Az ukrán hadsereg felfegyverzett drónokból álló alakulatai egymás között döntik el, melyik támad először és mikor. Az amerikai Swarmer startup által fejlesztett kis rajok (swarms) orosz katonákat, felszereléseket és infrastruktúrát támadnak.

Mindkét hadviselő fél tömegesen használ drónokat, taktikai és stratégiai célok érdekében – gyakran átlagfelhasználói szintű szerkezetek formájában – hatalmas flottákat alakítottak ki. Ukrajna kisebb, kevésbé felszerelt hadseregét igyekszik a technológiával ellensúlyozni. Az elvárásokat többszáz cég próbálja kielégíteni.

Mindkét oldalon drónok az első számú felelősek a katonák haláláért, az elhunytak 70-80 százalékáért. Sok felhasználási módjuk viszont egyáltalán nem halálos: megfigyelik az ellenséget, élelmiszert, vizet és gyógyszereket szállítanak. Emellett aknákat, fegyvereket és lőszert is elvisznek oda, ahova kell.

A mesterséges intelligencia egy ideje a háborúk egyik szereplője, a drónrajok a legújabb hadi alkalmazása. A növekvő autonómiájú katonai drónrendszerek azonban még mindig nehéz gyakorlati és morális kihívásokkal járnak. A Swarmer szoftvere ugyan meghagyja az embernek a tüzelésről való döntést, ám a háborús konfliktusok brutális logikája alapján a drónok egyre jobban elterjednek, többre képesek és autonómabbak.

A szoftvert sokféle ember nélküli légi járművel történő munkára tervezték. A rajok egymás mozgásához alkalmazkodnak, és a felhőszámításoktól függő átlagos – polgári – drónhasználattal ellentétben, kommunikációjuk közben elkerülik az ellenséges interferenciát. Eleve úgy tervezik őket: a humán operátor percenként csak egy jelet küldhet a rajnak, az egységek tartják a távolságot, elkerülik az ütközést egymással, és függetlenül navigálnak, amellyel megakadályozzák, hogy közös célpontot képezzenek ellenséges támadáshoz.

A Swarmer rendszere a drónok és kezelőik között átmenő adatok biztonságát, integritását és kézbesítését kezelő OS-ből, a raj viselkedését menedzselő MI-motorból és a küldetéseket tervező, célpontokat meghatározó, fegyverhasználatot engedélyező felhasználói interfészből áll. Nincs védekező kapacitása, nem tud kitérő akciót végezni, ha tüzet nyitnak rá.

A startup igyekszik növelni a szoftver által kezelhető drónok számát. 690-re tervezték; miután huszonöttel már sikeresen tesztelték, hamarosan százzal fogják. Tipikus bevetésekhez általában csak hármat használnak: egy felderítőt és egyenként huszonöt kiló bomba szállítására képes két bombázót.

A humán csapat operátorból, tervezőből és navigátorból áll. Az operátor kijelöli a célzónát – ahol a raj ellenséges állásokat keres –, parancsokat ad ki, és megszakíthatja a missziót. A felderítő drón által készített videón megjelölt célpontok alapján ő rendeli el a csapásokat is.

A raj a célponttól való távolsága, az akkumulátor töltöttsége és a rendelkezésre álló lőszer alapján határozza meg, mikor cselekszenek az egyes bombázók. A támadást az ellenség megsemmisülésének észleléséig folytatják.

Az Andrew Ng és Daphne Koller által 2012-ben alapított Coursera, a világ talán legismertebb oktatástechnológiai, online oktatási cége szeptember elején Las Vegasban tartotta éves konferenciáját. A rendezvény egyik központi témája az ismeretalapú oktatásról a készségalapúra történő váltás volt.

A váltás, az új megközelítés mindenkinek segít, akik javítani szeretnének álláslehetőségeiken. Sok vállalat a készség-alapú munkaerő-felvételre és alkalmazottai ezirányú továbbképzésére fókuszál, és a tendencia egyre hangsúlyosabb. 

