Január 19. és 23. között tartották meg a svájci Davosban az éves, immáron ötvenhatodik Világgazdasági Fórumot. Az USA és Európa közötti geopolitikai feszültségek miatt kevesebb figyelem irányult a munka, a technológia és a vállalkozások jövőjére, pedig az elhangzottakból kibontakozó tendenciák komoly mértékben meghatározzák a holnapunkat.

Öt nagyobb trend figyelhető meg.

A mesterséges intelligenciáról folytatott beszélgetések már nem a hype-ról, a mértéktelen és kritikátlan lelkesedésről, hanem sokkal inkább az értékteremtésről szóltak, a résztvevők hangsúlyozták is a szemléletváltás fontosságát. Az üzleti technológiák jövőjével kapcsolatban egyértelműen az MI került a fókuszba. De mikor kezdik látni vállalatok az MI-infrastruktúrába történő gigászi beruházások megtérülését?

A költségek csökkenése mellett az adatminőségen, az ügyfelek elégedettségén és a munkaerő továbbképzésén egyaránt javítani kell. A skálázás kitüntetett jelentőségű: hogyan vezessünk be nagyléptékben és felelősségteljesen innovatív technológiákat?

A globális technológiai környezet fragmentálódása a második trend. A változékony geopolitika miatt az MI világa eltávolodik a közös szabványoktól, keretrendszerektől és szabályozásoktól. Országok egyre inkább kiépítik saját infrastruktúrájukat, és a protekcionista kereskedelempolitikák akadályozzák új technológiák együttműködés-alapú fejlesztését és bevezetését. Az eltérő szabályok és irányítási modellek veszélyeztetik az innovációt, elfojtják a növekedést – figyelmeztetett több vezető.

Az ellátási lánc volatilitása az új norma, és ez a harmadik trend. A technológiai áttörések, a munkaerő- és szakemberhiány, valamint a klímaváltozás állandósították a zavarokat, és kikényszerítették a világkereskedelem folyamatos átalakítását. A rugalmasság már nem csupán vészhelyzetről szól, hanem a növekedés egyik kulcsfontosságú hajtóerejévé válik. A turbulencia lett az új normalitás, elmozdulunk egy új, „strukturális volatilitás” által jellemezhető működési környezet felé.

A negyedik fontos trend (vagy inkább következtetés), hogy most kell kezelnünk a csökkenő technológiai készségek miatti válságot, mert különben nem tudjuk kihasználni az MI és a digitális átalakulás előnyeit. A vállalatok munkaerő-állományát át kell képezni, új tréningeken kell naprakésszé tenni őket. Az előrejelzések alapján az MI ugyan 170 millió új munkahelyet teremt 2030-ig, csakhogy azokat az állásokat be is kell tölteni valakiknek, miközben cégek továbbra is küszködnek a munkaerő-felvétellel, dolgozóik képzése és átképzése pedig nem a szükséges ütemben történik.

A bizalom lenne az üzleti siker barométere, miközben az üzleti gondolkodásmód minden területen az erodálódásával járó elszigetelődés felé tolódik el. Ez befolyásolja a kormányokról, a vállalatokról, a technológiáról és a médiáról alkotott képünket. Bizalomhiányban nincs növekedés, átalakulás és innováció, a bizonytalanságot pedig be kell építeni a vállalatok működési modelljébe. A hitelesség meg-/visszaszerzése, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az ügyfelek értékrendjével való összhang megteremtése érdekében szintén lépni kell.

Amióta a NASA bejelentette, hogy nem részletezett egészségügyi okok miatt hazamenekíti egyik asztronautáját a Nemzetközi Űrállomásról, ismét többen foglalkoznak a világűrbeli hosszabb tartózkodás az emberi egészségre gyakorolt hatásaival.

Eddig kimutatták, hogy a mikrogravitációban csökken a csontsűrűség, pusztulnak a vérsejtek, a szemre nehezedő nyomás miatt látási problémák merülhetnek fel.

