Donald Trump alatt az Egyesült Államok egyértelműen meg akarja szilárdítani vezető szerepát a mesterségesintelligencia-fejlesztésekben. A célt többek között a korlátozások csökkentésével kívánják elérni.

Az elnök 180 napos határidőt tűzött ki az MI cselekvési tervének elkészítésére, és erről szóló végrehajtási tervet írt alá. Az USA MI-hegemóniájának alapjait, a nemzetbiztonságot, a gazdasági versenyképességet akarja növelni vele.

A rendelet az MI cselekvési terv kidolgozásának felelősségét az adminisztráció három kulcsfigurájára ruházza: Michael Kratsiosra, az elnök tudományos-technológiai asszisztensére (a Scale AI korábbi ügyvezető igazgatójára), az MI és a kriptovaluták új speciális tanácsadójára, David Sacks kockázatitőke-befektetőre, valamint Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóra. 

A cselekvési tervnek fenn kell tartania, erősítenie kell az USA globális MI-dominanciáját, és egyben fel kell függesztenie Joe Biden „ezzel elvileg ellentétes”, a fejlődés helyett hipotetikus veszélyeket hangsúlyozó 2023-as rendeletét.

Amerikai cégeknek ideológiai elfogultság nélkül, társadalmi céloktól mentesen kell MI-rendszereket fejleszteniük. A kormány meggyőződése, hogy a mostani rendszerekbe liberális politikai elfogultságot kódolnak. 

A rendelet a Szövetségi Menedzsment és Költségvetési Hivatalt arra utasítja, hogy az USA versenyképességével és nemzetbiztonságával összhangban álló MI-cégeknek ítéljen oda kormányzati szerződéseket. 

A legtöbb rendelkezés jelentős mérlegelési jogkört hagy a cselekvési tervet kidolgozó csapatnak, így azok értelmezését és végrehajtását nyílt végűvé teszik.

A rendelettel párhuzamosan az elnök bejelentette az OpenAI-t, az Oracle-t és a SoftBank-et magába foglaló Stargate vegyesvállalatot.

A három vállalat tervet vázolt fel, hogy százmilliárd dollárt fektetnek be az MI számítási infrastruktúrájába, például következőgenerációs adatközpontokba, majd 500 milliárd dollárt további négy év alatt ruháznak be. Ezen kívül az adminisztráció nemzeti energia-vészhelyzetet hirdetett az Egyesült Államok energiaellátására vonatkozóan, és utasítást adott ki a hazai energiatermelés felgyorsítására. Az intézkedések célja az olyan energiaigényes mesterségesintelligencia-kezdeményezések támogatása, mint a Stargate, azáltal, hogy felszámolják a szabályozási akadályokat az olaj-, gáz- és megújulóenergia-projektek szövetségi területeken történő kivitelezése előtt.

A kínai DeepSeek R1 mesterségesintelligencia-chatbotja alaposan felforgatja a területet. Teljesítménye eléri az OpenAI o1-ét, a modell nyílt forrású, szabadon hozzáférhető. Az amerikai tech nagyágyúk a tőzsdén rosszul reagálták le a kelet-ázsiai riválist.

Közvetlen következmények?  

Egyrészt, Kína generatív MI-ben utolérte az USA-t, ami nyilván hatással lesz az MI ellátási láncra. Másrészt, a nyílt súlyú modellek árucikké teszik az alapmodell-réteget, komoly lehetőségeket teremtve alkalmazásfejlesztőknek. Harmadrészt, nem a méretnövelés az MI fejlődésének egyetlen útja. Annak ellenére, hogy a feldolgozó kapacitásra irányul a hype, az algoritmikus innovációk gyorsan csökkentik a gyakoroltatás költségeit.

