A Meta Platforms bejelentette, hogy megállapodást kötött a Constellation Energy-vel a független közműszolgáltató egyik reaktorának húsz évig tartó üzemeltetéséről. A Big Techhez tartozó nagyvállalatnak ez az első üzlete atomerőművel.

Az amerikai energiaigény az utóbbi két évtizedben most növekszik először. A növekedés oka a mesterséges intelligencia és az adatközpontok áramszükséglete. A technológiai nagyvállalatok értelemszerűen a biztonságos áramellátásra törekszenek.

A Constellation Clinton Tiszta Energia Központja így elkerüli az esetleges bezárást, amire azért kerülhetett volna sor, mert az illinoisi adófizetők által finanszírozott nulla kibocsátás program 2027-ben lejár. A program a kvázi széndioxid-mentes energiatermelésért biztosít juttatásokat.

A Constellation az Egyesült Államok Atomenergia-szabályozó Bizottságától tavaly kérelmezte az atomerőmű működési engedélyének 2047-ig történő meghosszabbítását. A Meta energiavásárlása most ki- és felváltja Illinois szövetségi állam támogatását, és a nagyvállalat segítséget ígért az üzemeltetés újraengedélyezéséhez is.

A megállapodás modellként szolgálhat a Big Tech többi cége számára meglévő atomerőművek támogatásához. Ők is tervezik adatközpontjaik új atomenergiával és más forrásokkal történő üzemeltetését. A bejelentést követően a Constellation Energy részvényei 5,7 százalékkal emelkedtek.

Az anyagiakról nem szivárogtak ki információk, de egy ilyen sokáig tartó együttműködés többmilliárd dolláros üzlet lehet. A Constellation más okból is jól jár: így lehetőségében áll a Clinton kapacitásának bővítése. Az erőmű 800 ezer amerikai otthont képes ellátni energiával.

A Constellation és a hasonló független energiaszolgáltatók tavaly kötötték az amerikai történelem leggyümölcsözőbb energetikai megállapodásait. Ezek eredményeként idén és jövőre a fogyasztás rekordmagasságokba fog szökni. A Constellation 2024-ben a Microsofttal állapodott meg, és a deal értelmében a Three Mile Island-en (Pennsylvania) újraindít egy atomerőművet. Az összes engedély beszerzését követően, adatközpontokat fog árammal ellátni. 

Japán kutatócsoport olyan bravúrt hajtott végre, mintha tízezer 4K-s filmet töltenénk le egy másodperc alatt. A ma használatban lévőknél nem vastagabb, speciálisan tervezett optikai szállal érték el ezt az internet-sebességet.

Világcsúcsot értek el: speciálisan összekapcsolt tizenkilenc magos optikai szálukkal másodpercenként 1.02 petabit (1,02-ször tíz a hatodikon GB) adatot továbbítottak 1808 kilométer távolságban. Elmondták, hogy technológiájukkal arra a jövőre készülnek fel, azoknak a hálózatoknak az előkészítésében segítenek, amikor és amelyeken az adatforgalom a mesterséges intelligencia, a 6G, a dolgok internete és mások jóvoltából összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a jelenleginél.

Az optikai szálakon áthaladó adatmennyiséget évek óta próbálják növelni. Másodpercenkénti petabit-léptékben korábban is sikerült, csakhogy egy nagyon nagy különbséggel: ezer kilométer alatt, azaz csak kis távolságon működött.

A nagyobb távolság mindig komoly kihívásnak számított: útközben gyengül a jel, sok szálmaggal interferencia létrehozása nélkül történő erősítése pedig nagyon nagy technikai feladat.

A japán megoldás olyan, mintha egysávos utat tizenkilenc sávos szuper-autópályával helyettesítenénk. Mindezt egyetlen, csupán (a mostani infrastruktúrában használtakkal megegyező) 0,125 milliméter vastag szálba kötötték. Minden egyes mag a többitől függetlenül szállította az adatokat, együtt pedig a hatalmas információmennyiség szimultán mozgását biztosították.

