmintáin, és még a csappantyú felének eltávolítása után is hatékonyan „meghajtotta” magát. Például tízféleképpen próbált úszni. Mérték az erőkifejtést, az útvonalakat, összehasonlították a hatékonyságukat. Az algoritmus kiválasztotta a legjobbakat, majd az előzőek által inspirált újabb útvonal-készlettel állt elő.

A kiértékelés, a módosítás és az új-alkotás ismétlődő ciklusaival a tanulási folyamattal eljutottak a leghatékonyabb módszerekig. Az eredmények rengeteg gyakorlati alkalmazásban hasznosíthatók.

A Coca Cola bejelentette, hogy partnerségre lépett a WPP reklámügynökséggel. Együttműködésük célja az Nvidia mesterségesintelligencia-technológiáinak az üdítőgyártó globális kampányába integrálása. A WPP más márkáknak, például a Fordnak is segít generatív 3D tájak, világok kialakításában.

Az Nvidia mikroszolgáltatásait az Egyetemes Jelenet-leíró generatív MI-modellekhez használják, az így teremtett 3D világok az elsők a GPU-gyártó Omniverse platformján.

Az autógyártóval a járművek fizikailag pontos, valósidejű digitális ikreit dolgozták ki. A hasonmásokat jármű-konfigurációk tesztelésére használják, amelyeket az ügyfelek is áttekinthetnek, majd a végterméket az ő igényeik szerint alakítják ki. Így generálnak már a futószalagra kerülés előtt keresletet új járművek iránt. 

A WPP és az Nvidia közösen dolgoznak a marketingben és a gyártásban, kampányok előtt alkalmazható generatív MI-megoldásokon. A házon belüli Hogarth gyártócég jóvoltából, a WPP kreatív tech-csapata a gyártófolyamat egyes fázisait képes kiiktatni, felgyorsítani az egészet. 3D világokat építenek, méreteznek és alkalmaznak kulturálisan releváns, hallgatóság-specifikus kampányokhoz. Világaik remekül használhatók helyi reklámkampányokhoz.

A Coca Cola a WPP azon első ügyfeleinek egyike, amelyek generatív MI-vel méretezik globális kampányukat. A WPP Open X marketingcsapatával együtt több mint száz piacra dolgozzák ki megoldásaikat.

A technológiával a Coca Cola egyedire alakítja, személyre szabja a brand képeit, nagyon helyhez kötött üzeneteket gyorsan képes közvetíteni, és mindezt globális léptékben teszi.

A WPP-vel közösen fejlesztett Prod X valódi tárgyak virtuális másolatának készítését teszi lehetővé. A másolatok manipulálhatók a 3D környezetben, például bármilyen étel mellé odatehető egy üveg Coca Cola.

A WPP márkaképek és digitális modellek gyűjteményéből katalógust készít, a modellek és képek kulturálisan releváns helyi jelenetekbe dolgozhatók össze. A Coca Cola így még jobban képes lokális piacokat targetálni.

A mesterséges intelligencia jóvoltából a jövő munkája más lesz, mint a mai. A Világgazdasági Fórum szerint 2030-ig 8,5 millió munkahelyet érint az MI, miközben ma még nem létező többmillió újat is generál.

Ebben a gyorsan változó világban inkább az adottságaink, s nem az elvégzett tanulmányok, korábbi állások határozzák meg munkaerőpiaci pozíciónkat. Az alkalmazókat jobban érdekli ismereteink és képességeink eredményes használata, hogy hogyan kezelünk velük jelenlegi üzleti és más kihívásokat.

Két képességtípus-csoportra, MI- és szoft emberi adottságokra lesz leginkább szükség az érvényesüléshez. Az előbbi nem azt jelenti, hogy MI-fejlesztők vagy adattudósok leszünk, sokkal inkább a technológia eredményes alkalmazását, például tudni fogjuk, mikor melyik eszköz használata a leginkább célravezető. A második csoport az emberiséget az evolúció során sikeressé tevő adottságaival az MI vagy nem rendelkezik még, vagy nem tudja olyan jól kiaknázni őket, mint mi.

Ezek biztosítják az embertársainkkal végzett közös munkát, komplex problémák megoldását változatos adatokkal, közösségi helyzetek kezelését, érzelmi kapcsolatok kialakítását, fejlődésünk kritikus kiértékelését, kreatív megoldásainkat. A gépek fejlődésével a csak ránk jellemző adottságok értéke folyamatosan nő.