A ChatGPT 2022. novemberi indulásakor az USA jelentős mértékben Kína előtt járt a generatív mesterségesintelligencia-fejlesztésekben. A különbség viszont jócskán és folyamatosan csökkent az utóbbi két évben. A kínai modellek megközelítik, egyes területeken, például videógenerálásban pedig meg is előzik már az amerikaiakat.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő kiemeli az R-1-hez adott részletes technikai ismertetést, miközben több amerikai vállalat a nyílt forrást – az emberiségre leselkedő potenciális veszély miatt – elfojtó javaslatokkal bombázta a szabályozókat. Most egyértelművé vált, hogy a nyílt súlyok/nyílt forrás az MI ellátási lánc szerves része, és egy csomó cég használni is fogja. Ha az USA továbbra is stigmatizálja az open source törekvéseket, Kína leuralja a láncnak ezt a részét.

A nyílt súlyok már eddig jelentősen hozzájárultak az LLM tokenek áreséséhez, a DeepSeek modellje tovább erősíti a tendenciát. Az alapmodellek és az API-hozzáférés (alkalmazásprogramozói felület) nehéz vállalkozás, sokan máig nem tudják, hogyan tegyék rentábilissá modelljeik irdatlanul költséges gyakoroltatását, csökkentsék a fejlesztési kiadásokat. Az R-1 ösztönzőleg hathat, hogy nemcsak az amerikai MI-vállalatok útja járható, hanem olcsóbban is létrehozhatók csúcsmodellek, alkalmazások serege építhető rájuk.

Az R-1 azt is szépen szemlélteti, hogy az MI-fejlődésnek nem a méretnövelés az egyetlen útja. Hiába ölnek bele dollármilliárdokat, hiába igyekeznek egyesek elhitetni, hogy előrelépés csak így várható, a valóság sokkal árnyaltabb, a cél többféle megközelítéssel elérhető. Az amerikai embargó miatt a DeepSeeknek optimalizálási módszereket kellett megújítania, hogy gyengébb GPU-kat futtatva érjen el a modell ugyanolyan teljesítményt, mint az o1.

A közeljövő kérdése, hogy ezzel tendenciózusan csökken-e gyakoroltatáshoz a számítási igény. Az intelligencia és a számítások iránti kereslet mindenesetre folyamatosan nő, plafon a csillagos ég, és annál jobb, annál többet használunk mindkettőből, ha minél olcsóbb.

A DeepSeek fejlődését sokan sokféleképpen magyarázzák. Geopolitikai hatásai még elemzés tárgya, a ráépülő alkalmazási lehetőségek is. A nyílt hozzáféréssel viszont olyanok előtt is adott a lehetőség, akik eddig csak álmodozhattak a drága modellek miatt.

Az egyre nagyobb mértékben terjedő, a terület egyik legsikeresebb háztartási alkalmazásának számító robotporszívók kényelmesebbé teszik életünket – feltéve, ha csak egy szintet kell megtisztítaniuk. Ha egy terület részeit lépcsők választják el egymástól, a gépnek némi segítségre van szüksége, hogy az egyik kiemelkedésről a másikra jusson.

A háztartási berendezéseket gyártó kínai Dreame Technology a cég zászlóshajójának számító legújabb robotporszívója, a Dreame X50 Ultra emelőrendszerrel működik, a lift teszi lehetővé, hogy hat centiméter magas lépcsőkkel is elboldoguljon.

Ez a rendszer, a ProLeap System kategóriája elsői közé tartozik. Garantálja, hogy a gép átugorjon vezetékeket, alkalmi szalagokat és más akadályokat (több mint kétszázat).

A navigációs rendszer elég alacsonyra engedi a robotot, így ágyak és kanapék alatt is tisztogat. A tornyot, a gép tetején lévő kerek részt ledobva, fedélzeti kamerákkal navigál, kerüli ki az akadályokat. 89 milliméteres hasmagassága szintén egyedi.

Ha hosszú a hajunk vagy házi kedvenceink szőre, a robot azzal is elboldogul. Viszonylag zajmentesen, akár harminc centis gubancokkal is megbirkózik, ami igencsak bámulatra méltó teljesítmény. Komoly szívóerővel rendelkezik.