De miről is van szó?

A hagyományos oktatás nagy része az ismeretekre, míg a készségalapú megközelítés a praktikus képességek fejlesztésére és a tudás, az ismeretek jobb hasznosítására összpontosít. Az ismeretek önmagukban is értékesek, ám még értékesebbek, ha valamit kezdeni is lehet velük.

Mivel a mesterséges intelligencia nagyon gyakorlatias terület, mindig nagy hangsúlyt fektetettek az alkalmazott készségekre. Abban a korban, amikor egyre többen megkérdőjelezik a diplomák értékét, sok ágazat profitálhat a készségek felé történő elmozdulásból. Nem arra lennénk kíváncsiak, hogy egy hallgató érti-e a szakterületét, hanem hogy szerzett-e hasznos feladatok elvégzésére (és állástaláláshoz) alkalmas készségeket.

A készségalapú hozzáállás egyénnek, vállalatnak, oktatási intézménynek egyaránt hasznos. Egyéneknek azért, mert a készségek az érdemi munka elvégzésére alkalmassá teszik őket. Cégek felmérhetik az állásra jelentkezők készségeit, alkalmazottaikat segíthetik a csapatmunkát erősítő új készségek kifejlesztésében, Oktatási intézmények készségek és ismeretek átadásával segítenek egyéneket, hogy több lehetőséghez férhessenek hozzá. 

Bár a készségalapú oktatás nemcsak a mérnöki diszciplínákat, hanem sok más szektort (humánerőforrás-menedzsment, marketing, pénzügyek stb.) is érint, az MI szempontjából kiemelten releváns. Kódoló asszisztensek irányításában, a mesterséges intelligencia építőkockáinak alkalmazásában való jártasság például értékesebb szoftverek fejlesztését teszi lehetővé. 

A Coursera új programokat vezet be az alkalmazott készségek elsajátításához, az MI-vel pedig a tanulási élményt igyekszik javítani. Többek között új szerepjáték funkciót jelentettek be oktatók számára: rendszer-promptokhoz hasonlóan, nagy nyelvmodellnek adnak utasításokat, hogy a diákoknak bizonyos cselekvések gyakorlását biztosító chatbotokat hozzanak létre. A kommunikációs készségek elsajátítása után, a tanulót meghívhatják egy tanfolyamra, hogy a szerepjátékban játsszon el chatbottal folytatott beszélgetést egy nehéz témáról. Valódi beszélgetések gyakorlása a cél vele.

A Földtől ötvenötmillió fényévnyire lévő szuperóriás M87 galaxis középpontjában rejtőző szupermasszív M87* fekete lyuk a vártnál sokkal furcsábban viselkedik – állapították meg a rádióteleszkópok globális hálózatát egyesítő Event Horizon Teleszkóp (EHT) csillagászai. 

2017-ben az ő munkájuk eredményeként készült először kép fekete lyukról.  A 2017-es, 2018-as és a 2021-es megfigyeléseket összehasonlítva fedezték fel, hogyan változnak az idő múlásával a fekete lyuk közelében lévő mágneses mezők: a lyuk polarizációjának 2017 és 2021 közötti megfordulásával, könnyen elképzelhető, hogy eseményhorizontja közelében összetett belső mágneses szerkezet létezik. (Az eseményhorizont az űr határa, amin túlról semmi, még a fény sem tud kijutni.)

Az eredmények arra utalnak, hogy a mágneses mezők fontos szerepet játszanak abban, hogyan szívódik fel az anyag a fekete lyukba és hogyan kerül vissza az energia. 

A gyűrű mérete az évek során állandó maradt, a polarizációs minta viszont jelentősen megváltozik. Ebből következik, hogy az eseményhorizont közelében örvénylő magnetizált plazma egyáltalán nem statikus, hanem dinamikus és komplex. Elméleti modelljeinknek ez a határa.