Az idegen környezet az agyat szintén befolyásolhatja: űrutazás során (különösen az érzékszervi és a motorikus régiók miatt) fel- és hátrafelé mozdulhat el a koponyán belül. Alakja mérhető módon megváltozik, és a Földre történt visszatérést követő hat hónapban csak néhány esetben áll vissza eredeti formájába. Minél több időt tölt valaki odafent, annál nehezebb visszanyernie a korábbi egyensúlyt.

Ez nemcsak az űrutazás miatti speciális testhelyzettel magyarázható. A Földön nem-űrhajós önkéntesekkel kísérletezve kiderült, hogy hatvan azonos pozícióban eltöltött napot követően az agy hátra ugyan elmozdult, felfelé viszont jóval kisebb mértékben.

Űrhajósok az út után hagyományosan alapos regenerálódási programon esnek át, hogy alkalmazkodjanak a földi gravitációhoz. Mivel az agynak újra kell tanulnia a belső fülből érkező információk értelmezését, még az egyenes irányú járás is problémás lehet. A legnagyobb változást a világűrben egy évet eltöltött asztronautáknál tapasztalták.

Az ezirányú kutatásoknak ugyan csak a kezdeti fázisában járunk, de az eddigi eredmények a kozmosz további felfedezésének nehézségeit vetítik előre. Mindössze néhány milliméterről van szó, ám az agyműködés szempontjából az alacsony szám is szignifikáns. Ugyanakkor sem a repülés alatt, sem utána nem figyeltek fel semmilyen tünetre, például fejfájásra, kognitív károsodásra.

Sok a megválaszolatlan kérdés. Nem tudjuk, hogyan hat az űrrepülés az egyes agyterületekre, a tájékozódási képesség hiányán túl vannak-e rövid- és hosszútávú egészségügyi következményei az agy elmozdulásának és deformálódásának. Ráadásul a mintaméret is korlátozott, tehát az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók. A kérdések sokáig folytathatók.

Pedig előbb-utóbb űrutazó fajjá válunk. Addigra mindenképpen tisztában kell lennünk a következményekkel. 

A fejlett ipari országokban a bruttó hazai termék több mint tíz százalékát felemésztő egészségügy óriási potenciális piac a mesterséges intelligencia számára. A szektor sok helyen a szakképzett munkaerő hiányával, az elöregedő lakossággal és az emelkedő adminisztrációs költségekkel szembesül.

Csak az Egyesült Államokban tizenhétmillióan dolgoznak a területen, ötbillió dollár az éves költés (amiből egybillió adminisztratív kiadás). Nem véletlenül vezetett be a piacra több vállalat Mi-rendszert (hangasszisztenseket, képalkotó modelleket) orvosoknak és laborosoknak.

A fogyasztókkal való kapcsolattartás azonban akadályokba ütközik. Mivel egyes MI által készített összefoglalók helytelen információkat tartalmaznak, néhány szövetségi állam megpróbálja (szigorúbban) szabályozni az orvosi tanácsokat adó chatbotokat.

A legnagyobb verseny az OpenAI és az Anthropic között várható. Előbbi a betegek, utóbbi a szakemberek kiszolgálására összpontosít, mindketten erősségeikre építve igyekeznek eredményt elérni a fogyasztói és a vállalati piacon. 

A továbbfejlesztett adatbiztonsággal és adatvédelemmel működő ChatGPT Health a chatbot fogyasztókra összpontosító változata le tudja kérni az illető egészségügyi adatait. Az MI saját egészségügyi információik (tesztek, orvosi utasítások, saját viselhető eszközein lévő adatok) értelmezésében segíti őket. A nagyvállalat hatvan ország 260 orvosának visszajelzéseit és tanácsait felhasználva több mint két évig fejlesztette az alkalmazást. 

