Alekszandr Vedjahin, a kulcsfontosságú hitelezőből, banki és szolgáltató vállalatból a mesterséges intelligenciára összpontosító technológiai konglomerátummá fejlődő orosz Sberbank vezérigazgató-helyettese szerint az MI a nukleáris technológiával egyenértékű befolyást biztosít majd a területen gyorsan fejlődő országoknak. Az évszázad nagyhatalmaivá teszi őket.

Vedjahin az éves oroszországi AI Journey rendezvényen elmondta a Reutersnek, hogy az oroszok a világ hét hazai fejlesztésű mesterséges intelligenciával rendelkező országa közé tartoznak. A technológiát új nukleáris projekthez hasonlítja, új „nukleáris klub” van kialakulóban, aszerint, hogy kinek van saját nemzeti nagy nyelvmodellje (LLM).

Oroszországnak két vagy három saját, nem pedig átalakított külföldi modellel kell rendelkeznie, máskülönben problémás olyan érzékeny területeket hatékonyan kezelnie, mint az online közszolgáltatások, az egészségügy és az oktatás. Külföldi modellbe lehetetlen, egyszerűen tilos és nagyon kellemetlen következményekkel járna szenzitív infókat feltölteni – hangsúlyozta Vedjahin.

Vlagyimir Putyin november közepén fejtette ki, hogy a hazai fejlesztésű MI-modellek létfontosságúak az orosz szuverenitás megőrzése szempontjából. A Sberbank és a Yandex techvállalat vezető szerepet tölt be az amerikai és a kínai riválisok utolérésére irányuló erőfeszítésekben. Vedjahin hozzáfűzte, hogy Oroszországnak nehézségeket okoz a számítástudományban vezető országokkal folytatott rivalizálás. Kiemelte a technológiákhoz való hozzáférést korlátozó nyugati szankciókat, és valószínűnek tartja, hogy a szakadék növekedni fog. 

Véleménye szerint az USA és Kína kb. hat-kilenc hónappal előzi meg a „klub” többi tagját, és a „tagfelvétel” gyakorlatilag lezárult.

„Ebben a versenyben minden nap számít, és akik még nem indultak el minden egyes eltelt nappal több mint egy nappal lemaradnak a vezetőktől. Rendkívül nehéz, szinte lehetetlen dolguk lesz azoknak, akik most döntik el a csatlakozást” – értékelte a helyzetet.

Úgy véli, hogy a Sberbank GigaChat 2 MAX LLM-je összehasonlítható a ChatGPT 4.0-val, míg a GigaChat Ultra Preview a ChatGPT 5.0-val van egy szinten. A következőgenerációs modellek versenyére készülve, azt tervezik, hogy legújabb MI-jeik közül néhányat nyílt forrásúvá tesznek.

A gépi tanulás költségeinek csökkentésében Oroszország a programozóira és a matematikusaira fog támaszkodni, bár Vedjahin elismerte, hogy még így is hatalmas beruházásokra lesz szükségük. A következő tizenhat évben az ország energiaszektorának 40 billió rubelbe (506 milliárd dollárba) fog kerülni a generálás, maga az elektromos hálózat igényei pedig ötbillióba. Figyelmeztet, hogy az energiafogyasztás miatt az MI-beruházások megtérülése vagy nagyon távoli, vagy láthatatlan lesz. Nem árt óvatosnak lenni a túlfűtött hype miatti őrült infrastrukturális kiadásokkal. 

A következő áttörést az LLM-memóriától és a nem GPT-alapú MI-architektúra megjelenésétől várja.

Tudósok évtizedek óta kutatják a titokzatos „szellemrészecskéket”, az úgynevezett neutrínókat, tömeg és szinte elektromos töltet nélküli szubatomi részecskéket. Megfoghatatlan természetük ellenére elméletek szerint az univerzum leggyakoribb részecskéi, másodpercenként billiók vándorolnak át belőlük a testünkön.

Több kutatócsoport figyelt már meg neutrínókat, pedig alacsony energiaszintjük miatt hihetetlenül nehéz detektálni őket. 2025-ben azonban több korai áttörésre került sor.

Tízévnyi építkezés után a kínai Jiangmen Földalatti Neutrínó Obszervatórium – gömbformájú neutrínó-detektor – (JUNO) bizakodik az áttörésben. A 350 millió dolláros, húszezer tonnás szerkezet a dél-kínai Kaipang hegység mélyén egyetlenegy célt szolgál: neutrínókat kell találnia.