A porszívózás mellett, ugyanabban a ciklusban fel is mos. A mechanizmus akár 10,5 centire is megemelkedik bolyhos szőnyegek tisztításához. Befejezve a munkát, a bázisállomás kimossa a felmosót, Így nem marad a gépben semmi, ami megzavarná a következő tisztítást.

A használat hangutasításokkal egészíthető ki. Beállíthatjuk, hogy megadott időpontokban végezze munkáját, de mondhatjuk is neki, hogy „Ok, Dreame, kezdj porszívózni!” A tisztítás módját szintén szabályozhatjuk – növeljük vagy csökkentjük a vízfogyasztást, fel- és leengedjük a kefét stb.

A gép már megrendelhető, kiskereskedelmi ára 1700 dollár lesz, három év garanciával, és 150 dollár értékben a csomag olyan kiegészítőket is tartalmaz, mint súrolópárnák, kefék stb.

TikTok-felhasználók sokáig a szólásszabadság mennyországaként élték meg a platformot. A kínai ByteDance tulajdonában lévő közösségi médiumot az USA-ban a tavalyi év végén betiltották, és miután elsötétedett, Donald Trump elnöki rendelettel meghosszabbította működési engedélyét, így ismét elérhetővé vált.

Az amerikai felhasználók azóta sorra panaszkodnak. A Biden-adminisztráció mindkét nagy párt által jóváhagyott tiltását nemzetbiztonsági okokkal magyarázták. A végzésben az is állt, hogy a platformot amerikai vállalkozónak kell eladni. Trump megoldást ígért, hozzá közeli személyeket érdekelhet az üzlet, állítólag maga Elon Musk is lehet a befutó.

A felhasználók elmondása alapján kevesebb a live stream, bizonyos tevékenységeket nagyobb mennyiségben távolítanak el, vagy jelölnek meg a közösségi irányelvek megsértése miatt. Korábban engedélyezett megnyilvánulásokról is szó van.

A TikTok vezetősége állítja, hogy politikájuk és az algoritmusok nem változtak meg egyetlen hétvége alatt. Keményen dolgoznak a normális működés visszaállításáért, ami átmeneti instabilitással járhat – áll közleményükben.

Sokan másként látják, több tartalommoderálásra panaszkodnak, korlátozottabbak a keresési eredmények, szaporodnak a félretájékoztatásra vonatkozó figyelmeztetések, a felhasználókat forrásaik ellenőrzésére szólítják fel. Például Elon Musk egyes szélsőséges megnyilvánulásait bíráló, kifigurázó anyagokat is tüntettek el, korlátoztak. Az új elnököt negatív fényben feltüntető videókat szintén távolítottak el.

A felhasználók egyértelműen politikai indíttatás miatt panaszkodnak.

Ma már eltávolítják a korábban engedélyezett „szabad Palesztinát” vagy „szabad Luigit” (a UnitedHealth egészségbiztosító vezérigazgatójának gyilkosa) posztokat. A TikTok nem engedélyezi a gyűlöletbeszédet és az erőszakra buzdítást – reagált a közösségi médium.

Donald Trump közben aláírt egy, a szólásszabadságot (értsünk rajta akármit is) engedélyező és a cenzúra végét ígérő, kifejezetten a közösségi hálózatokra vonatkozó rendeletet.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő részt vett az éves davosi Világgazdasági Fórum-rendezvényen. Beszélgetéseinek többsége mesterséges intelligenciáról, a technológia üzleti alkalmazásairól és szabályozásáról szólt, de cégének legutóbbi fejlesztése, egy MI-alapú éghajlat-szimulátor kapcsán a geomérnökségről (más néven klímamérnökségről) is faggatták. Meglepődött az általános pozitív reakciókon.

A geomérnökséget nagyon komolyan át kell gondolnunk, mert a széndioxid-kibocsátást sürgősen és az eddigieknél drasztikusabban kell csökkentenünk – bár a frissen beiktatott Donald Trump amerikai elnök szlogenné vált drill, baby, drill („fúrj, bébi, fúrj”) programmondata és az USA újbóli kiléptetése a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban maximalizáló Párizsi Egyezményből épp ellentétes irányba mutat.