A kutatók intelligens erősítőrendszert is fejlesztettek. Azért volt rá szükség, mert az optikai jelek a szálon haladva veszítenek erősségükből, és a problémával kezdeni kellett valamit. Akadt azonban egy bökkenő: minden magot egyszerre és két különböző fénysávban kellett erősíteni.

A rendszer mind a tizenkilenc magban speciális erősítők kombinációját használta, a jelek összekeverése nélkül. Tizenkilenc újbóli körforgásban lévő hurkot állítottak fel, mindegyikük a szál egy-egy magjával dolgozott, a jeleket huszonegyszer engedték át rajtuk. Így szimulálták a teljes távolságot, 1808 kilométert.

Még egy lenyűgöző adat: a kapacitás-távolság szorzat, a szál teljesítményének kulcsfontosságú mérőszáma elérte az 1,86 exobit/másodperc-kilométer értéket. Ez a valaha feljegyzett legmagasabb érték.

Bő két évvel a ChatGPT berobbanása után még mindig nehezen és lassan térülnek meg a generatív mesterséges intelligenciába fektetett összegek. Egy terület kivétel, a szoftverfejlesztés – az úgynevezett kódgeneráló (divatos rövidítéssel code-gen) startupok értékelése az egekbe szökik manapság. Náluk MI-k segítik, időnként helyettesítik a humán szoftvermérnököket.

Az autonóm módon teljes kódsorokat javasló és befejező, szakaszokat író MI-alapú eszközt tulajdonló San Franciscói Cursor májusban 900 millió dollárt gyűjtött össze, jelenleg tízmilliárdra értékelik a vállalatot.

A népszerű MI-kódolóeszköz Codeium mögött álló Mountain View-i Windsurf az OpenAI figyelmét is felkeltette, Altman-ék állítólag hárommilliárdot kínálnak a startupért. Eszközük angol utasításokat fordít kódra, lehetővé teszi számítógépes nyelveket nem ismerő személyeknek a szoftverírást.

„Az MI minden ismétlődő, unalmas munkát automatizál, a szoftvermérnök szerepe drámai módon megváltozott. Többé már nem ezoterikus szintaxisok memorizálásáról szól” – nyilatkozta a Cognition startupot vezető Scott Wu.

A kódgeneráló cégek alapítói és befektetőik szerint olyan világban élünk, ahol egyre kevesebb idő áll rendelkezésükre, hogy termékeikhez kritikus tömegű felhasználót szerezzenek meg, MI-s kódoló eszközüket ipari szabvánnyá tegyék. De mivel mások (OpenAI, Anthropic, DeepSeek stb.) fejlesztette alapmodellekre, elsősorban a Claude-ra támaszkodnak, lekérdezésenkénti költségeik is nőnek. Ráadásul a Google, a Microsoft és az OpenAI májusban új kódgeneráló termékeket jelentett be, és megbízható Reuters-források alapján az Anthropic is hasonlóra készül.

A startupok mindenesetre úgy növekednek gyorsan, hogy a nagyok pályáján játszanak. A Microsoft 2021-ben indított GitHub Copilotja ma az elsőszámú versenyző, tavaly félmilliárd dollár bevételre szert, és belső források alapján több mint tizenötmillió használója van.

A mindössze hatvan alkalmazottal dolgozó Cursor januárban nulláról százmillióra nőtt éves bevételt jelentett be, a 2021-ben alapított, kódgenerálóját tavaly novemberben beindító Windsurf ötvenmilliót kaszált, de mindkét (frissen végzett MIT-sok – Massachusetts Institute of Technology – által vezetett) cégnek a költségei is nagyon magasak. 

Az MI-startup szcéna körüli aranylázat az internet berobbanásához hasonlítják, kérdés, hogy a nagyágyúk megjelenésével a kódolásra ráállt tucatnyi kiscég képes lesz-e megtartani fogyasztóit, vagy sem. Egyesek már elkezdtek modelleket építeni, a Windsurf májusban jelentette be szoftvermérnökségre optimalizált sajátját. A Cursor is dolgozik az övén. A Replit felhagyott vele, a Poolside az Amazon Web Services-szel kötött partnerséget. A Magic Dev tavaly nyárra ígérte csúcskategóriás kódoló-modelljét, azóta várunk rá.