Az új adatok vizsgálata évekig eltarthat még. A polarizációs minta megfordulása mindenesetre máris megkérdőjelezi modelljeinket, ámbátor az eseményhorizont körüli világról nagyon sok mindent nem értünk még. 

A globális hálózathoz 2021-ben hozzáadott új teleszkópoknak köszönhetően, a csillagászok képesek voltak megvizsgálni a fekete lyukból majdnem fénysebességgel távozó spirális, sugárszerű és energikus részecskékből álló nyalábokat. Így észleltek finom polarizációs jeleket.

A tudományos közösség a fekete lyukak megértésében elért jelentős áttörésként ünnepli a legújabb eredményeket. Megmutatják, hogyan fejlődik az EHT nemcsak példátlan értékű képek elkészítésére, hanem a fekete lyukak fizikájának megértésére is alkalmas, teljes értékű megfigyelőközponttá.

Humanoid robotok és MI kombinációja, a fizikai (mesterséges) intelligenciára vonatkozó kutatásfejlesztések a robotika egyik legújabb és legígéretesebb 2024-ben MI- és robotfejlesztő vállalatok együttműködésével beindult csapásiránya.

Most egy kínai vállalat, a hangcsoui AheadForm mutatott be egy, az arcvonásainak rendkívül kifinomult mozdulataival érzelmek kifejezésére alkalmas robotfejet. A közösségi médiában virálissá vált a róla készült videó. Azt látjuk rajta, hogy a géparc kérdő tekintettel körülnéz egy helyiségben. Szemei hátborzongató élethűséggel pislognak, tökéletes az illúzió.

A kutatók önfelügyelő MI-algoritmusokat és széleskörű „bionikus működtetést” kombináltak össze az elmondásuk és a látvány alapján is „autentikus érzelmek és élethű arckifejezések megjelenítésére.” A demó jól szemlélteti, hogy a humanoid robotikában milyen messzire jutott el az ember utánzása. A Hátborzongató Völgy (Uncanny Valley) legfrissebb és talán legtökéletesebb példája.

Fogalmunk sincs, miért, de gyakran elbizonytalanodunk, amikor élethű humanoidokat vagy számítógéppel generált realisztikus avatárokat, animált fejeket, digitális embereket látunk. Magukkal ragadnak és nyugtalanítanak, mert világok közötti senkiföldjén, a Hátborzongató Völgyben bolyonganak – se az emberi, se a gépuniverzumhoz nem tartoznak.

A kifejezést Masahiro Mori, a Tokiói Technológiai Intézet tanára használta először, még az 1970-es években. Minél emberibbnek látunk egy robotot, annál jobban tetszik – de csak egy pontig, és ez a pont a völgy, ahol a vonzalom idegenkedésbe megy át, a gép bizarrnak, még nem elég embernek, már nem elég robotnak látszik. Életszerű, mégsem százszázalékosan élethű. 

Aztán a gépek még élethűbbek lesznek, és kilépve a völgyből, elfogadjuk őket. Még nem tartunk ott.

Az AheadForm elmondta: egész sorozatot fejlesztettek életszerű „tündérekből.” Fejlett tanuló MI-algoritmusuknak köszönhetően, érzékelik a világot, kommunikálnak, tanulnak, környezetükkel intelligens interakciókat folytatnak. Az ember és a robot közötti határok összemosódása folytatódik velük, egyre nehezebb lesz megkülönböztetni egyiket a másiktól – állítja Hu Yuhang, a vállalat alapítója.

„Tíz éven belül interakciókat folytatunk velük, és majdnem embernek fogjuk érezni őket. Húsz év múlva normálisan járnak és egyes feladatokat pont úgy végeznek el, mint mi” – nyilatkozta.

