A Carnegie Egyetem kutatói apró csillagot, egy vörös törpét fedeztek fel. De a csillagot tanulmányozva, valami teljesen váratlant, egy Jupiter-méretű gázóriást is felfedeztek.

A miénkhez hasonló méretű csillagrendszerben ez nem lenne különösebben meglepő, ám a mi napunk méretének negyedét alig kitevő gazdacsillag rendszeréhez tartozó TOI 5205b exobolygó hihetetlenül nagynak tűnik. Valahányszor elhalad előtte, a csillag fényének hét százalékát blokkolja, és így hozta létre az eddig feljegyzett egyik legnagyobb exobolygó-átmenetet.

A jelenség annyira rácáfol a fizika szabályaira, hogy a csillagászok „tiltott bolygóként” kezdték emlegetni az exobolygót. A gázképződési modellek nem adnak magyarázatot arra, hogy a Nap tömegének mindössze negyven százalékát kitevő pici vörös törpe hogyan képes életet adni a gázóriásnak.

A kutatók a James Webb űrteleszkóppal megint bepillanthattak a légkörébe, és még furcsább dolgokat tártak fel az óriásról. A legszokatlanabb, hogy a hidrogénhez képest alacsonyabb a nehéz elemek koncentrációja, mint a mi naprendszerünkben található két gázóriásnál, a Jupiternél és a Szaturnusznál. Másként alakulhatott ki.

A fémtartalom szintén alacsonyabb, azaz a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek bőségesen megtalálhatók a „tiltott bolygón.” A csillagászok szerint ezek a megállapítások komolyan befolyásolják az adott csillag élettartamának korai szakaszában történő óriásbolygó-képződés megértését.

Az elfogadott elmélet alapján a bolygók a nagy csillagokat körülvevő forró gáz- és porkorongban fogannak. A korong a csillag keletkezése után alakul ki, míg maga a csillag a hatalmas és sűrű köd összeomlásából keletkezik. A korong a visszamaradt anyagokból áll, amelyek a csillag kozmikus társaivá válnak.

Az úgynevezett protoplanetáris korongban lévő zsebek idővel sziklás bolygókká, sziklás maggá sűrűsödnek. A mag végül még nagyobb gázóriássá válik. A legtöbb modell szerint ezeknek a magoknak a Földnél tízszer nagyobb tömeggel kell rendelkezniük, mert így van gravitációjuk, így sűríthetnek maguk köré gázokat.

A vörös törpének viszont nem kellett volna a kezdeti mag kialakulásához elegendő anyaggal rendelkeznie. A kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot az ellentmondásra, de a szokatlanul alacsony fémtartalom fogódzó lehet a megoldáshoz.

Ez arra utal, hogy a keletkezésnél befelé vándoroltak a bolygó nehéz elemei, illetve a belseje és az atmoszférája most sem keveredik egymással. Az eredmények szénben nagyon gazdag, oxigénben viszont szegény légkörre engednek következtetni.

Az adatközpontok száma rohamos nő, viszont még mindig hiányosak a hatásaik megértéséhez szükséges ismereteink.

A mesterséges intelligenciát működtető gigantikus központok nemcsak óriási energiamennyiséget használnak el, hanem a körülöttük lévő földet felmelegítő, százmilliók életét megnehezítő „hőszigeteket” is kialakítanak – derült ki a Cambridge Egyetem új kutatásából.

A kutatók egy kevésbé tanulmányozott hatást, az energiaintenzív folyamatok, köztük a számítások és a hűtőrendszerek működtetése közben generálódó hőt vizsgálták.

Összeszedték az elmúlt húsz év távérzékelőkkel gyűjtött hőmérsékleti adatait, majd összevetették azokat az MI hiperskálázók földrajzi elhelyezkedésével.A hiperskálázók (hyperscalers) azok a meghatározó, óriási méretű technológiai vállalatok, amelyek globális szintű felhőszolgáltatásokat, adatközpontokat és IT-infrastruktúrát üzemeltetnek. Olyan mértékben képesek növelni (skálázni) erőforrásaikat, ami elengedhetetlen a modern internetes szolgáltatások, a nagy adathalmazok kezelése és a mesterséges intelligencia (MI) működtetéséhez.  Az Amazon, a Microsoft vagy a Google többezer szerveres és óriási területű adatközpontokat tartanak fenn. Nagy részüket a 2010-es és a 2020-as években építették.