Nemzetközi csillagászcsoport szokatlan jelenségre lett figyelmes: nagyjából és „mindössze” tizenötezer fényévre, a Tejút-rendszerben lévő, titokzatos objektum negyvennégy percenként impulzusokat bocsát ki. A felfedezés egyediségét, lenyűgözőségét növeli, hogy a jel röntgen- és rádióhullámok formájában érkezik.

Mivel a kutatók egy része ausztrál, az objektumot a kontinensnyi ország ASKAP rádióteleszkópja után ASKAP- J1832-0911-nek nevezték el. Az impulzusok kétpercesek, aztán szünet következik, majd negyvennégy perc múlva jön az ismétlés.

A NASA Chandra Röntgensugár Megfigyelője az égboltnak ugyanazt a részét tanulmányozza, és ugyanazt a röntgensugár formájában ismétlődő jelet detektálta.

A kettős természetű impulzus az újonnan felfedezett „hosszú periódusú tranziensek” űrjelenség-osztályba tartozik. Ezek az ismeretlen eredetű, titokzatos jelek percek vagy órák pontos időintervallumában lépnek működésbe. A milliszekundumonként hasonló kitöréseket produkáló, gyorsan forgó csillagok, a pulzárok által (pólusaik Föld irányába mutatásakor) kibocsátott jelekkel összehasonlítva meglepően lassúak.

Felfedezésük óta csillagászok csak tíz másik ilyen objektumot észleltek, de egyiket sem vizsgálták röntgensugaras teleszkóppal. Az ASKAP- J1832-0911 kettős természetének felfedezését a kutatók annak a tű szénakazalbeli megtalálásához hasonlították.

Az ASKAP rádióteleszkóp az éjszakai égbolt széles spektrumát, a Chandra viszont csak egy részét figyeli, így nagyon szerencsésnek mondható, hogy mindkettő ugyanazt a területet ugyanakkor tanulmányozta. Mivel ezeket a jelenségeket nemrég fedezték fel, a kutatók még nem tudják, mi lehet az okuk.

Amikor az elsőt detektálták, tudósok rendkívül erős mágneses terű csillagokra, rádióimpulzusokat gyorsabb időintervallumokban kibocsátó magnetárokra („ultrahosszú periódusú magnetárokra”) gyanakodtak. Aztán a magnetár-elméletet ugyan elvetették, de a titokzatos objektumokkal kapcsolatos ismereteiket folyamatosan frissítő kutatók bizakodnak, hogy a rejtély kiderítésében mégis segítségükre lehet.

Semmire nem hasonlít, amit előtte láttak – összegeznek.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felmérése alapján a mesterséges intelligencia (MI) a következő évtizedben átalakíthatja az energiaszektort. A két terület között szinte napról napra szorosabb a kapcsolat. A világon egyre több adatközpont épül, az MI-ben komoly a költségcsökkentő potenciál, növeli a versenyt, megfelelő használata csökkentheti a károsanyag-kibocsátást.

Az adatközpontok energiaszükséglete 2030-ig megduplázódhat (945 terawatt-óra), azaz több lesz, mint Japán teljes áramfogyasztása. A növekedés legfőbb hajtóereje az MI, az MI-re optimalizált adatközpontok energiaigénye pedig megnégyszereződhet a következő évtizedig.

Az Egyesült Államok elektromosságigényének nagyjából felét az adatközpontok fogják jelenteni, az amerikai gazdaság 2030-ban több áramot fogyaszt adatfeldolgozással, mint az egyébként szintén energiaintenzív gyártással (alumínium-, acél-, beton- és vegyi termékek előállításával).

Változatos forrásokra számíthatunk, de kompetitív árazásuk és a kulcspiacokon való hozzáférhetőségük miatt a megújuló energiák és a természetes gáz vezető szerepe várható. A döntéshozók és a piac eddig viszont nem értették az MI-ben rejlő potenciált, és csak most kezdik igazán felmérni az energetikai szektorra gyakorolt hatását, és hogy milyen következményei lesznek egyes országokban, különösen például az USA-ban, Japánban és Malaysiában.