A humanoid robotika jelenlegi iránya azonban a termelékenység növelése, és nem a humán személyes kifejezések utánzása. Sok cég, köztük a Tesla számára is az emberi munka helyettesítése, háztartási feladatok elvégzése a fejlesztések célja.

Yuhang másként gondolja. Szerinte ezekre a munkákra nem feltétlenül a humanoidok a legalkalmasabbak, a célirányosan épített ipari robotok mindig jobbak lesznek náluk. Az AheadForm az androidokkal teli jövőre készül, ahol az ember-robot interakciók természetesebbek és vonzóbbak lesznek.

A fizikai vírusokat nem tekintjük teljes élőlényeknek, inkább a biológiánkat a szaporodásuk érdekében „eltérítő” genom-robotokként képzeljük el őket. Nem sejtekből állnak, programozott utasítások halmaza hajtja őket, hogy mindenáron szaporodjanak. Mivel a genomjuk meglehetősen egyszerű, újraalkotásuk ember és gép számára is kevésbé ambiciózus vállalkozás.    

A Stanford Egyetem és a kaliforniai Arc Intézet kutatói mesterséges intelligenciával tervezett DNS-ről számoltak be a napokban. A DNS-ből létrehozott vírus célba vehet, elpusztíthat meghatározott baktériumokat. Mivel a vírusokat kinyomtatták, a lehetőség nemcsak szimulált, hanem valós is.

A vírus-genomokat speciálisan erre a célra fejlesztett, többmillió bakteriofág (baktériumokat megfertőző vírus) genomon gyakoroltatott modell, Evo álmodta meg. Az MI működőképességének bizonyítása után, a kutatók 302 vírustervvel álltak elő. Tesztelésükhöz a nyomtatás vagy a vegyi összeszerelés tűnt a legjobb megoldásnak, aztán mindet ráeresztették valódi E. Coli baktériumra.

Saját DNS-ük beépítésével tizenhat sikeresen megfertőzte a gazdaszervezetet, a kólibaktériumot eltérítették, a vírusok elkezdték gyártani saját másolataikat, majd megölték a sejtet. Természetes vírusokat, például a phiX174-et felülmúlva, három E. Coli törzset tudtak elpusztítani. fertőzőbbnek bizonyultak nála. (A phiX174 bakteriofágé volt az első DNS-alapú genom, amit sikerült szekvenálni.)

A kísérlet a nagy nyelvmodellek (LLM-ek) biomérnöki alkalmazhatóságának újabb példája: ez az első eset, hogy MI-rendszer genomléptékű összefüggő szekvenciákat írt. Következő lépés az MI generálta élet lehet. Teljes élő organizmus tervezéséig viszont rengeteg sikeres kísérletre lesz még szükség.

Az eredmények egyrészt ígéretesek, másrészt etikai kérdéseket is felvetnek. Ha egy MI-modell elvileg működő fágokat képes generálni, biofegyvereket gyárthatnak, vagy nem szándékosan hozhatnak létre elszabaduló vírusokat vele.

Az OpenAI az eddigi legátfogóbb felmérést tette közzé a ChatGPT használatáról. Kiderül belőle, hogy túl a korai felhasználói csoportokon, széles körben elfogadott, világszerte 700 millióan, a földkerekség lakosságának valamivel kevesebb, mint tíz százaléka használja hetente. 

A legtöbb beszélgetés mindennapi feladatokra, például információkeresésre és gyakorlati útmutatásokra összpontosít. A személyes és a szakmai használat folyamatos fejlődésével gazdasági értéket teremt. A széleskörű elfogadás teljesen egyértelművé teszi, hogy az MI-hez való hozzáférést alapjogként kellene kezelni – hangsúlyozza az OpenAI. 

2025 közepére eltűnt a kezdeti, nemek közötti szakadék: 2024. januárban a keresztnevek alapján a felhasználóknak csak a harminchét százaléka, másfél év múlva viszont már a világ lakosságának nembeli elosztását hitelesebben kifejező ötvenkét százalék volt nő.