A két csoport kiegészíti egymást, közös „fejlesztésük” a jövőbiztos képességek kialakulása.

Az MI képességekhez a technikai adatok és a számítógépes ismeretek, az MI lehetőségeinek és alkalmazásainak ismerete, az „MI-írásbeliség”, de megfelelő promptok írása is tartozik. Tudnunk kell, miként automatizáljuk MI-vel a rutinfeladatokat, hogyan alkalmazzuk kreativitásunk növelésére, képesek legyünk kontrollálni a mesterségesintelligencia-munkaerőt, és természetesen a technológiai etikai és jogi vonatkozásairól is kell ismeretekkel rendelkeznünk.

A szoft képességekhez a magasszintű stratégiaalkotás, a kreatív problémamegoldás, a hosszútávú tervezés, a kritikus gondolkodás, a csapatmunkára való alkalmasság, partnerkapcsolatok kialakítása, empátia tartoznak.

Egy készség talán mindegyiknél fontosabb, mert nélküle nem maradunk kompetitívek az MI korában, az állandóan változó valóságban: az életünk végéig történő tanulás és az alkalmazkodás képessége.

A mesterséges intelligenciával dolgozó, világhírű török kortárs adatművész, Refik Anadol Rúmi álmodik installációja szeptember 29-ig megtekinthető a debreceni Modern Kortárs és Művészeti Központban (MODEM).

A 2022-es Rumi Dreams (Rumi álmodik) különleges helyet foglal el a 2010-es évek eleje óta Los Angelesben élő digitális/újmédia-művész munkásságában. Majdnem lehetetlen feladatra vállalkozott vele: a 21. századi transzhumán, tudományos-technológia alapú kultúra infokommunikációs arzenálját és a 13. századi spiritualizmust, az iszlám ezoterikus ága, a szúfizmus elméletét, gyakorlatát és rituáléját kombinálta össze, hozta közös nevezőre benne.

Hőse Dzsalál ad-Dín Rúmi (1207-1273) misztikus író-költő, filozófus-teológus, az ezoterikus iszlám, a szúfizmus szellemi atyja.

„Először a fény jelent meg, majd a színek. Valahányszor követ látsz, világíts rá fénnyel, és tedd ékszerré” – vallotta Rúmi, tudva, hogy a világ számos jelenségét, a valóság mélyrétegeit, a láthatatlant lehetetlen szavakba önteni.

Ezt a láthatatlant, Rúmi fényét teszi láthatóvá, a megjelenítéshez kapcsol egybe Anadol és az MI irdatlan mennyiségű, szerteágazó adatot: Rúmi tizenkilenc nyelvre lefordított szövegeit, könyveket, szúfi-zenéket, vizuális információkat; gépi memóriában teremtve meg az emberi történelem egyik legfontosabb archívumát.

Mivel Rúmi a fényt tartotta az univerzum legfőbb rendezőprincípiumának, a 21. századi alkotónak azt kellett megjelenítenie, és úgy, hogy az installáció közönsége valóban el tudjon merülni a 13. századi szúfimester munkásságában, hogy át- és megéljék Rúmi fényét. 

Anadol bejáratott technológiai arzenáljával, például DALL-E 2-vel lehelt életet a régmúltba. Szimulálta az anyagok MI által kategorizált és feltárt láthatatlan információhálózatait. Emlékeket és álmokat töltött fel a mesterséges memóriába, hogy az audiovizuális installáció nézője közelebb kerüljön a láthatatlan rétegekhez, lássa azokat. 

 Több érzékszervre ható, dinamikus alkotás lett a végeredmény. Anadol konceptuális és többrétegű munkáiban átlényegülnek az adatok, többek, mint az információ lineáris vagy formális kifejezései, a nézőt az immerzív környezetbe, alternatív valóságba varázsoló, már-már saját identitással, személyiséggel rendelkező eszközök.

Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette: öt kvantumtechnológiai csomópontot (hub) támogat anyagilag, hogy összehozza az érintett kutatókat és vállalatokat. A következő városokról van szó: Birmingham, Edinburgh, Glasgow, Oxford és London. A hubok kvantumérzékelésre, -hálózatépítésre és -pozícionálásra fognak összpontosítani.

Az öt csomópont: UK Kvantum Biomedikális Érzékelés Hub, Kvantumtechnológiai Érzékelés Hub, Integrált Kvantumhálózatok Kvantumtechnológiai Hub, Integrált és Összekapcsolt Implementációval Megvalósított Kvantumszámítás Hub, UK Kvantum által Biztosított Pozicionálás, Navigálás és Időzítés Hub.