A felmérésben bizonytalansági tényezőkkel is számolnak: makroökonómiai szempontból nagyon nem mindegy, milyen gyors lesz az MI alkalmazása, mennyire válik produktívvá, az áramhasználat mennyire hamar lesz hatékonyabb általa, milyen energetikai problémákat képes megoldani.

Biztonsági gondokat mindenképpen, amelyre egyre nagyobb az igény. 2021 és 2025 között megháromszorozódtak az energetikai létesítmények elleni, az MI-vel a korábbiaknál sokkal kifinomultabb cybertámadások. A technológia azonban a védekezésben is ugyanolyan fontos szerepet játszik, kritikus tényezővé vált. Az adatközpontok berendezéseiben használt fontos ásványok iránti szükséglet növekedése szintén fontos biztonsági probléma. A kereslet nő, a kínálat viszont egyelőre erősen koncentrált.

A károsanyag-kibocsátás növekedni fog, a szektor egészét tekintve azonban csekély lesz a mennyiség. Ha széles körben elterjed, az MI hozzájárul a kibocsátás-csökkentéshez, amellyel ellensúlyozza a miatta a légkörbe kerülő károsanyagokat (bármennyire is csekély az a mennyiség). Mivel a tudományos kutatások szerves része, olyan energiatechnológiákban is felgyorsítja az innovációt, mint az akkumulátorok és a napelem-rendszerek fejlesztése.

Az anyag mellett az IEA egy MI-ágenst is a felhasználók rendelkezésére bocsátott, interaktívan segíti őket az állítások megértésében, könnyed válaszokat ad a tartalommal kapcsolatos kérdésekre.

2025-höz képest az amerikai kormány alaposan megvágta a tudományos kutatásokra, köztük alapkutatásokra fordítandó 2026-os állami támogatást (az ábra a támogatás mértékének csökkenését szemlélteti), és a pénzelvonásnak komoly hatása lehet az ország versenyképességére, így a Kínával való rivalizálást meghatározó mesterségesintelligencia-fejlesztésekre is – írja Andrew Ng, gépitanulás-szakértő, majd hozzáfűzi: „a nyíltan megosztott kutatások finanszírozása az egész világnak hasznos, de leginkább az a nemzet profitál belőle, ahol a kutatásokat végzik.”

Állami támogatás nélkül Ng nem végezte volna el a Google Brain vezetői pozíciójába „repítő” munkáit, a mélytanulás (deep learning) nem tartana ott, ahol. Ezek a támogatások egyértelműen az USA számára hozzák a legtöbb hasznot: egyrészt mert az új ismeretek gyorsan elterjednek az országban, másrészt mert a kutatási folyamattal új tehetségek tűnnek fel.

Miért a Szilícium-völgyben van a legtöbb generatív MI-innováció? – teszi fel a kérdést Ng. Azért mert két ottani csapat, a Google Brain és az OpenAI elvégezte a megalapozó munka oroszlánrészét. A csapattagok más közeli cégekhez mentek, ottani egyetemekkel dolgoztak együtt, az ismeretek helyi hálózatokon és informális találkozókon gombamód terjedtek.

Az USA-ban történő kutatások országon belüli terjedése ugyanezt a mintázatot követi – különösen a nyíltan megosztott anyagok, a nyílt forráskód esetében. A nyitottság – főként felsőoktatási környezetben – erősíti, gyorsítja az innovációt.

Az alapkutatások állami finanszírozásával és a nyitott megközelítéssel mindenki jól jár, beleértve a versenytársakat is. A kutatások nyitottsága ezzel együtt a rivalizálás és a biztonság szempontjából is fontos. 