A jelenlegi trendek alapján a 2,5 fokos vagy még nagyobb felmelegedés a realitás. Ráadásul, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, további hirtelen változások jöhetnek. Ng négylábú szék megdöntésével szemléltet: ha csak néhány fok a dőlés, visszaesik a négy lábára. De ha elég messzire, a „fordulóponton” túlra billen, akkor végérvényesen felborul. Az éghajlatváltozás fordulópontjai is ilyenek. Ha a bolygó egyes részei kellő mértékben felmelegedtek, eljuthatunk egy pontig, ahonnan a Föld drasztikusan újraszervezi magát, és onnan már nincs visszaút.

Ilyen lehet az arktiszi permafroszt megolvadása, amellyel további metán (szintén üvegházhatású gáz) kerül a levegőbe, vagy a meleg vizet a trópusokról északra terelő óceánáramlatok összeomlása. Ha a felmelegedés tempóját alacsonyan tartjuk, jóval kisebb az esély fordulópontok eléréséhez. Ezért van szükség az 1,5 Celsius-fokos limitre.

Fenntartására a geomérnökség ad reményt. Ha fényvisszaverő részecskéket fecskendezünk a légkörbe (stratospheric aerosol injection, SAI), hogy a napfény egy százalékát visszaverjék az űrbe, a globális lehűlés mértéke kb. 1 Celsius-fok lenne.

Az SAI-nek vannak kockázatai is. Ahogy a globális felmelegedés hatása régiónként más, a globális lehűlés eloszlása is egyenetlen lenne. Mindezzel együtt, az 1,5 fokkal felmelegedő bolygó élhetőbb, mint a 2,5-tel. Miután MI- és klímaszakértőkkel is sokat tárgyalt a témáról, Ng véleménye, hogy a kockázatok sokkal kisebbek, mint amilyen nagy a nyereség.

A kutató bizakodik, hogy sikerül létrehozni a geomérnöki tevékenységről döntő globális irányítási struktúrát, és ha igen, alaposan megvitatnák a beavatkozás mértékét és hogyanját. Nyilván nagyon kicsi, például 0,1 fokot kiváltó permetezéssel kezdenék, amelynek a következményei egyszerűbben visszafordíthatók, és ha működik, lépésről lépésre tűznének ki ambiciózusabb célokat.

A megvalósításhoz bonyolult mérnöki kihívásokat is meg kell oldaniuk, például azt, hogy hogyan építsenek és működtessenek a részecskéket hatékonyan pernetező flottát. MI-klímamodellek ebben is segíthetnek.

A DeepSeek startup a techvilágot felforgató R1 modellje változásokat vetít előre. A kód és a súlyok ingyenes licenc alatt állnak, kereskedelmi és magáncélra egyaránt használhatók, például az R1 outputjaira épülő új modellek gyakoroltatására is. A modell explicit promptolás nélkül, az OpenAI munkái hatására tavaly markáns trenddé vált gondolatlánccal (Chain-of-Thought, CoT) működik.

Az R1 a DeepSeek-V3-Base változata. Négy lépésben finomhangolták, hogy tudjon gondolatlánccal működni. Szakértői transzformer 671 milliárd paraméterrel, amelyek közül 37 milliárd bármikor aktív. 128 ezer input tokent dolgoz fel, a DeepSeek API-ján (alkalmazásprogramozói felületén) érhető el.

Az alapmodellt változatos technikákkal generált, többezer hosszú CoT-példán gyakoroltatták.

Csoportos relatív irányelv-optimalizálással, egy megerősítéses tanulás algoritmussal javítottak kihívással járó problémákra vonatkozó megoldó-készségét, majd további finomhangolással, az R1 fejlődő verzióival kb. 600 ezer választ generáltattak érvelési felszólításokra. Újabb 200 ezer nem-érvelő példával keverték össze. Ezeket a Deep-Seek-V3-Base alapján vagy gyakorló-adatkészletből generálták.