Az első a University College London és a Cambridge Egyetem közös csomópontja, ultraérzékeny betegség diagnózisokhoz kísérleteznek ki kvantumérzékelőket. A szenzorokat gyors vértesztekhez is használják, biomedikális szkennerekkel segítik súlyos betegségek, mint például a rák és az Alzheimer-kór korai diagnózisát.

A Birmingham Egyetemen demencia-vizsgáló agyszkennerhez, rákdiagnózishoz, fejlett biztonsági és infrastruktúra monitoring-tevékenységhez dolgoznak ki technológiákat. 

Az edinburghi Integrált Kvantumhálózatok Kvantumtechnológiai Hub (Heriot-Watt Egyetem) rendeltetése a jövőben az Egyesült Királyság egész területén működő kvantuminternet technológiáinak megalapozása.

Az Oxford Egyetemen kvantumszámítógépek építéséhez dolgoznak ki technológiákat, hardvereket, szoftvereket.

A Glasgow Egyetemen a kritikus infrastruktúrához, önvezető járművekhez, belső és külső navigációhoz fejlesztenek kvantumalapú pozicionáló és tájékozódó-rendszereket.

A kormány bizakodik, hogy a csomópontokkal hidat építenek az ötletek és a gyakorlati megoldások közé. Olyan szektorok átalakulását várják tőlük, mint az egészségügy és a biztonság. A brit gazdaság erejét növelő, felgyorsított innováció kultúrájához akarnak hozzájárulni. 

2024 a választások és a megtévesztés technológia adta lehetőségeit minden eddiginél jobban kiaknázó médiakampányok éve. A tavaly év végi argentin után, idén több országban és nemzetközi közösségben, például Tajvanon, Indiában, az EU-ban is urnák elé járultak a szavazók – és a technológiai befolyásolást mindenhol csúcsra pörgették. 

A november eleji amerikai megmérettetés tartogat még bőven izgalmat ezen a téren, a szavazók soha nem látott mértékű manipulációjára számíthatunk. Július huszonhatodikán a legmindenhatóbb techmogul meg is adta az alaphangot. 

Elon Musk, az X, a hajdani Twitter tulajdonosa újratweetelt egy Kamala Harris kampányparódiát. Szépséghiba, hogy nem jelezte: félrevezető, kamuanyagról van szó. Saját platformja szabályait is megsértette.

A nemrégi YouTube-videót felhasználó, trükközött tartalmú mozgóképanyagon Harris eleve demokrata elnökjelöltként szerepel. A hangalámondás alapján el is hinnénk, hogy a jelenlegi alelnököt halljuk, csakhogy furamód Joe Bident szenilisnek, saját magát inkompetensnek és a „mélyállam” embereként írja le.

Az eredetin Beyoncé Freedom dala is felcsendül, a hamisítványon nem, helyette Harris elmondja: azért lett elnökjelölt, mert a Donald Trumppal folytatott júniusi CNN-es vitán bebizonyosodott, hogy Biden szenilis. Aztán hozzáteszi: a sokszínűség miatt is esett rá a választás, mert nő és színesbőrű. Tehát, „ha bármit is kritizáltok, amit mondok, szexisták és rasszisták is vagytok.”

Harris még Barack Obama stílusában is beszél a videón. Kampányának egyik szóvivője élesen bírálta Muskot és Trumpot: „Harris alelnök nem hamisítványt, manipulált hazugságokat kínál, mint Elon Musk és Donald Trump.”   

Először nem volt egyértelmű, hogy a videó mesterséges intelligencia terméke. A YouTube-ra egy „Mr. Reagan” nevű fiók posztolta, paródiaként. Szakértők szerint mélyhamisítványként (deepfake) kezelhető. Musk mindenesetre nem tüntette fel, hogy a videó paródia, manipulált anyag.

„Nem tehetünk közzé szintetikus, manipulált vagy a kontextusból kiragadott, embereket átverő vagy megzavaró, kárt okozó médiatartalmat. Túl ezen, a félrevezető médiumot tartalmazó bejegyzéseket felcímkézhetjük, hogy így segítsük megértetni a felhasználóval, mennyire autentikusak ezek, hogy kiegészítő kontextust szolgáltassunk nekik” – áll az X szabályzatában.