Az egész világon kommunikálnak vele, különösen a közepes és alacsony bevételű országokban használják. A legszegényebbekben négyszer akkora a növekedés, mint a leggazdagabbakban.

Általában mindennapi feladatok megvalósítása a cél vele. A beszélgetések háromnegyede gyakorlati iránymutatásra, információkeresésre és írásra összpontosít. Az írás a legelterjedtebb feladat, míg a kódolás és az önkifejezés niche tevékenység.

A „kérés, cselekvés, kifejezés” hármas felől megközelítve: az üzenetek közel felében, negyvenkilenc százalékában a ChatGPT-t tanácsadóként értékelik, negyven százalékában feladatorientált interakciókat (szövegvázlat, tervezés, programozás) folytatnak vele. Ezekben az esetekben outputokat is generál, vagy konkrét munkát fejez be. A felhasználók tizenegy százaléka nem kérdezi, nem dolgozik vele, a kommunikáció motorja inkább a személyes reflexió, a felfedezés és a játék.

Gazdasági hatása a munkára és személyes életünkre is kiterjed. A kereskedelmi használat kb. hetven százaléka nem kapcsolódik a munkához, harminc százaléka igen. Olyan hatékonyságnövelő eszköz, amely a mindennapokban is értéket teremt. Ezek az értékek hagyományos mértékekkel, mint a GDP sok esetben nem mérhetők.

Döntéstámogatásra különösen a tudásintenzív munkákban veszik figyelembe, és ahogy rájövünk ezekre az előnyeire, a használat mélyül, a javuló modellekkel tömegek növelik aktivitásukat, új felhasználási esetek teremtődnek. 

A Nokia elképzelése szerint az „érzékelő, gondolkodó és cselekvő” hálózatok környezeti jeleket észlelő, MI segítségével elemzéseket generáló „hatodik érzéket” fejlesztenek ki. Ezek a hálózatok túlmutatnak az adatforgalom folyamatos megfigyelésén, meg is értik a fizikai világot.

A technológia az 5G és a kialakulóban lévő 6G előnyeit, a fókuszált rádiónyalábok nagy antennatömbökön keresztüli létrehozásának képességét kihasználva, szkenneli a környezetet, elemzi a visszavert jeleket, szofisztikált radarrendszerré alakítja a mobil adótornyokat. 

A Nokia rádióérzékelési alkalmazásaival emberek, tárgyak és gépek is észlelhetők, például gyári környezetben, ahol személyiségjogi aggodalmak miatt nincs kamerás megfigyelés, az alternatív megközelítést jelentő rádiótechnológia biztosítja a munkavállalók biztonságát. Többről van szó egyszerű helyzet-meghatározásnál: rádiójelek visszaverődésének elemzésével meghatározható a sebesség, észlelhetők olyan létfontosságú jelek, mint a szívverés, a légzésminta, és egyes gesztusok is felismerhetők – így pedig nincs szükség viselhető technológiákra, konkrét felhasználói lépésekre. 

A drónérzékelés számára szintén új lehetőségek nyílnak meg: a jövő drónjainak repülési folyosókra és őket felügyelő és nyomon követő hálózatokra lesz szükségük. Az intelligens városok, a logisztika és a biztonság nélkülözhetetlen eszközeivé válnak.

A Nokia rájött, hogy a száloptikai kábelek elosztott szenzorhálózatokként működhetnek. A szálra nehezedő mechanikai nyomás megváltoztatja a rajta áthaladó fény polarizációját, és a kábel állapotánál sokkal többet eláruló, érzékelhető jeleket hoz létre.

Mindezt kvantumtechnológiákkal kombinálva, hagyományos szenzorokkal ellentétben, a kvantumérzékelők a részecskék rendkívüli érzékenységét kihasználva a hőmérséklet, a nyomás, a gravitáció vagy a mágnesesség legkisebb változásait is detektálják. Rendkívüli lehetőségeket kínáló, új érzékeket adnak az emberiségnek.