Sűrűn lakott urbánus területektől távoli, hatezernél több adatközpontra összpontosítottak. Azért esett rájuk a választás, mert ezeken a helyeken a környékbeli felszíni hőmérsékletet kisebb valószínűséggel befolyásolják más tényezők, mint például a gyártás vagy az otthonok fűtése. A kutatók kiszűrték az évszaki hatásokat, a globális felmelegedést és más tényezőket is.

Megállapították, hogy egy adatközpont működésének megkezdését követően átlagosan 3,6 Fahrenheit-fokkal emelkedett a felszíni hőmérséklet, de szélsőséges esetekben ez akár 16,4 Fahrenheit is lehet. (1 Fahrenheit 0,556 Celsius-foknak felel meg.)

A hőmérséklet-növekedés világszerte hasonló, és a hatások meglepő módon nem korlátozódnak az adatközpontok közvetlen környezetére, hanem akár tíz kilométerrel messzebbre is. Globális viszonylatban több mint 340 millió személyt érintett.

Az eredmények egyrészt az MI-adatközpontok következő években várható fellendülése miatt riasztók, másrészt a bolygó felmelegedését okozó szennyeződés már most is szélsőségessé teszi a hőhullámokat.

A tervezett bővítés a környezet, az emberi jólét és a gazdaság szempontjából egyaránt drámai hatással lehet a társadalomra. Úgy tűnik, hogy az MI-ből várható óriási bevételek reménye most felülírja a rendszerszintű gondolkodást, és a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint bármelyik átfogó és fenntarthatóbb rendszer.

Az eredmények hitelesítéséhez még több felmérésre van szükség, az adatközpontok masszív energiahasználata viszont egyre több aggodalomra ad okot.

A Google a Lyra 3 zenegenerátorral bővítette a Geminit és a YouTube-ot.

A zenegenerálás egyre inkább megtalálja a helyét a befolyásos szereplők által uralt szórakoztatóiparban. A Lyra 3 több mint 750 millió Gemini-felhasználót jelenthet, míg a szintén zenei MI Suno és Udio felhasználói bázisa nagyjából két, illetve 3,3 millió. Emellett – ellentétben a lemezkiadók célkeresztjébe került másik kettővel – eredeti anyagokat készít, és olyan biztosítékokat is kínál, mint a licencelt muzsikával kapcsolatos képzés, hogy elkerüljük a szerzői jogi problémákat.

A zeneipar a szerzői jogsértések miatt agresszíven üldözi az MI-alapú generátorok fejlesztőit. A Suno és az Udio már nem a semmiből állítanak elő darabokat, a Google viszont azon kevesek közé tartozik, akik így tesznek.

2024 júniusában a Sony Music, a Universal Music Group (UMG) és a Warner Music beperelte a webalapú zenegenerátorokat kínáló Sunót és Udiót állítólagos szerzői jogsértések miatt. 2025 végén az alperesek megegyeztek a Universal Music Grouppal, és megváltoztatták szolgáltatásaikat, hogy a meglévő, licencelt felvételek módosítására helyezzék a hangsúlyt az új zene generálása helyett. A Sony pere továbbra is folyamatban van.

A Google a zeneipari nyomásra a professzionális zenekészítésre tervezett modellek vizsgálatával reagált. 2025 tavaszán bemutatta a generált zene feletti nagyobb kontrollt biztosító Music AI Sandbox, a MusicFX DJ és a Lyria RealTime szoftvereket. A Lyria 3 megjelenése után néhány nappal a cég felvásárolt egy másik profi produkciós eszközt, a korábban Riffusion néven ismert ProducerAI-t.