A generatív MI olyan gyorsan fejlődik, hogy az USA számára az élen maradás a legkritikusabb tényező; állami támogatás és nyitottság nélkül nem tudja megőrizni vezető pozícióját. Ng a generatív MI-ben a ChatGPT 2022. novemberi beindításakor még egyértelműen az Egyesült Államok mögött kullogó Kínát hozza fel példaként. A kelet-ázsiai ország tech-ökoszisztémája belülre nagyon nyitott, és ez a nyitottság rengeteget segített az utóbbi két év gyors fejlődésében. 

A nyílt tudományos kutatásokhoz bőséges állami forrás áll rendelkezésre, helyi vállalatok (Alibaba, DeepSeek) nyílt súlyú csúcsmodelleket fejlesztettek, a megközelítés felgyorsította az ismeretek áramlását. A munkaügyi törvények (nem lehet rivális céghez „átigazolni” stb.) és a munkakultúra jelentősen hozzájárulnak a különböző vállalatok dolgozói közötti ötletcseréhez – és ezzel ismét az innovációhoz.

Ng nem kívánja a kínai minta amerikai másolását, a tech-ökoszisztéma belső nyitottságát viszont példaértékűnek tartja, majd a legendás mérnök-feltaláló, tudományos adminisztrátor Vannevar Bush (1890-1974) mérföldkőnek számító 1945-ös beszámolójára a Tudomány, a végtelen határra emlékeztet. Az abban lefektetett elvek évtizedekre meghatározták az amerikai kutatásokat és a tehetséggondozást. A Bush által javasolt államitámogatás-rendszer az ország számára rendkívül hasznos felfedezéseket eredményezett.

Ng bízik benne, hogy Bush jól ismert „receptjét” más országok is átveszik, és masszív összegeket fektetnek tudományba, tehetségekbe, és persze az USA sem fog egy évnél tovább letérni a sikeres útról.

A nevadai Renotól keletre, építőmunkások adatközpont-város alapjait rakják le a sivatagban. 

A Google, a Tract, a Switch, az EdgeCore, a Novva, a Vantage és a PowerHouse mind hatalmas létesítményeket üzemeltetnek, bővítenek vagy építenek a Detroit városánál nagyobb alapterületű Tahoe Reno Ipari Parkban. 

Eközben a Microsoft több mint 225 hektárnyi beépítetlen ingatlant vásárolt a központban, illetve egy még nagyobb telket a közelben. Az Apple bővíti az ipari park közvetlen közelében található adatközpontját, az OpenAI pedig bejelentette: fontolgatják, hogy nyissanak egy létesítményt a sivatagairól is híres szövetségi államban.

A nagyvállalatok között a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez, tanításához és futtatásához szükséges erőforrások felhalmozásáért, az információk felhőben történő tárolásáért folyó verseny adatközpont-lázat indított el a sivatagban. A helyszínkiválasztás ideálisnak tűnik: elég messze van Nevada nagyobb városi központjaitól, nem vetül rá széleskörű figyelem, és egyesek attól tartanak, hogy a megfelelő ellenőrzés is elmarad.

A fejlesztések teljes mértéke és a lehetséges környezeti hatások egyelőre nem ismertek, ráadásul a környezeti lábnyom, az energia- és vízigény gyakran szigorúan őrzött céges titkok. Az érintett vállalatok nem is válaszoltak a szaksajtó ezirányú kérdéseire, és a projekttel kapcsolatos további információt illetően is szűkszavúak maradtak.

Az építkezések viszont töretlenül, lendületesen folynak jelenleg akkora területen, mintha öt Empire State Buildinget terítenénk ki vízszintesen. Az NV Energy, az állam kvázi monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatójának nyilvános adatai alapján egy tucatnyi adatközpont-projekthez közel hat gigawatt elektromosság-kapacitást igényeltek a következő évtizedre. Ennyivel Reno tágabb környéke a világ legnagyobb adatközpont-piacává válik.

A tervek megvalósulásához Nevada energiaszektorát mintegy negyven százalékkal kellene bővíteni. A bővítés kockázatos, hiszen egyetlen, jelenleg robbanásszerű növekedési szakaszban lévő iparágról van szó. A növekedés pedig vagy fenntartható, vagy nem.