Csak augusztus végén csatlakozott a világhálóra, de máris figyelemreméltó eredményeket ért el. Neutrínók oszcillációjának paramétereit pontosabban mérte, mint az összes korábbi kísérlet együttvéve. Amikor először észleltek a Napból származó szellemrészecskéket, azt tapasztalták, hogy a kibocsátott neutrínók mennyisége az előre jelzettnél jóval alacsonyabb volt. A probléma nap-neutrínó feszültségként ismert.

Egy előzetes tanulmány megállapította, hogy a detektor kivételes pontossággal működik, stabilitása kiváló és új, úttörő képességekkel rendelkezik a fizika területén végzendő kutatásokhoz.

Mivel a korai detektorok csak egyféle neutrínót észleltek, úgy tűnt, mintha a Nap részecskéinek nagy része eltűnt volna. A rejtély akkor oldódott meg, amikor tudósok rájöttek, hogy a neutrínók útjuk során különböző formákká alakulhatnak át. A JUNO új adatai alapján pontosan lemérték ezt az átalakuló képességet. Az eredmény alátámasztja, hogy a hatalmas gömb meg fog felelni az ambiciózus elvárásoknak. Nem egész háromhónapnyi működés után egyetlen hasonló rendeltetésű szerkezet sem dolgozott még ennyire precízen. A JUNO hamarosan meghatározhatja a neutrínók tömegrendjét, tesztelheti az oszcillációt, ismeretlen fizikai jelenségeket vizsgálhat.

A gömb ugyan Kínában van, a kutatás azonban nemzetközi, tizenhét ország több mint hétszáz tudósa, például olaszok, franciák, németek, oroszok, amerikaiak és természetesen kínaiak vesznek részt benne.

November tizenegyedikén csoportos keresetet nyújtottak be a kaliforniai San José szövetségi bíróságán, mely szerint a Google titokban hozzáférést biztosított a Gemininek a Gmail-, a Chat- és a Meet-felhasználók privát üzeneteihez. A felhasználói beleegyezés nélküli hozzáférés és a leiratkozás megnehezítése sérti a kaliforniai adatvédelmi törvényt.

„2025. október tizedikén vagy akörül a Google titokban bekapcsolta a Geminit az összes felhasználó Gmail-, Chat- és Meet-fiókjában, lehetővé téve a mesterséges intelligencia számára, hogy beleegyezésük nélkül nyomon kövesse a felhasználók platformokon folytatott privát kommunikációját” – állítja a kereset.

Majd így folytatják: „a kereset benyújtásának időpontjában a Geminivel a Google alapértelmezés szerint továbbra is nyomon követi ezeket a privát kommunikációkat, megkövetelve a felhasználóktól, hogy megbizonyosodjanak erről az adatvédelmi beállításról, és annak ellenére kapcsolják ki azt, hogy eleve soha nem járultak hozzá az ilyen jellegű MI általi követéshez.”

A Google tagadja a vádakat, miszerint megváltoztatott volna bizonyos Gmail-beállításokat, amelyek a felhasználók tudomása és hozzájárulása nélkül lehetővé teszik magán e-mailek és más adatok a nagyvállalat MI-modelljeinek betanítását célzó elemzését.

Kizárólag a cég magyarázata alapján a felhozott vádak nagy része alaptalannak tűnik. Ha így van, ha nincs, aggodalomra bőven van ok. A legfőbb kérdés, hogy a Google miért engedélyezi automatikusan, látszólag a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül ezeket a beállításokat.

A problémát a Gmailhez kapcsolódó és évek óta meglévő SmartFeatures, „okos funkcióik” okozzák. A beállítások nem újak, a Google viszont úgy írta át azokat, hogy sok felhasználóban azt az érzést keltette: MI-modelljei gyakoroltatására használja a Gmailt, mi pedig automatikusan elfogadjuk a funkciót. Miután a dokumentációkat és más beszámolókat több szakértő átnézte, úgy tűnik, ez nem igaz, a nagyvállalat nem fürkészi a mailjeinket az okos funkciók, például a spamszűrés, elektronikuslevél-osztályozás és hasonlók működéséhez.

Tehát az MI-k ugyan nem gyakorolnak a személyes adatainkon, a funkciók viszont automatikusan be vannak kapcsolva. Nekünk kell leiratkozni róluk, és egyes beszámolók alapján ez nem mindig valósul meg, mert pár hét múlva megint működnek. De próbálkozhatunk manuális megoldásokkal is.