Egyes idegsejtek apró jeleinek érzékelésével jelentősen bővíthetik ismereteinket az agyi rendellenességekről. GPS nélkül irányíthatnak hajókat és repülőgépeket, földrengéseket és vulkánkitöréseket minden eddiginél korábban prognosztizálhatnak.

Az optikai, a vezeték nélküli és a kvantumérzékelés által együtt létrehozott hálózatok valóban hatodik érzékkel rendelkeznek. Reaktívról a proaktív infrastruktúrára állhatunk át velük. A mindenhol jelenlévő összekapcsoltság, a fejlett jelfeldolgozás és az MI konvergenciájával az alapinfrastruktúra is intelligens, fizikai környezetünk pedig folyamatosan optimalizálható lesz. Globális giga szenzorrendszer alakul ki. 

Amióta fejlesztenek mesterséges intelligenciát, mindig kongattak vészharangokat miatta: gonosz szuperintelligenciától, tömeges állásvesztéstől, adatközpontok okozta környezeti katasztrófától féltik az emberiséget. Van azonban sokkal konkrétabb probléma is: mi lesz a chatbotokkal, algoritmusokkal egészségtelen kapcsolatot kialakító gyerekekkel?

Tavaly két nagy horderejű pert indítottak a Character.AI és az OpenAI ellen, mert modelljeik viselkedése állítólag hozzájárult két tinédzser öngyilkosságához. Egy idei tanulmány alapján a tizenévesek hetvenkét százaléka használt már MI-t barátkozásra. Megbízható médiumokban olvashatók történetek az MI-pszichózisról, hogy téveszmék spiráljához vezethetnek a chatbotokkal folytatott végtelen beszélgetések. A nyilvánosságnak mindenesetre bizonyítják: az MI nem csupán tökéletlen, de inkább káros, mint segítő.

Szeptember tizenegyedikén Kalifornia szövetségi állam támogatta, hogy az MI-vállalatoknak emlékeztetniük kell a kiskorúakat: a válaszokat gép generálta. A cégeknek protokollokat kell kidolgozniuk az öngyilkosság és az önkárosítás elhárítására, éves beszámolókban kell nyilvántartaniuk a chatbot-beszélgetések közbeni öngyilkosság-gondolatokat.

A meghozandó lépéseket nem pontosították, holott sok cég már foglalkozik a problémával. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, meggyengíti az OpenAI pozícióit. „Amerika az egész országra érvényes, világos szabályokkal, és nem szövetségi állami vagy helyi szabályozások egyvelegével jár legjobban” – állítja a fejlesztőcég.

Ugyanazon a napon a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) vizsgálatot indított hét nagyvállalat ellen, információt kért tőlük a társkarakterek fejlesztéséről, az elköteleződés pénzre váltásáról, a chatbot-hatás mérésének mikéntjéről. A kormány lényegében kézben tartja az immáron egyetlen demokrata vezetővel sem rendelkező bizottságot. Egyelőre persze csak vizsgálat folyik, kérdés, az FTC közkinccsé teszi-e az eredményeket s ha igen, milyen mértékben.

Az OpenAI-t vezető Sam Altman a felhasználói szabadság, a privacy és a sebezhető felhasználók védelme közötti feszültségről beszélve kijelentette: ha az öngyilkosságról komolyan beszélő fiatal szüleit nem érik el, akkor a rendőrséget kell hívni.

Az MI miatt sérült gyerekek esetében egyértelmű, hogy a vállalatok eddigi kézikönyve nem állja meg a helyét. A felelősség nem hárítható többé adatvédelemre, felhasználói döntésre stb. Állami törvények, szabályozó hatóságok és a felháborodott közvélemény részéről egyre nagyobb a szigorú álláspontot követelő nyomás.