A következő, utolsó finomhangolásnál ismét megerősítéses tanulást használtak. Ezzel a lépéssel az érvelési problémák pontosságának növelésére ösztönözték a modellt, miközben javította segítőkészségét és amennyire tudták, a kártékony reakciós készséget is kigyomlálták belőle (magyarán szinte senkit sem gyaláz).

A kutatók hét kapcsolódó modellt adtak ki. A DeepSeek-R1-Zero hasonlít az R-1-hez, finomhangolása viszont teljes egészében megerősítéses tanulással történt. A Zero puszta ösztönzésre képes problémamegoldó stratégiákat kidolgozni – emelték ki a fejlesztők. De még valószínűbb volt, hogy összekever nyelveket, és olvashatatlan outputokkal áll elő.

Hat kisebb, másfél, hét, nyolc, tizennégy, harminckét és hetvenmilliárd paraméteres modellt is kiadtak. Négy a Qwen, kettő a Llama változatain alapul. 

A DeepSeek kínai startup R1-e ugyanolyan jó, sőt, egyes feladatokban jobb következtető-érvelő modell, mint a világvezető ChatGPT o1 – derült ki friss teljesítménymérésekből. A cég ékesen szemlélteti, hogy a korlátozások (az MI-hez szükséges amerikai high-tech exporttilalma) hogyan fordíthatók innovációvá.

A Szilícium-völgyet, az egész globális MI-fejlesztő közösséget sokkolta a Donald Trump elnöki beiktatására időzített hír, és az amerikai Big Tech pánikmódra kapcsolt. 

A DeepSeek R1 nevű modelljét az amerikai nagy nyelvmodellek (LLM-ek) töredékért fejlesztették, gyakoroltatták, működtetik. Ráadásul nyílt forrású, ingyenes, azaz demokratizál és egyenlősít, például a Globális Dél anyagiakban nem dúskáló fejlesztőinek is lehetővé teszi a használatot, innovációt.

R1 teljesítménye azt is jelzi, hogy a szigorítások nem úgy működnek, ahogy Washingtonban elképzelték. Annyit értek el velük, hogy a kínai startupok a hatékonyságot, az erőforrás-takarékosságot és az együttműködést előtérbe helyezve, újítani kezdtek.

A különösen matematikában ás kódolásban kiváló modell létrehozásához a DeepSeeknek át kellett dolgoznia a gyakoroltatási folyamatot, hogy csökkentse az Nvidia csúcsmodelljeinél jóval kevesebbet, feleannyit teljesítő grafikus processzoraira (GPU-ira) nehezedő nyomást.

A mérnökileg egyszerű R1 a ChatGPT o1-hez hasonlóan, problémákat lépésről lépésre, a lépéseket azonban nem akkurátusan részletezve, érvelve, „gondolatlánccal” (Chain-of-Thought, CoT) oldja meg.

A DeepSeek hat kisebb, laptopokon is futó változatot is közzétett. A hírverés ellenére viszonylag keveset tudunk a 2023-ban, Hangcsouban alapított startupról. Alapítója Liang Wenfeng informatikus, villamosmérnök, az ő célja is általános mesterséges intelligencia, AGI építése.

A kínai MI-terepet olyan techóriások, mint az Alibaba és a ByteDance, valamint bőkezű befektetők által támogatott, nem túl sok startup uralja. Kis- és középvállalkozásoknak kifejezetten nehéz betörniük, versenyezniük. Ritkák az anyagi támogatóköröket nem tervező cégek, mint a DeepSeek.

2024 nyarán Liang elmondta egy interjúban, hogy a chiptilalom mellett a helyi MI-mérnöki technikák is problémásak, mert nem elég hatékonyak és sokat fogyasztanak. Cége mindenesetre megtalálta a megoldást, a hardveres kihívást innovációvá változtatták.

A fiatal kínai fejlesztők új generációja egyértelműen nyílt forráskódban és együttműködésben gondolkozik. Ezzel is kompenzálják az amerikai tiltásokat.