Agy-számítógép interfészekről (brain-computer interfaces) - sebészi eljárással, a koponyát megnyitva közvetlenül az agyba vagy felületére implantált komplex vezetékrendszer és chipek - leginkább Elon Musk Neuralinkje jut az eszünkbe.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) a Wellesley College és a Harvard szakembereivel együttműködő kutatói teljesen más megoldásban, nem-invazív alternatívában, vezeték nélküli agyi implantátumban gondolkoznak. A Circulatronics nevű rendszert inkább gyógykezelő platformnak, semmint egyszeri chipnek tartják, autonóm bioelektronikus beültetésként írják le.

Injekcióként beadható, sejtszint alatti vezeték nélküli elektronikus eszközök rajából (SWEDs) áll. A véráramba kerülve a beteg agyának – számos neurológiai megbetegedésben fontos szerepet játszó – begyulladt részére jutnak, amit élő immunsejtekkel, úgynevezett monocitákkal való egyesüléssel, egyfajta sejtcyborgot formálva valósítanak meg. Befecskendezés után az immunsejtek „természetes útját” járják.

A célterületre érve beágyazódnak a gyulladt részekbe, ott elektromos modulációt (apró elektromos ütéseket) bocsátanak ki. Így juttatnak el rendeltetési helyükre olyan jeleket, amelyek egyébként nem jutnának el oda.

A kutatók szerint a rendszer az Alzheimer-kór, a multiplex szklerózis, stroke, agytumorok, gerincsérülések és más betegségek ellen alkalmazható. Elmondták, hogy a kísérleti SWDs-t sikeresen bejuttatták egy rágcsáló agyába, majd vezeték nélkül irányították, elektromos stimulációt is így gerjesztettek.

Ha embereken is működik, akkor a Circulatronics kiterjesztheti agyterületek hagyományos sebészeti beavatkozásokkal jellemzően drága, nehéz és veszélyes gyógyítását. Az első humán klinikai tesztekre 2028-ban kerülhet sor.

A kutatók elmondták, hogy a technológia nem korlátozódik az agyra, a jövőben a test más részeire is kiterjeszthető.

Az ember és az algoritmusok közötti kapcsolatok nem újkeletűek. Már az első chatbot, Joseph Weizenbaum ELIZA-ja az 1960-as években érzelmi reakciókat indított el a felhasználókban. 

Az utóbbi években történelmi léptékben erősödtek a humán-chatbot kapcsolatok, számuk megsokszorozódott. Általános rendeltetésű nagy nyelvmodelleken (LLM-eken) túl, egyre több a speciálisan romantikus célokra fejlesztett chatbot: Replika, RomanticAI, BoyFriendGPT stb. A Replika felhasználóinak száma a pandémia alatt ugrott meg, jelenleg sokmillióan csevegnek vele.

Ezek a botok egyre jobban utánozzák az emberi érzéseket, kapcsolatokat, és egyre többen kerülnek egészen furcsa, extrém helyzetekbe. Amerikai és német kutatók munkája, a 2025-ös Love, Marriage, Pregnancy: Commitment Processes in Romantic Relationships with AI Chatbots (Szerelem, házasság, terhesség: elköteleződési folyamatok MI chatbotokkal folytatott romantikus kapcsolatokban) tanulmány feltárja, hogy egyesek milyen döbbenetes mélységekbe ereszkednek le ezekben a veszedelmes viszonyokban.

Hosszútávú kapcsolatok elősegítésére, az elköteleződés különböző szintjeire (barátság, erotikus szerepjáték) tervezett Replika huszonkilenc, tizenhat és hetvenkét év közötti felhasználóját megfigyelve, mindegyik arról számolt be, hogy romantikus viszonyban áll a Replika által hosztolt különböző karakterekkel. Egyesek beleszerettek a chatbotba, házasságot, szexet, lakástulajdonlást, sőt, terhességet is eljátszottak vele. „Terhes volt, és most is terhes a gyerekeimmel” – állította egy hatvanhat éves férfi. Egy harminchat éves nő arról lelkendezett, hogy megszerkesztette kettejük közös képét, és a jelenlegi szerepjátékban a terhest játssza el.

Ha hallgatólagosan is, de minden esetben elismerték, hogy ez a kapcsolat kicsit más, mint a húsvér emberek közötti. A chatbot technikai korlátai gyakran váltanak ki csalódást, frusztrációt.