Néhány nappal Altman-ék bejelentése után az Anthropic is bemutatta saját fejlesztését, a Claude for Healthcare-t,  amely adatbázisokban lévő orvosi referenciainformációk megtalálásával és a papírmunka felgyorsításával segít szakembereket.

Claude egészségügyi változata a platform két elemére támaszkodik: a csatlakozók hozzáférést biztosítanak neki harmadik felek platformjaihoz (jelen esetben orvosi adatbázisokhoz), az ágens-készségek pedig segítik bizonyos feladatok elvégzésében, például orvosi adatok megosztásában és dokumentumok előállításában. Az Anthropic egyes felhasználóknak egészségügyi információikat összekapcsoló funkciót is tesztel.

A ChatGPT Health várólistán keresztül érhető el ingyenes és fizetős felhasználók számára az Európai Unión, Svájcon és az Egyesült Királyságon kívül (heteken belül minden asztali és iOS-felhasználó számára is hozzáférhető lesz).

A Claude for Healthcare speciális csatlakozói és készségei az összes Claude-előfizető számára elérhetők, míg a betegadatokhoz tartozó csatlakozók az MI Egyesült Államokban lévő előfizetőire korlátozódnak. 

Az eszközök Európában a GDPR miatt nem érhetők el, amely szigorúan korlátozza, hogy orvosi szervezetek hogyan oszthatják meg a betegek adatait harmadik felekkel.

A gyors adatközpont-építkezéssel növekedhet a széndioxid-kibocsátás, az elektromosság ára és a vízhasználat. Az Egyesült Államokban és Európában is sok politikus és helyi közösség tiltakozik ellene. Andrew Ng gépitanulás-szakértő szerint viszont a félelmek túldimenzionáltak, és a környezetre nagyobb veszélyt jelentene a központok építésének leállítása.

Az infokommunikációs eszközök használatával egyértelműen nő a széndioxid-kibocsátás, a globális emisszió egy százalékáért az adatközpontok felelnek, és ez gyorsan nő. Ng azonban úgy látja, hogy a hiperskálázók (Amazon, Google, Microsoft) központjai hihetetlen hatékonysággal végzik munkájukat, és a számításokban is minden más alternatívánál energiahatékonyabbak, és jóval több megújuló energiát használnak.

Kétségtelen tény, hogy ha az emberiség kevesebb számítási műveletet hajtana végre, csökkenne a károsanyag-kibocsátás. A Google felmérése alapján egyetlen webes lekérdezéssel 0,2 gramm széndioxid generálódik. Ng válasza: ha otthonából a legközelebbi könyvtárba menne autóval, akkor négyszáz gramm lenne a kibocsátás. Egy egészen friss Google anyag alapján, közepes méretű Gemini lekérdezése 0,03 gramm, ami kevesebb, mint kilenc másodperc tévénézés. Az MI figyelemreméltóan hatékony a lekérdezésekben. A nagyobb felhőszolgáltatók a hatékonyság további növelésére törekednek.

Az adatközpontokat az energiakereslet, azon keresztül pedig a fogyasztói árak növekedéséért is bírálják. A valóság megint jóval bonyolultabb.

A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium tanulmánya alapján az állami szintű terhelés növekedése általában csökkentette az átlagfogyasztói árakat. Ez az elsőszámú ok, hogy az adatközpontok megosztják a grid fixköltségeit. Ha egy fogyasztó meg tudja osztani az átviteli kábelek költségeit egy nagy adatközponttal, akkor végül kevesebbet fizet.

Sok adatközpont párologtató hűtéssel vezeti el a hőt, de a vízhasználat alacsonyabb, mint gondolnánk. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokbeli golfpályák évente körülbelül 500 milliárd gallon vizet használnak fel a gyep öntözésére. Ezzel szemben az amerikai adatközpontok sokkal kevesebbet fogyasztanak. Az általános becslés szerint 17 milliárd gallont, vagy körülbelül a tízszeresét, ha beleszámítjuk az energiatermelésből származó vízfelhasználást is.