Képzeljük el, hogy ikonikus figurává vált kedvenc beszélgetős műsorvezetőnket mesterséges intelligenciával egy az egyben újraalkotják. Ez történt az Egyesült Királyságban, a 2023-ban elhunyt Michael Parkinsonnal – ma már digitális ikertestvére készíti a celebinterjúkat. A döbbenetes fejlődés mély kérdéseket vet fel ember és beszélgetős műsorok jövőbeli kapcsolatáról.

Bernard Marr jövőkutató igyekszik megválaszolni a kérdéseket. Saját podcastjában interjúvolt már MI-műsorvezetőt, rendelkezik személyes tapasztalattal. Pozitív példája: egy műsorban MI és ember, ketten végzik a munkát, jól kiegészítik egymást, a robotikus hang nem zavar senkit. A készítők viszont egyértelművé tették, hogy a páros egyike gép, ráadásul antropomorfizálni sem akarnak, azaz nem teszik emberivé, nem adnak emberi külsőt az MI-nek.

A Virtually Parkinson viszont átlép egy aggályokra okot adó küszöbértéket. Technológiailag kifogástalan, de Marr szerint sérti az igazi Parkinson interjúit egyedivé tevő és algoritmikusan utánozhatatlan eredeti emberi kapcsolatokat.

Ha technikailag egyedülálló is egy ilyen műsor, akkor is eredetiség-problémákat vet fel.

Pénzügyileg mindenképp vonzó egy MI-házigazda: nem fárad el, nincs fizetése. Csakhogy ennek ára van, mert egy podcast a műsorvezető-közönség viszony miatt vonzó, és az MI még nem rendelkezik a szükséges empátiával.

Marr felelős mesterségesintelligencia-fejlesztésről beszél. Házigazdák gépi helyettesítése megerősíti, hogy mennyire figyelembe kell venni morális elveket, például a másolt személynek vagy rokonainak beleegyezése nélkül ne lehessen ilyen műsort készíteni.

Különbséget kell tenni az MI emberek készítette tartalmat feljavító szerepe és a humán műsorvezető teljes helyettesítése között. Egy egyértelmű gép társ-műsorvezető pontosan ezért ad pluszt az adott műsorhoz, növeli eredetiségét. Készítője autentikus marad, és a technológiai innováció adta lehetőségekkel is él. Az egyensúly megtartása a kulcs.

Merre tovább? A gyorsuló fejlődéssel magunktól is meg kell kérdezni, hogy mit értékelünk legtöbbre egy podcast-ben. Mert valószínűleg nem a technikai tökély, hanem inkább az emberi tökéletlenség algoritmussal utánozhatatlan pillanatai teszik egyedivé.

Marr szerint az MI kulcsfontosságú segédszerepet fog játszani a jövő beszélgető műsoraiban, de az emberi interakció nyers eredetiségét soha nem helyettesítheti. Ellentmondásos jelenség: miközben tökéletes digitális házigazdákat igyekszünk létrehozni, pont a minket egyértelműen emberivé tevő tökéletlenségek miatt mégsem lehetnek tökéletesek.

Az Európai Bizottság január huszadikán panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Kína „tisztességtelen és törvénytelen” gyakorlata ellen. A kelet-ázsiai ország a Bizottság szerint szabadalmak tulajdonosainak beleegyezése nélkül világszerte jogdíjakat állapít meg alapvető uniós szabványok szerinti szabadalmakra.

Az Unió kereskedelmi politikáját felügyelő Bizottság közölte: Kína felhatalmazta saját bíróságait arra, hogy világszerte díjakat állapítsanak meg csúcstechnológiákkal foglalkozó EU-s vállalatok számára. A gyakorlat különösen a telekom-szektorban számottevő.