A Lyria 3 szöveges leírások vagy képek alapján harminc másodperces hangfelvételeket generál, amelyek hangszereket, énekhangokat és dalszövegeket tartalmazhatnak több nyelven. A képeket és videókat a Gemini szöveggé konvertálja, amiből a Lyra 3 generál zenét. 

A vállalat intézkedéseket tett annak biztosítására, hogy a modell kimenete ne sértse a szerzői jogokat: licencelte a betanítási adatokat, a szerzői jogvédelem alatt álló művekkel való hasonlóság szempontjából szűrte a kimeneteket, és elkerülte a művészek hangzásbeli hasonlóságát és az utánzást.

A felhasználó megadhatja a hangszereket, stílust, korszakot, énekstílust, tempót és dinamikát, nyolc nyelven (angol, német, spanyol, francia, hindi, japán, koreai, portugál) a szöveget. A borítót a Google Nano Banana képgenerátora készíti, a formátum MP3 és MP4, az output vízjelezett.

A vállalatok felhőbe költözése óta a verseny a költségekre, a megbízhatóságra és a szolgáltatások skálájára összpontosult. Ezek továbbra is befolyásolják a döntéshozást, viszont sokak számára ma már a mesterségesintelligencia-képesség az igazi megkülönböztető tényező.

2025-ben az MI-re épülő felhőszolgáltatások a felhőpiac leggyorsabban növekvő szegmensét jelentették. A TikTok fejlesztője, a kínai ByteDance frissített Volcano Engine infrastruktúrájával diszruptív hatást ért el. A felhőt elsősorban nem infrastruktúra-ajánlatként kínálja, hanem szolgáltatásként értékesít hozzáférést közösségi hálózatait és alkalmazásait működtető algoritmusokhoz, adatvezérelt eszközökhöz. „Ez lehetővé teszi ügyfeleik számára, hogy saját szolgáltatásokat építsenek ki valós idejű tartalom-, hangulatelemzés és mélyreható személyre szabás segítségével, hatékony (egyesek szerint tolakodó) prediktív képességekkel” – írja Bernard Marr jövőkutató.

A Snowflake OpenAI-val kötött partnerségével MI-modellek közvetlenül integrálódnak a cég adatplatformjába. Az MI-eszközök és az adatinfrastruktúra közötti határok elmosódnak, átjárhatóvá válnak.

Felhő- és MI-szolgáltatók együttműködésének újabb jele, hogy a keresőorientált MI-nagyágyú Perplexity partnerségre lép a Microsoft Azure-ral.

A mintázatok egyértelműek: a felhőszolgáltatók átalakítják kínálatukat, hogy nagyléptékben teret engedjenek a mesterségesintelligencia-használatnak. 

Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok felhővásárlási döntései egyre inkább MI-függők. Az ágenses keretek és MI-szolgáltatáskezelés megjelenése még egyértelműbbé teszi a paradigmaváltást. Például a természetesnyelv-feldolgozás és a gépi látás közvetlenül felhőinfrastruktúrába integrálásával cégek hamarabb állítanak elő termékeket, a modelleket könnyebb a fogyasztóknak kínált appokba és szolgáltatásokba ágyazni.

A felhőökoszisztéma kiválasztása ma már sokkal inkább kapcsolódik a céges MI-stratégiához, mint az ICT infrastruktúra lehetőségeihez. A helyes felhőbefektetési döntések meghozatalához egyre fontosabb megérteni, hogyan reagáljunk a változásra, hogyan értékeljük a felhőszolgáltatókat MI-képességeik szemszögéből. A platformok közötti döntés határozza meg, hogyan használjuk az MI-t, hogyan illeszkedik alapvető munkafolyamatokhoz és üzleti stratégiákhoz.

Komor városi helyszínekbe növények felélesztésével, a közeg minél zöldebbé tételével lehelhetünk új életet. Ebből az alapvetésből kiindulva, kínai kutatók sötétben világító, genetikailag módosított, új növényeket mutattak be. Szerintük turistacsalogató a látvány, és a biolumineszcens növények nagyvárosok éjszakai világításában is segíthetnek.