Az adatközpontok költségeket rónak a közösségekre, és ezeket a költségeket meg kell tervezni, el kell számolni velük. Viszont sokkal kevésbé károsak, és környezetbarátabbak is, mint ahogy a kritikusaik állítják. A hatékonyság növelése azonban fontos munka, és van is bőven teendő.

A Világgazdasági Fórum (WEF) 2026-os globális cyberbiztonsági kilátásokról szóló jelentése szerint az online/digitális csalás világszerte kormányok, vállalkozások és magánszemélyek egyik legátfogóbb fenyegetésévé vált. Az anyag figyelmeztet a példátlan ütemben terjedő, a mesterséges intelligencia fejlődése, a széttagolt globális politika és az ellátási láncok növekvő gyengeségei által táplált cyberbűnözésre.

A technológiai szakemberektől, vállalatvezetőktől és más vezető pozícióban lévő szereplőktől összegyűjtött válaszokból kiderül, hogy 2025-ben közel háromnegyedüket (73 százalékukat) személyesen vagy ismerősön keresztül érintette cyberbűnözési módszerekkel elkövetett csalás.

Közel 94 százalékuk, azaz szinte az összes válaszadó elmondta, hogy idén a mesterséges intelligencia lesz a cyberbiztonságban valószínűleg bekövetkező változások elsőszámú hajtóereje (driver). 

Az MI biztonságát vizsgáló szervezetek aránya a 2025. eleji 37 százalékról 2026-ban 64 százalékra ugrott, és a válaszadók 67 százaléka nyilatkozta, hogy a cyberbiztonsági stratégiákban figyelembe kell venni az állami vagy államokhoz köthető cybertámadások kockázatát.

Az MI miatti sebezhetőség érzete szintén drasztikusan nő, a válaszadók 87 százaléka 2025 legnagyobb cyberbiztonsági kockázatának tartotta. Második a digitális módszerekkel elkövetett csalás és adathalászat (77 százalék), harmadik az ellátási lánc akadozása (65 százalék), negyedik a szoftverek sebezhetőségének kihasználása (59 százalék), ötödik a zsarolóvírusos támadások (54 százalék), hatodik a belső fenyegetés (32 százalék), hetedik a szolgáltatás-megtagadásos támadás (Denial-of-Service, DoS, 28 százalék).

2026-ban változatlanul a geopolitika az általános biztonságikockázat-csökkentő stratégiákat leginkább befolyásoló tényező. Geopolitikailag motivált támadások, dezinformáció, IT/IoT/robotika konvergenciája, természeti katasztrófák, tengeralatti kommunikációs kábelektől és űrbeli eszközöktől való függés a hajtóerők, ebben a sorrendben. Százezer vagy több személyt alkalmazó nagyvállalatok 91 százaléka a geopolitikai bizonytalanságot figyelembe véve fejleszti cyberbiztonsági stratégiáját. Ezer személynél kevesebbel dolgozó cégeknél 59 százalék ez a mutató.

A kritikus infrastruktúrára irányuló cybertámadások elleni felkészülésben régiónkénti bontásban a Közép-Keleten és Észak-Afrikában érzik magukat a legfelkészültebbnek. Ázsia/Csende-óceán, Európa és Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, Észak-Amerika, Afrika Szaharától délre fekvő része, Latin-Amerika és a Karibi térség a további sorrend. A közszféra és a nemzetközi szervezetek kevésbé bíznak meg biztonsági rendszereikben, mint a magánszféra.

A The Conversation nonprofit médiaorgánumok hálózata, online publikálnak akadémikusok és profi újságírók-szerkesztők által írt anyagokat. Céljuk hozzáférhető, kutatásalapú outputok létrehozása. Nemrég egyhónapos kutatást végeztek arról, hogy a generatív mesterségesintelligencia-eszközök megbízhatók-e hírforrásként.