Ez pedig az európai cégeket globálisan kamataik csökkentésére kényszeríti, amellyel a kínai gyártók olcsóbban – és „tisztességtelenül” – hozzájutnak a szóban forgó uniós vállalatok technológiáihoz – áll a közleményben.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium sajnálkozását fejezte ki az Unió döntése miatt, hogy panasszal él. Elmondták, hogy Kína a WTO szabályai szerint kezeli az ügyet, ugyanakkor megvédi törvényes jogait, kiáll saját érdekei mellett.

Az ügy sztenderd alapvető szabadalmakra (standard essential patent, SEP) vonatkozik. Ezek a bizonyos szabványoknak megfelelő áruk gyártásához elengedhetetlen technológiákat védik, mint például az 5G mobiltelefonokhoz szükségeseket. Ilyen szabadalombirtokos például a Nokia vagy az Ericsson.

A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezésének első lépéseként kérvényezte a Kínával való konzultációt. Amennyiben hatvan napon belül nem születik kielégítő megoldás, az Európai Unió végrehajtó testülete ítélőtábla felállítását kérheti.

A testület eljárása általában tizenkét hónapig tart.

A Bizottság közölte, hogy az ügy egy másik, 2022-ben a WTO elé terjesztett, a kínai perellenes tiltó határozatokkal kapcsolatos vitával függ össze. A kínai döntés lényege, hogy azzal távközlési szabadalmak birtokosainak szellemi tulajdonjogaik kínai bíróságokon történő érvényesítési lehetőségeit nemcsak erősen korlátozzák, hanem súlyos pénzbírságra is büntetik őket, ha mégis úgy tesznek.

Az ügyben eljáró testület várhatóan az idei első negyedévben adja ki zárójelentését.

Az Nvidia Project Digits-e nem akármilyen új desktop komputer: azért fejlesztették, hogy nagy mesterségesintelligencia-modellek fussanak rajta. A személyi számítógép fejlesztőket hivatott segíteni, hogy a futtatás mellett helyben finomhangolhassák is modelljeiket.

Az egy kézben elférő, tehát kicsi gépet májustól kezdik árulni, kezdőára háromezer dollár lesz. A teljes specifikáció még nem áll rendelkezésre.

Maximum kétszázmilliárd paraméteres modellek futnak rajta, azaz az átlagos fogyasztói hardveren működő modelleknél ötször nagyobbakkal elboldogul a Project Digits. Ebből következik, hogy például a mostani egyik csúcsmodell, a 405 milliárd paraméteres Meta Llama 3.1 működtetéséhez össze kell kapcsolni két egységet (kettő elég hozzá).

A gép az Nvidia Ubuntu Linuxra emlékeztető DGX operációsrendszerével működik. Az Nvidia Blackwell GPU (grafikus feldolgozóegység) és a Grace CPU (központi feldolgozóegység) architektúráját összekombináló 10 GB „rendszer egy chipen” alapul. Utóbbi kettőt nagy sávszélességű NVLink kapcsolja össze.

A Blackwell GPU a nagyvállalat legújabb B100 GPU-inak az alapja, míg a Grace CPU architektúrát kifejezetten adatközponti mesterségesintelligencia-munkaterhelés menedzselésére tervezték.

A komputert az asztali gépszinten nagyon komoly kapacitást jelentő 128 GB egyesített memóriával és négy terabájt SSD-vel látták el. Az Nvidia DGX felhőszolgáltatására kapcsolódva fejlesztők számára lehetővé teszi, hogy helyi gépükön futó modelljeiket a felhő-infrastruktúrában telepítsék.

Bevett dolog az Nvidia A100 és H100 GPU-in gyakoroltatni modelleket. Áruk legalább 8 ezer vagy 20 ezer dollár, negyven és nyolcvan gigabájt közötti memóriával. Ezek a súlyos követelmények sok fejlesztőt arra késztetnek, hogy felhőszolgáltatóktól vásároljanak számítási infrastruktúrához való hozzáférést.

A háromezer dolláros 128 giga memóriás Project Digits itt jön képbe, mert lehetővé teszi gépitanulás-fejlesztőknek, hogy saját gépükön futtassanak és trenírozzanak nagyobb modelleket.