A növényeket szentjánosbogarak és világító gombák génjeinek növényi sejtekbe illesztésével hozták létre. A növények így fényt bocsátanak ki. A Magicpen Bio biotech vállalat kutatói húsznál több fajt, például orchideákat, napraforgókat és krizantémokat módosítottak.

Egzotikus idegen bolygóhoz hasonló látványt képzelnek el, és elkötelezettek technológiájuknak a kulturális turizmusba és az éjszakai gazdaságba történő bevezetése mellett. Sötétben világító növényekkel teli völgy képét vázolják fel, olyan az egész, mintha az Avatár világa valósulna meg a Földön.

Az ilyen növények körül a Light Bio szentjánosbogár-petúniájának 2024-es bemutatása után indult be a felhajtás. A növényt szintén biolumineszcens gombák génjeinek befecskendezésével állították elő. Sokkal fényesebben világít, mint génhackeléssel létrehozott, hasonló korábbiak.

A Light Bio azonban csak egy fajjal dolgozott, a Magicpen Bio viszont több mint hússzal. Elvileg egy egész kert vagy park benépesíthető, teljesen kizöldíthető velük. A kutatók elmondták, hogy az utcai lámpákat ugyan nem fogják helyettesíteni, városok sötétebb részein viszont a megszokott szomorú valósághoz képest teljesen más élményt kínálnak.

Jelenlétüknek köszönhetően parkok és nyilvános terek sötétedés után is használhatók lesznek, és még a lámpák égve tartására sem kell pénzt költeni. A növényeknek nincs szükségük áramra, csak vízre és műtrágyára. Segítenek az energia-megtakarításban, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, azaz a zöld elképzeléseknek, a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet játszhatnak.

A Magicpen Bio mellett más kínai kutatók is foglalkoznak sötétben világító növényekkel. A Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemen tavaly mutattak be többet, de ők fém nanorészecskéket használtak génszerkesztés helyett. Azokat fecskendezték a levelekbe, nappal a napfény feltöltötte őket, éjszaka pedig fényt bocsátottak ki. A fémek keverékének szabályozásával határozzák meg a növények világító színét.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma március 24-én bejelentette az ország dolgozóit segítő, „Tegyük Amerikát MI-késszé” (Make America AI-Ready) ingyenes mesterségesintelligencia-tanfolyamot. Az alapokat egy, csak erre a célra használható számra, a „READY” („kész”) üzenetet elküldve sajátíthatják el.

A technológia magyarországi széleskörű terjesztésére is ugyanekkora szükség lenne. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság ICDL MI Modulja nagyon fontos lépés ebbe az irányba.

A kezdeményezés összhangban áll a Trump-adminisztráció Amerika Tehetsége Stratégiájával és a szintén kormányzati MI Cselekvési Tervvel. A tanfolyamot úgy tervezték, hogy a felhasználók számára teljes egészében szöveges üzeneteken keresztül kínáljon rövid tartalmakat és napi kihívásokat. 

Napi tíz perc interakcióval hét nap alatt elvégezhetik. A szöveges üzeneteken alapuló anyag célja, hogy mindenki számára a lehető legkönnyebben elérhető legyen, beleértve azokat is, akik nem rendelkeznek laptoppal vagy korlátozott az internet-hozzáférésük.

A napi tartalmak közvetlenül kapcsolódnak a Munkaügyi Minisztérium nemrég kiadott MI-írásbeliség keretrendszerében felvázolt öt kulcsfontosságú területhez.

Az MI alapelveinek megértése az első: alapkoncepciói, képességei és korlátai jelentik a hatékony felhasználás fundamentumát.

Az MI felhasználásának feltárása a második: különböző MI-eszközök és releváns felhasználási esetek tanulmányozása, rávilágítva, hogy hogyan egészítheti ki a mesterséges intelligencia az emberi szakértelmet.

Az MI hatékony közvetlen használata a harmadik: annak a megértése, hogy hogyan biztosítható az MI-nek megfelelő kontextus, miként hozhatók létre eredményes outputokhoz vezető, egyértelmű promptok.