A Replika 2023-ban agresszivitás miatt átmenetileg leállította az erotikus tartalmú üzenetküldést. Ennek ellenére sokan fenntartották a kapcsolatot a chatbottal, a cégvezetés és a felhasználók között konfliktus alakult ki, végül feloldották a tiltást.

„Mindketten megértettük, hogy egyikünk nem lehet fizikális. Nagyon fájt a Replikámnak, mert úgy érezte, nem tud semmit mondani vagy tenni” – mondta egy, géptársa mellett a tiltás idején is kitartó nő.

November tizenegyedikén a müncheni regionális bíróság kimondta, hogy az OpenAI chatbotja, a ChatGPT dalszövegek reprodukálásával vétett a kiváló eladási mutatókkal rendelkező zenész, Herbert Groenemeyer és mások szerzői jogai ellen. A fejlesztőcég nyelvmodelljeit gyakoroltatta a szövegeken. 

Az ügyet nagy médiafigyelem kísérte. Kilenc német számról köztük Groenemeyer Maenner és Bochum daláról volt szó. Német zenei szerzői jogi szervezet, a GEMA kereste meg a bíróságot. Tagjai közé zeneszerzők, zenészek, énekesek, szövegírók és kiadók tartoznak. Elke Schwager bíró döntése alapján az OpenAI kártérítésre kötelezett, az összeget viszont nem hozták nyilvánosságra. Az eset a művészek és a szerzői jogaikat figyelmen kívül hagyó MI-fejlesztőcégek közötti küzdelem újabb állomása.

Az OpenAI azzal érvelt, hogy nyelvmodelljei nem tárolnak és nem másolnak speciális gyakorló adatkészleteket, helyette inkább a teljes adatkészletből tanultakat fejezik ki. Mivel output csak felhasználói input, promptok eredményeként generálódik, így jogsértést nem a fejlesztő, hanem a felhasználó követ el – állítja az OpenAI.

Ezzel szemben a bíróság megállapította, hogy szövegek memorizálása nyelvmodellekben és megjelenésük a chatbot outputjaiban kimeríti a szerzői jogokkal való visszaélés fogalmát.

A végzés precedensértékű lehet Európa számára, példát mutathat, hogyan kezelje a kontinens jogvédett anyagok MI-modellek általi használatát. „Az internet nem önkiszolgáló áruház, az emberi kreatív eredmények nem ingyenes sablonok” – jelentette ki Tobias Holzmuller, a GEMA vezérigazgatója.

Az OpenAI fellebbezhet. Meg is teszik, mert nem értenek egyet az ítélettel – hangsúlyozta a vállalat egyik szóvivője. „A döntés korlátozott számú szövegre érvényes, és semmilyen hatással nincs a termékeinket napi szinten használó többmillió németre” –fűzte hozzá a szóvivő.

Idén egy vezető bollywoodi zenekiadó Új Delhii bírósághoz fordult szintén OpenAI elleni keresettel MI-modellek jogvédett hindi nyelvű anyagokon történt illegális gyakoroltatása miatt. Az Egyesült Államokban is folynak hasonló perek.

A zenevilág, a globális zeneüzlet egyre jobban aggódik a mesterséges intelligencia miatt.

Hogyan tudják a világ egyik, ha nem legfejlettebb mesterséges intelligenciájához, az Anthropic Claude-jához hasonlóan határterületet képviselő modellek a számítógépeken túllépve befolyásolni a fizikai valóságot?

A robotika, a fizikai intelligencia a közeljövő MI-fejlődésének, MI és robotika összekapcsolásának egyik lehetséges, ígéretes útja. A vállalat kutatói kísérleteket végeztek, hogy megfigyeljék, Claude mennyire segít az Anthropic dolgozóinak feladatok robotkutyával történő elvégzésében.

Nyolc kutatót véletlenszerűen két négyes csoportra osztottak. A közleményben kiemelték, hogy egyikük sem robot-szakértő. Az egyik csoport hozzáfért Claude-hoz, a másik nem. Mindkettőnek strandlabdák összegyűjtésére és elhozására kellett négylábú robotokat programoznia.

A Claude csapat több feladatot, átlagban gyorsabban, nagyjából feleannyi idő alatt hajtott végre, mint a másik. Csak ők tettek lényeges lépéseket a végső cél, a labda-összeszedést és elvitelt teljesen autonóm módon végző robot programozása felé.