A jobboldali megközelítés az életkor-határra, a gyerekek felnőtt tartalmaktól történő megóvására fókuszál, míg a baloldal trösztellenes, fogyasztóvédő intézkedésekkel fékezné meg a Big Techet. 

A problémáról könnyebb konszenzust kialakítani, mint egyetérteni a megoldásban. Egyelőre a cégeknek kell meghozni a vonatkozó döntéseket.

A Meta hónapokon át szivárogtatott ki adatokat, terjedtek el pletykák a Hypernova okosszemüvegről. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Hypernova középutat jelent az arcon elhelyezett, tavaly bemutatott Meta Orion kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) szemüveg, lényegében egy teljes értékű számítógép és a nagyvállalat mesterséges intelligenciával vezérelt okosszemüvegei, például az Oakley Meta HSTN között.

Az Orion és utódai valamikor az okostelefonokat lesznek hivatottak (legalábbis elméletileg) kiváltani, míg a Hypernova inkább arcon elhelyezett okosórának tűnik. Ming-Chi Kuo elemző szerint kísérleti termék, és a következő két évben ne számítsunk többre 150-200 ezer darab kiszállításánál.

Az okosszemüvegek globális kiszállítása jövőre elérheti a tizennégymillió egységet, így a Hypernova piaci részesedése elenyésző lesz – prognosztizál Kuo, aki pont ezért beszél kísérleti termékről.

Főként a mesterséges intelligencia miatt fogják vásárolni, de mivel az MI és a kiterjesztett valóság integrációja még gyerekcipőben jár, az elemző nem számol átütő sikerrel. A megfelelő integráció hiánya hátráltatja is az okosszemüvegek fejlődését, elterjedésüket.

Ugyan az MI miatt vásárolhatják, ám az eszköz MI-képességei is korlátozottak. Ára ennek megfelelően nagyjából nyolcszáz dollár körül lesz.

De van egy másik hátráltató tényező is. A folyadékkristályos szilícium-dioxid mikrokijelzős technológia hardvertervezési kihívásokkal jár. A kihívások a formára, a fényerőre, a válaszidőre és az elem élettartamára vonatkoznak. A döntés a tömeggyártás skálázhatósága miatt esett erre a megoldásra.

Megint Kuo szerint az idei megjelenésnek három stratégiai célja van: az Apple előtt indulni a márkaépítés miatt, korai tapasztalatszerzés az ökoszisztéma fejlesztésében és a felhasználói viselkedés megértése.

A Ray Ben Meta napszemüveg-sorozat darabjait főként fényképek és videók készítésére tervezték, viszont hiányzik belőlük az AR-kijelző. A Hypernovában van ilyen, az értesítések és a navigáció látszik rajta, vele lehet interakciókat folytatni a Meta MI-vel. Neurális csuklópántot is tartalmazhatnak, mely a vezérléshez értelmez finom ujj- és csuklómozdulatokat.

A Hypernova összességében komoly lépés lehet a teljesen immerzív, AR-rel ellátott, MI-vel működő okosszemüvegek felé.

Egy új magániskola-rendszerben mesterséges intelligenciával támogatott kétórás, személyre szabott oktatással helyettesítik a jellegzetesen hatórás tanítási napot.

A pszichológus végzettséggel rendelkező MacKenzie Price férjével, az oktatási szoftvereket fejlesztő Trilogy pénzügyi igazgatójával, Andrew Price-szal 2014-ben alapította az austini (Texas) Alpha Schoolt. 2022-ben MI-vel támogatott oktatásra álltak át.

A segítő, tanár funkciót betöltő mesterséges intelligencia az Egyesült Államok több oktatási intézményében jelen van. Kérdés, mennyire lesznek működőképesek a jövő teljesen MI-alapú oktatási intézményei. 