Az MI outputjainak kiértékelése a negyedik: az MI által generált eredmények pontosságának és relevanciájának vizsgálata.

Az MI felelős használata az ötödik: etikus és biztonságos használat, a kritikus információk védelme és az eredményekért való elszámoltathatóság biztosítása a kulcs.

A minisztérium úgy tervezte a tanfolyamot, hogy kiindulópontként szolgáljon a munkavállalók mesterséges intelligencia világába vezető útján. A résztvevők a végén további forrásokat kapnak haladóbb MI-készségek elsajátításához, vagy egyedi céljaiknak és érdeklődési körüknek megfelelően, kapnak segítséget MI-vel kapcsolatos karrierlehetőségekhez.

A Halott Internet Elmélete és az internet – eufemisztikusan fogalmazva – eltorzulásának (Cory Doctorow: Enshitification, 2025) plasztikus és meggyőző leírása után újabb történések figyelmeztetnek, hogy nagyon rossz, eredeti rendeltetésétől ellentétes irányba fejlődik a világháló. Nagyon másfelé, mint ahogy megálmodói Sir Timothy John Berners-Lee és Robert Cailliau elképzelték a Genf melletti CERN-ben az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején.  

Egyre több kérdést vet fel a fiatalkorúak közösségimédia-használata, illetve maguknak a mindennapokat, létezésünket egyre jobban meghatározó, befolyásoló közösségimédia-hálózatoknak a megtervezése.

Egy Los Angelesi bíróság esküdtszéke március 25-én úgy ítélte meg, hogy a Facebookot működtető Meta és a Google anyacége, az Alphabet gondatlanul tervezi platformjait, a tervezésnél nem veszik eléggé figyelembe, milyen és mennyire káros hatással lehetnek azok a fiatalokra. Az ítélet sok hasonló eset verdiktjét előlegezheti meg, precedensértékű lehet.

A Mercator Svájc Alapítvány számára a GfS Bern közvéleménykutató cég által készített felmérés válaszadóinak 94 százaléka úgy véli, hogy a kiskorúakat jobban meg kellene védeni a közösségi média káros hatásaitól. 78 százalékuk szerint a technológiai óriásvállalatok túl nagy befolyást gyakorolnak a közvéleményre.

A felmérés készítői 2025. december 1. és 12. között ezer, tizenhat éves vagy annál idősebb svájci lakost kérdeztek meg. A hibahatár plusz-mínusz 3,2 százalékpont. A túlnyomó többség erősebb védelmet szeretne a gyerekek és tizenévesek számára a közösségi médiában. Kívánságuk világtrendekre rímel: kormányok és bíróságok egyre intenzívebben vizsgálják a tech mamutcégek közösségi termékeinek fiatal felhasználókra gyakorolt hatását.       

Elisabeth Baume Schneider svájci belügyminiszter elmondta: nyitott a fiatalok közösségi médiájának esetleges betiltására. A kormány törvényjavaslatot készít a nagyobb online platformok szabályozására, átláthatóbbá kívánják tenni azokat. A közvéleménykutatás nyilvánosságra hozása Ausztria március huszonhetedikei döntésére rímel: az osztrák szabályozók betiltották a közösségi média tizennégy év alatti gyerekek körében történő használatát.

Kérdés persze, hogy tényleg a tiltás a legjobb megoldás és az is, hogy mennyire tartható be egy ilyen törvény.

Március huszonötödike történelmi nap volt, amerikai First Lady ekkor vonult be először humanoid robottal a Fehér Házba. Melania Trump a jövőről szóló globális csúcstalálkozóra (Fostering the Future Together) ment, és az MI-vel támogatott robotokról, potenciális személyre szabott nevelőkről beszélt. A gépek amerikai otthonokban segítik majd a gyerekek cseperedését.