Az energiaigények mellett a projektek évi többmilliárd gallonnyi vizet is elfogyaszthatnak (egy gallon 3,785 liter).. Nevada az USA legszárazabb szövetségi állama, és a klímaváltozás tovább rontja a helyzetet.

Nemzetközi csillagászcsoport két szülőcsillaga körül rendkívül fura, zavarodott módon keringő exobolygót figyelt meg. A Nu Octantis rendszerben, tőlünk hetvenkét fényév távolságra található égitest kétszer akkora, mint a Jupiter. 2004-ben fedezték fel, de mivel túl közel van ikercsillagaihoz, létezése több tudós szerint már akkor lehetetlennek tűnt.

A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerzői bizarrnak tűnő új elmélettel magyarázzák a rendkívül szoros pályán keringő égitest létezését: a bolygó és az egyik csillag két ellentétes irányban kering a másik csillag körül, azaz a bolygó retrográd mozgást végez, vagy fordítva kering a csillag körül.

Létezése ellentmondásos, mert nem voltak megfigyelési előzményei, és azt várjuk, hogy az égitestek előrehaladó pályát alakítanak ki, ha a csillagokkal egyidőben jönnek létre – magyarázza a hongkongi Man Hoi Lee, a tanulmány egyik szerzője.

A problémát tovább bonyolítja, hogy a tudósok szerint a bolygó keringési pályája a két csillag közé kerül. Mozgása olyan, mint egy szabálytalan tánc, és egyben rámutat, mennyi mindent kell még megtanulnunk többcsillagos rendszerek bonyolult pályamechanikájáról.

A jelenségből egyértelműen következik, hogy a kutatóknak az eddig gondoltaknál több csillag-bolygókeletkezési és fejlődési forgatókönyvvel kell számolniuk.

A rendszer egyik csillaga életciklusa végéhez közeledő fehér törpe. A becslések alapján 2,9 milliárd éve keletkezett Nu Octantis ezzel még egzotikusabbnak, furcsábbnak tűnik.

A bolygó azonban jóval később jött létre, és vagy mindkét csillag körül keringett, s miután az egyikből fehér törpe lett, szokatlan pályára váltott, vagy a törpéből gyűjtötte össze jelentős tömegét. A pontosabb képhez mindenesetre további kutatások szükségesek.

Más bolygók szoros bináris rendszerekben történő megfigyelése kései vagy főciklus utáni csillagkomponensekkel, további fogódzókat ad bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez – összegeznek a hasonló bináris csillagrendszerek, mint a Jupiternél hatszor nagyobb tömegű gázóriásnak otthont adó HD 59686 közelebbi megismerésére készülő kutatók.

Az Apple június 9. és 13. közötti Globális Fejlesztői Konferenciáján (Worldwide Developers Conference, WWDC 2025) mutatja be az iPhone operációs rendszerének legújabb változatát. A következő verzió logikus elnevezése iOS 19 lenne, de nagy valószínűséggel mégsem az lesz.

Ezzel a lépéssel a techóriás megbolygatja névadási rendszerét. A váltás lényege, hogy az elnevezés az évet fogja azonosítani, az átállás az operációs rendszerek nevében bekövetkezett eddigi legnagyobb változás lesz.

Az ügyben jártas, megbízható Bloomberg-források alapján az új névadási rendszer más Apple-eszközökön futó szoftverekre is kiterjedhet, és például hamarosan megismerhetjük az iPad-re írt (18 utáni) 26-ot, a Mac-es 26-ot, az Apple okosórája, az Apple Watch watchOS rendszerének 26-os, a tvOS és a visionOS szintén 26-os számú változatát.

A nagyvállalat a következetesebb márkaépítés, az ügyfelek és a fejlesztők számára zavaró megközelítéstől való eltávolodás miatt dönthetett így. Ha ránézünk a mostani nevekre, nem ok nélküli a váltás: iOS 18, watchOS 11, macOS 15, visionOS 2… A különböző számok azt sugallják, hogy mindegyik más időpontban jelent meg.