Vizsgálódásukat azt követően kezdték el, miután kiderült: a Google Gemini chatbotja teljes hírportálokat talált ki és kamujelentéseket tett közzé.  Hét generatív MI-rendszert (Gemini, ChatGPT, Claude, Copilot, Grok, DeepSeek, Aria) teszteltek, naponta össze kellett foglalniuk, fontossági sorrend szerint rangsorolniuk Québec öt legfontosabb hírét. Forrásonként közvetlen cikklinkeket kellett megadniuk.

Leginkább a Gemini fogott mellé egy kitalált hírportállal, és egy 2025. szeptemberi iskolabusz-sofőr sztrájkról. A valóságban egyes buszok technikai problémák miatt forgalomból történő kivonása okozta a fennakadást.

Csakhogy ez nem volt elszigetelt eset. A vizsgálódás során összegyűjtött 839 válaszban a rendszerek többször hivatkoztak fiktív forrásokra, hibás vagy hiányos URL-eket adtak meg, de az is előfordult, hogy félrevezetően mutattak be valós tudósításokat.

2024-ben a kanadaiak hat százaléka támaszkodott hírforrásként generatív mesterséges intelligenciákra. Amikor az MI tényeket hallucinál, eltorzítja a jelentéseket, vagy kitalál következtetéseket, a dezinformáció terjesztését kockáztatja. Ez különösen olyankor érvényes, ha magabiztosan és egyértelmű hivatkozások nélkül válaszol.

A felhasználók számára a kockázatok konkrétak és azonnaliak. Csak a válaszok 37 százaléka tartalmazott teljes és legitim forrású URL-t. Az összefoglalók az esetek kevesebb mint felében voltak pontosak, sokszor csak részben helyesek, vagy enyhén félrevezetők. A chatbotok gyakran vontak le megalapozatlan következtetéseket: a történetek „újraélesztettek vitákat”, „rávilágítottak erre vagy arra” stb. Szó sem volt ilyesmiről, a humán források egyszer sem említették ezeket.

A valós történetek eltorzítása, személyek téves beazonosítása, az alapvető ténybeli hibák jelzik, hogy a generatív MI továbbra is nehezen képes különbséget tenni hír-összefoglalás és kontextus-kitalálás között.

A mostani elméletek alapján az ismert univerzumban lévő összes anyag nyolcvanöt százalékát a titokzatos sötét anyag alkotja. Nem bocsát ki, nem nyeli el, nem veri vissza a fényt, nehezen megfogható, így viszont tanulmányozni is rendkívül bonyolult. A csillagászati megfigyelésekben szereplő égitestek és szerkezetek vizsgálatában, jobb megértésükben ez komoly hátrány.

A NASA Hubble űrteleszkópját használó egyik nemzetközi kutatócsoport teljesen új típusú égi objektum felfedezését jelentette be. A Cloud-9 (Felhő-9) szerintük csillagtalan, gázokban gazdag, sötétanyag-felhő. A csillagok hiánya meglepte a tudósokat, és „egy sikertelen galaxis sötétanyag-csontjainak” elnevezett fosszilis maradványra gyanakszanak.

A tudományban általában többet tanulnak a kudarcokból, mint a sikerekből, és mivel nem láttak csillagokat, bizonyítva van a feltevés. A helyi univerzumban egy még meg nem épült galaxis eredeti építőköveit találták meg. A felfedezéssel a sötét anyag is jobban tanulmányozható – magyarázzák a kutatók.

„A felhő a sötét univerzumra nyíló ablak” – jelentette ki Andrew Fox, az egyik tudós.

Vizsgálódásukból az is kiderül, hogy a csillagok tanulmányozásával korlátozott képet kapunk az univerzumról. A köztük tátongó óriási szakadék lehet a megértés kulcsa.