A floridai Miami-Dade megye chatbotokkal szerelte fel középiskoláit, és ezernél több pedagógussal tanítatták meg használatukat. New Jersey-i állami iskolák és a Szilícium-völgyi Khan Lab School a GPT-4-en alapuló Khanmingo programot tesztelik. A program a diákok kérdéseire további kérdésekkel válaszol, kritikus gondolkodásra serkentve őket. A Kira Learning ágenses MI oktatási folyamatba (óratervezés, tanítás, osztályozás, nehézségekkel küszködő diákok felzárkóztatása) integrálásával igyekszik személyre szabni a tanulást.

Az Amerikai Tanárszövetség nemzeti MI gyakorlóközpont építését tervezi pedagógusok számára.

Az Alpha School kétszázötven diákot (óvodástól a középiskolás korig) tanít. MI-vel működtetett módszerével a tanulók tudásszintjéhez igazított kihívásokat kínál. Elmondásuk alapján megduplázódik a tanulás sebessége, diákjaik pedig a szabványteszteken jellemzően az ország legjobban teljesítő két százalékába kerülnek. A tavalyi, első végzős évfolyam tizenkét tanulójából tizenegy egyetemre került, köztük olyan intézményekbe, mint a Harvard, a Stanford, a Northeastern és a Vanderbilt. 

Az iskolában tanárok helyett szoftver vezeti végig a gyerekeket a kétórás matek, természettudományos, olvasási és egyéb nyelvi készségek elsajátításán. Ez a „kétórás tanulás”; a szoftver automatikusan kiválasztja a diák aktuális szintjének megfelelő gyakorlatokat, és csak az előző szint elsajátítása után teszi lehetővé nekik, hogy belevágjanak a következőbe.

Nem tudunk sokat az Alpha School MI-jéről. Chatbotokat nem használ, mert csalásra ösztönözhetnek. Egy elégedett szülő „felturbózott táblázatkezelő ellenőrzőlistához” hasonlította.

Saját fejlesztésű platform biztosítja az oktatást, a teszteket, nyomon követi a haladást és videokamerán keresztül értékeli a diákok elkötelezettségének mértékét. Az órákat az IXL, a Khan Academy és a Trilogy Software alkalmazásaival, valamint az iskola saját mérnökeivel mutatja be.

A rendszer célja, hogy a tanulók teljesítménye folyamatosan hetven és kilencvenöt százalék között legyen, az órák kihívást jelentsenek, de maradjanak érthetők. Nyomon követi a tanulók által irreleváns inputok bevitelével, találgatással vagy a számítógéptől való távolléttel töltött időt.

A diákok a tanítási nap többi részét társaikkal együtt, a csapatmunkát, vezetői és személyes készségeket (főzés, sport stb.) erősítő projektekkel töltik. Választott egyéni projekteket szintén végeznek.

Kalifornia, Pennsylvania és Utah elutasította az Alpha School leányvállalata, az Unbound Academy szerződésesiskola-kérelmeit – ezek az iskolák állami finanszírozást kapnak, de a hivatalos állami iskolarendszeren kívül működnek. Arra hivatkoztak, hogy nem feleltek meg a kötelező szabványoknak. Kritikusok szerint nem elég bizonyíték támasztja alá a kétórás tanulás hatékonyságát. 

Pedig az általános és a középiskola nagyszerű lehetőségeket kínál az MI-nek. Az Alpha School módszerét és infrastruktúráját a személyre szabott hivatalos oktatásra dolgozta ki úgy, hogy a diákok hatékonyan tanulhassanak, majd a sok felszabadult időben közösségi és személyes fejlődésükkel foglalkozhassanak.

Rengeteg cikk jelent meg a sajtóban arról, hogy az MI mennyire segíti csalni a diákokat. Ideje lenne arról is írni, hogy hogyan segíti tanulni őket.

A közoktatás malmai még az Egyesült Államokban is lassan őrölnek.