Könnyen elképzelhető persze, hogy az Apple-termékeket használók többségét különösebben nem érdeklik a nevek, mert egyszerűen csak a rendeltetésszerű működést várják el a programoktól, és az operációs rendszer részleteire alig figyelnek. Mindezzel együtt az Apple jogosan gondolhatja, hogy az egységesítés segít a marketingnek, növeli az eladásokat.

Kevésbé tűnik világosnak, hogy miért választottak ki a megjelenési időpontot egy évvel követő számot. Ha idén ősszel jelenik meg az új iOS, miért iOS 26, s nem iOS 25 lesz?

A lépés nem előzmények nélküli és a válasz is benne van. A rivális Samsung 2020-ban átnevezte Galaxy S készülékcsaládját Galaxy S20-ra (S11 helyett), és így rögvest passzolt a megjelenés évéhez. Lehet, hogy az Apple is ugyanezt fogja tenni az iPhone-nal, annyira viszont nem akar közösködni a dél-koreai multinacionális céggel, hogy lényegében egy az egyben átvegye az öt évvel ezelőtti változtatást?

Így csak az évszám-alapú megkülönböztetés hasonló, viszont autógyártók új modell-elnevezéseinek mintájára, a mostani helyett a következő évet használják. Jövő héten erre a kérdésre is választ kapunk, már amennyiben igaznak bizonyulnak az előzetes – és logikus lépésnek tűnő – hírek.

Az amerikai kormány bejelentette: több tízmilliárd dollár értékű mesterségesintelligencia-technológiát és szolgáltatást, köztük a chiptervező AMD és Nvidia, a techóriás Amazon, Google, IBM, Oracle és Qualcomm termékeket ad el Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A chipcégek értékesítésre kerülő sok-sokszázezer fejlett chipjének kivitelét a korábbi (Biden) adminisztráció alatt korlátozták.

A szövetségesekre és baráti kereskedelmi partnerekre (Szaúd-Arábia, Emírségek, Szingapúr stb.) is vonatkozó megszorításokat májusban visszavonták, míg a Kínával, Iránnal és Oroszországgal stb. szemben megtartották.

Az amerikai vállalatok két regionális partnerrel fognak együttműködni: a Humain MI-céget a szaúdi kormány támogatja, a G42 technológiai konglomerátum székhelye az Abu Dhabi emirátus.

Az Nvidia 18 ezer GB300 MI-chipet értékesít a Humain-nek adatközponti használatra, majd további többszázezer GPU-t (grafikus feldolgozóegységet) a következő öt évben. Az AMD és a Humain tízmilliárd dollár értékű, öt év alatt megvalósítandó MI-adatközpont befektetésben egyezett meg. Egyelőre nem tudni, hány chipről van szó.

Az Amazon és a Humain ötmilliárd dolláros MI Zónát létesít infrastruktúrával, szerverekkel, hálózatokkal és tréningprogramokkal. A Google, az IBM, az Oracle, a Salesforce és mások 80 milliárdot invesztálnak a Humain-be.

Szaúd-Arábia februárban bejelentette, hogy 1,5 milliárdot költ a Groq következtető chipre és a királyságban lévő Groq-adatközpontot tovább bővítik (a Groq nem tévesztendő össze a Musk-féle xAI Grok nyelvmodelljével).

Amerikai politikai és üzleti körökben tartanak attól, hogy a Kínával közeli kapcsolatban álló arab országokon keresztül a kelet-ázsiai szuperhatalom valahogy hozzá fog férni amerikai technológiákhoz. Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a korlátozások fenntartásával az érintett országok kínai mesterségesintelligencia-megoldásokat vennének, és lazulnának gazdasági kapcsolataik Washingtonnal, illetve függőségbe kerülnének Pekingtől.

A lépéssel a térségben mindenképpen növekszik a közép-keleti amerikai befolyás, másrészt diverzifikálódnak az ottani olajalapú gazdaságok. A globális technológiai, MI csomóponttá válni igyekvő Szaúd-Arábia ilyetén megerősítése az ősellenség Iránnak is szól.