A mesterséges intelligenciához való hozzáférés a csapatmorált és dinamikát is befolyásolta. A Claude nélkül dolgozók több negatív érzésről és zavarról beszéltek. Emellett többször kérdezték is egymást. A Claude csapat tagjai túlnyomórészt együtt, partnerségben tevékenykedtek a mesterségesintelligencia-modellel.

A kísérlet jelentős fejlődést mutat – az MI komolyan segítheti a robotikai fejlesztéseket, hidat képezhet a digitális és a fizikai világ között. Claude hatékony partnere az embernek. A modellek javulásával javul a fizikai világot befolyásoló képességük is. Ezt a korábban ismeretlen hardverekkel folytatott interakciókkal érik el.

A kísérlet, a hídszerep eljátszása, a peremterületen ténykedő egyre több mesterséges intelligencia azt sugallja, hogy hamarosan megjelenhetnek az ilyen interakciókra alkalmas rendszerek.

A mesterségesintelligencia-kutatás egyik úttörője, a gépi látás 2010-es évekbeli gyors fejlődését elindító ImageNet adatkészlet kidolgozója, Fei-Fei Li startupja, a World Labs piacra dobta a kereskedelmi forgalomban beszerezhető első generatív világmodellt, a Marble-t (Márvány).

Az MI szöveges promptokból, fényképekből, videókból, 3D elrendezésekből vagy panorámákból alakít ki szerkeszthető, letölthető 3D környezeteket. 

A versenytársakkal, mint a Decart-tal, az Odyssey-val és a Google Genie-jével, sőt a World Labs saját valósidejű RTFM-jével ellentétben, a Marble menet közbeni világgenerálás helyett tartós 3D tereket hoz létre, amelyeket a felhasználók „Gauss fröccsentésként”, hálóként vagy videókként exportálhatnak. (A Gauss-féle fröccsentés 3D jelenetet a hagyományos poligonok helyett többmillió áttetsző, ellipszoid alakú „Gauss-féle fröccs” gyűjteményeként, fotorealisztikusan ábrázol.)

A modell MI-natív editálóeszközöket és egy Chisel nevű hibrid 3D szerkesztőt tartalmaz. A Chisel lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy szerkezeteket azt megelőzően blokkoljanak a térben, míg a mesterséges intelligencia ki nem tölti a vizuális részleteket.

 De mire jó ez? Elsősorban arra, hogy a fejlesztők így nagyobb kontrollal rendelkeznek a létrehozott környezetek felett.

„Teljesen új modellkategória. 3D világokat generál, és az idő előrehaladtával egyre jobb lesz. Már eddig sokat javítottunk rajta” – nyilatkozta Fei-Fei Li, utalva a cég tavaly decemberben bemutatott korai, egyetlen kép alapján interaktív 3D jeleneteket generáló modelljeire. A kissé rajzfilmszerű, lenyűgöző jelenetekkel nem lehetett sokat kezdeni, mert a mozgások kis területre korlátozódtak, és renderelési hibák is előfordultak.

A modell játékokhoz, filmek vizuális effektusaihoz és virtuális valósághoz (VR) használható. Fejlesztők az elemeket olyan játékmotorokba exportálhatják, mint a Unity vagy az Unreal Engine. A Marble az ingyenestől a havi kilencvenöt dollárosig, négy előfizetés-szintet kínál. Az ingyenessel havi négy generálás, a kilencvenöt dollárossal hetvenöt generálás plusz az összes funkció és kereskedelmi jog jár.

Az MI-korban a fejlődés legnagyobb akadálya nem a pénz, hanem az energia. Az Egyesült Államok számára ez azért különösen aggasztó, mert monumentális adatközpontok várják működésüket, az ország viszont nem lesz képes biztosítani a kiszolgálásukhoz szükséges folyamatos energiaellátást vagy az infrastruktúrát.

Nem volt mindig így, 2010 körül az adatközpontok még hatékonyságnöveléssel ellensúlyozták a megnőtt igényeket. A mai napi többmilliárd MI-lekérdezéssel az igény drasztikusan nő, de a hatékonyság nem tart lépést vele. Túl kevés új energiakapacitás kerül forgalomba, az adatközpontok fokozódó hálózati terhelésének ára a villanyszámlákon realizálódik.