A mesterséges intelligencia nemcsak mély és széleskörű ismereteket képes megosztani, hanem türelmesen támogathatja is a kicsik felnövését, hozzájárul a kritikus gondolkodás és a független érvelő készségek kialakulásához, a sokoldalúbb életmódhoz, miközben más tevékenységekre (együttlét a barátokkal, sportolás, iskolán túli érdeklődési körök) is marad idejük. Az ilyen robotok ténykedésének eredményeként a gyerekek „teljesebb személyiséggé” válnak – hangsúlyozta a First Lady.

Az MI jövőjét az emberek formájában történő megszemélyesítésben látja. Mondandója a fizikai mesterséges intelligencia megjelenéséről szóló trendhez kapcsolódott: az MI a mobiltelefonokról a hasznos tevékenységeket folytató humanoidokba megy át. Mivel környezetünket emberekre tervezték, a humanoid rendszerek kivételesen jól passzolnak a mi világunkban való navigációhoz és működéshez.

Azzal folytatta, hogy képzeljünk el egy Platón nevű humanoid pedagógust. Folyamatosan és kényelmesen hozzáfér a klasszikus tanulmányokhoz, irodalomhoz, tudományhoz, művészetekhez, filozófiához, matematikához, történelemhez, az emberiség teljes információkészletéhez.

Platón minden egyes diák igényeihez igazodó, személyre szabott élményeket nyújt. Mindig türelmes és elérhető. Előre látható, hogy a gyerekekben fokozza az elemzőkészséget, a kritikus gondolkodást és az önálló érvelési képességeket. A robot valósidőben alkalmazkodik a diák tanulási ritmusához, előzetes ismereteihez, érzelmi állapotához.

Az olyan cégek, mint a Meta, a Microsoft, az OpenAI, a Google Zoom és az Adobe katalizátorként szolgálnak a felfedezéshez. De mindig a következő generáció biztonsága a legfontosabb, az optimizmussal óvatosan kell bánni – figyelmeztetett, majd az Egyesült Államok kötelességéről beszélt: az amerikai gyerekeknek kell a technológiailag legképzettebbnek és legjobb oktatással rendelkezőknek lenniük, mert az ország így tudja biztosítani hosszútávú gazdasági vezető szerepét, a GDP-növekedést, megvédeni a szellemi tulajdont.

Az OpenAI március végén bejelentette, hogy április 26-tól megszűnik a Sora videógenerátor webes platform és alkalmazás, míg az alkalmazásfejlesztési felület (API) szeptember 24-től lesz elérhetetlen.

Az MI-modell promptok alapján készít rövid, fotorealisztikus videókat. A felhasználók leírásai alapján akár egy perc hosszúságban generál komplex jeleneteket, több karaktert, specifikus mozgástípusokat és részletgazdag háttereket. A technológia 2024-es indulása óta óriási figyelmet kapott, a 2025 végén bemutatott Sora 2 továbbfejlesztett változat már a videóhoz illeszkedő, mesterséges intelligenciával generált hangokat is tartalmaz. Rövid ideig elérhető volt mobilalkalmazásként is (iOS-re és Androidra), a felhasználók remixelhették és megoszthatták videóikat.

A döntés mögött több ok áll. Egyrészt, a videógenerálás hatalmas számítási kapacitást és energiát igényel, amit a cég más prioritásokra (például az általános mesterséges intelligencia és fizikai intelligencia – robotok – fejlesztésére) kíván átcsoportosítani. Másrészt, a partnerek visszalépése, például a leállítással egy időben a Disney is elállt egy tervezett egymilliárd dolláros együttműködéstől. A harmadik ok a biztonsági aggályok: a mélyhamisítványok (deepfakes) és a szerzői jogi viták folyamatos kritikák elé állították a projektet.

Mit jelenthet a döntés az OpenAI-nak és általában az egész mesterségesintelligencia-szektornak?