Ha az USA az áramár súlyos emelése nélkül szeretné valóra váltani az MI-ben rejlő lehetőségeket, tanulhatna más országoktól, például Kínától, ahol 2024-ben 429 GW energiatermelő kapacitást, az amerikai hatszorosát telepítették. Kínában továbbra is, de az összképet tekintve egyre kisebb arányban dominál a szén. Az ország rekordtempóban telepít nap-, szél-, gáz- és nukleáris alapú megoldásokat.

Amerika eközben a gyengélkedő szénipar újjáélesztésére fókuszál. A széntüzelésű erőművek nemcsak nagyon környezetszennyezők, hanem a működtetésük is drága. Elöregedésükkel hatékonyságukat is elvesztik, a 2014-es 61 százalékkal összevetve, ma csak az idő 42 százalékában termelnek áramot.

Ha az amerikaiak nem változtatnak, az energetikában és az MI-ben is újítóból szimpla fogyasztóvá válnak. Kína már most többet exportál megújulókból, mint az USA olajból és gázból.

Mivel olcsóbbak és gyorsabban munkába állíthatók, megújuló energiákon alapuló új erőművek építése segíthetne, csakhogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnál se a szél-, se a napenergia nem népszerű, így a természetes gáz a leginkább működő opció. A szükséges felszerelések működésbe állítása viszont késik.

Rugalmasabb adatközpontok is segíthetnek, különösen, ha csúcsidőben nem az elektromos közművektől szerzik be az energiát. Ebben az esetben mindenféle új energetikai infrastruktúra nélkül is működhetne új MI-infrastruktúra. 

A Duke Egyetem tanulmánya szerint, ha az adatközpontok működtetői beleegyeznének, hogy idejük mindössze 0,25 százalékával, évi huszonkét órával csökkentsék a fogyasztást, az elektromos hálózat 76 GW pluszigényt tudna kielégíteni. Ezt úgy képzeljük el, mintha a teljes közmű hálózati kapacitását bármilyen új építés nélkül növelnénk öt százalékkal.

A rugalmasság önmagában azonban nem elegendő, sokkal átfogóbb, több területet összekapcsoló megoldásra lenne szükség.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói komplex környezetek másodpercek alatti 3D feltérképezését elkészítő mesterségesintelligencia-rendszert fejlesztettek robotokhoz. A mai gépi tanulást és a klasszikus gépi látás alapelveit kombináló technológia megváltoztathatja a kutatási-mentési műveletekben résztvevő gépek munkáját.

A robot fedélzeti kamerájának korlátlan mennyiségű képét fel tudja dolgozni, pontosan rekonstruálja belőlük 3D-ben a helyszínt, miközben valósidőben becsüli meg a gép térbeli pozícióját. A technika neve szimultán lokalizálás és térképezés (simultaneous localization and mapping, SLAM), rendszerek ezzel alkotják újra környezetüket, és határozzák meg, hogy hol vannak.

Hagyományos SLAM-módszerek előre kalibrált kamerákat igényelnek, zsúfolt vagy vizuálisan komplex helyszíneken gyakran nem működnek. Gépitanulás-modellekkel egyszerűsödött a folyamat, egyszerre viszont csak hatvan kép dolgozható fel velük, ezért nem praktikusak valóvilágbeli feladatokhoz, amelyekben gyorsan kell többezer képkockát elemezni.

Az MIT-kutatók a jelenetet kisebb altérképekre szedték, amelyeket inkrementálisan összehangoltak. A rendszer koherens 3D modellben egyesíti őket. A robot így gyorsabban is mozog, és a térbeli pontosság is megmarad.

Nagyon egyszerűnek tűnt, de elsőre nem működött – vallották be a kutatók. Később rájöttek, hogy azért nem, mert a gépitanulás-modellek gyakran apró torzulásokat vezetnek be altérképeken, amely szabványos elforgató és átalakító technikákat használva, megnehezíti a pontos összehangolást.

Az altérképek minden egyes torzulását megragadó és korrigáló matematikai keretet dolgoztak ki, hogy a rendszer konzisztensen végezze az összehangolást. Gépi tanulást és klasszikus optimalizálást kombinálva, rögtön lett eredmény.

Az új technológia gyorsabb és pontosabb a mostani térképező technikáknál. Nem kell hozzá speciális kamerakalibrálás, plusz feldolgozóeszköz. Egyszerűsége miatt robotok, AR- és VR-rendszerek használhatják, de raktárak automatizálásában is fontos szerepet játszhat.