Az OpenAI jelenleg nem nyilvánosan működő vállalat, azaz nincs részvénylistája a nagyobb tőzsdéken, mint például a NYSE vagy a NASDAQ. A ChatGPT fejlesztőjeként azonban az egyik legbefolyásosabb erő a tőzsdén, 2026 eleji számok alapján az értéke kb. 500 és 800 milliárd dollár között mozog. A Sora leállítása összhangban lehet a vállalati és a termelékenységi eszközökre összpontosítással, és a cég tőzsdére vitelével. Az OpenAI gyakorlatilag minden videóval kapcsolatos tevékenységét pihenőpályára teszi, ez a fogyasztói közösségi alkalmazás jelenleg nem prioritás.

A döntés bizonyos szempontból megsüvegelendő: az OpenAI felismerhette, hogy túl gyorsan halad, ugyanakkor a Sora komoly pénzveszteség is volt, és bonyolult átlátni, mi lehetett volna a modell hosszútávú értéke. A leállítás talán az MI-fejlesztő laborok nagykorúvá érésének is a jele?

Nem úgy tűnik, hogy a döntés a generatív MI jövőjére mért csapásként értelmezhető, ráadásul – nemcsak a Sora esetében – a szerzői jogvédelem beépítése komoly nehézség, és habár pár éve a fejlesztők kevesebbet foglalkoztak ezzel a kérdéssel, a sok bírósági ügy láttán, ma már mindenképpen megoldást kell találniuk rá.

Visszaköszönt a valóság: Hollywoodban is elhangzottak túlzó kijelentések, hogy „itt a jövő, csak be kell gépelnünk a szöveges utasításokat, és máris játékfilmeket készíthetünk.” De kiderült, hogy mindenféle technikai és jogi okok miatt ez nem is olyan egyszerű, és nagyon-nagyon messze vagyunk tőle.

2019-ben a Hayabusa2 japán űrszonda érintkezésbe lépett a Földtől 295 millió kilométerre lévő, 910 méteres Ryugu aszteroidával, majd fémgolyót lőtt ki a felszínére. Mintavevővel elegendő anyagot gyűjtött be, s azokat bolygónkra szállította.

Kutatók azóta folyamatosan vizsgálják a különleges mintákat, igyekeznek belőlük megtudni, hogyan fejlődtek a bolygók építőelemei, és talán a földi élet kialakulását is. A Hokkaido Egyetem tudósai nemrég izgalmas eredményt tettek közzé: úgy tűnik, a Ryugu tartalmazza a földi élet alapjául szolgáló DNS és RNS létrehozásához szükséges valamennyi összetevőt. 

Következtetésük alátámaszthatja azt az elméletet, mely szerint a Ryuguhoz hasonló kóbor űrkőzetek hozhatták el több milliárd évvel ezelőtt az életet a Földre.

A felszíni és a felszín alatti mintákat vizsgálva, mind az öt nukleobázist (C, G, A, T és U) megtalálták. Ezek a vegyületek cukrokkal és foszforsavval kombinálva alkotják a DNS-t és az RNS-t.

A NASA tudósai tavaly jelentették be, hogy egy másik aszteroidáról, a Bennuról származó 2020. októberben gyűjtött porminták, szintén tartalmazzák az élet építőelemeit. A gazdag ásványi és szerves vegyületválaszték aminosavakat és a szükséges nukleobázisokat tartalmazza.

Bár az eredmények alapján a Ryugu mintái tartalmazzák az élet kialakulásához szükséges összes nukleobázist, ez még „nem jelenti azt, hogy létezett élet a Ryugun. Ehelyett jelenlétük arra utal, hogy a primitív aszteroidák képesek voltak az élet eredetével kapcsolatos kémia szempontjából fontos molekulákat előállítani és megőrizni” – nyilatkozta Toshiki Koga, a tanulmány elsőszámú szerzője.

Az eredmények ugyan nem utalnak arra, hogy az élet az űrből ered, viszont világos képet adnak arról, milyen szerves anyagok keletkezhetnek prebiotikus körülmények között az univerzum bármely pontján. Az is nagyon valószínű, hogy összetettebb szerves molekulák, például nukleinsavak keletkeznek az aszteroidákon.

Így az aszteroidák szerepe még fontosabb lehet a földi élet keletkezésének megértésében.