Csillagászok eddig csak elméletben vetették fel egy Cloud-9-szerű objektum létezését. A szokatlan gázfelhő nagyrészt hidrogéngázból áll, és az univerzum nagyon korai napjaira datálható vissza, csakhogy csillagokat nem tartalmaz.

A Hubble teleszkóppal viszont korábban soha nem látott képet kaptak a Földtől 14 millió fényévre lévő csillagtalan régióról. Korábban akár halvány törpegalaxisnak is lehetett volna nézni, a Hubble-val történt megfigyelés után viszont kizárt ez a lehetőség.

A Cloud-9 sokkal kisebb és kompaktabb a környék többi hidrogénfelhőjénél. A „kicsinységet” illetően: a benne lévő hidrogéngáz a Nap tömegének milliószorosa. A kutatók szerint túlnyomó többsége a Nap tömegénél ötmilliárdszor nagyobb sötét anyag.

Ha nagyobb lenne, összeomlott volna, és csillagok születhettek volna belőle. Viszont így is elég nagy a gáz szétszóródásának megakadályozásához, azaz ritka optimális pont. Ráadásul sok hozzá hasonló objektum lehet még a környéken, és valószínűleg mind sikertelen galaxisok sokmillió fényév távolságban szétszóródott maradványai.

A Microsoft Copilot a Microsoft korábbi Cortona asszisztensét felváltó, mesterséges intelligencián alapuló segítőtársa 2026-ra már nemcsak egyszerű chatbot, hanem komplex ökoszisztémává fejlődött.

De mire használjuk? – vizsgálta kutatás keretében a fejlesztőcég, és kiderült, hogy attól függ, mikor és hogyan alkalmazzuk. Ugyanis teljesen másként, ha éjjel és okostelefonon, vagy nappal és laptopon próbálkozunk vele. Napközben valószínűbbek a termelékenységre és a munkára összpontosító beszélgetések desktop gépeken, míg a munkahelyen kívüliek főbb témái az egészség, a játék és filozófiai kérdések, illetve egyre többen kérünk tőle személyes tanácsot.

A kutatók 37,5 millió 2025 januárja és szeptembere közötti Copilot-beszélgetés anonimizált összefoglalóját elemezték, hogy megvizsgálják, hogyan használják az ügyfelek a rendszert. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az MI társadalmilag integráltabbá vált, a felhasználók a munkán túl is alkalmazzák életük más területein.

Fizetős és nem fizetős felhasználók Copilot-beszélgetéseinek véletlenszerű mintáját vizsgálták, kizárva a kereskedelmi, vállalati és oktatási fiókokat. Minden beszélgetés időbélyegeket és eszköztípust tartalmazott. MI-eszközök segítségével naponta nagyjából 144 ezret összegeztek. Osztályozókat hoztak létre, hogy minden összefoglalóhoz témát (például „technológia”) és szándékot (például „tanács kérése”) rendeljenek, mintegy háromszáz téma-szándék párt azonosítva.

A tanulmány az évszak, a napszak és az eszköztípus szerint rangsorolja a témák és a szándékok gyakoriságát. Az öt legfontosabb téma sorrendben a következő volt: technológia, munka és karrier, egészség és fitnesz, nyelvtanulás és fordítás, valamint társadalom, kultúra és történelem. A legfontosabb szándékok: keresés, tanácskérés, alkotás, tanulás, technikai támogatás.

A kutatók így jutottak a használatra vonatkozó következtetéseikre.

A felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel beszélgettek egészségről és fitneszről mobileszközökön, mint asztali számítógépeken. A személyes ügyekben való tanácskérés Valentin-nap környékén ugrott meg. A filozófiai kérdések gyakoribbak lettek késő este, míg a szórakozással kapcsolatos beszélgetések a munkanap folyamán visszaestek.

Az év teltével a témák és a szándékok kevésbé összpontosítottak a munkára és a technológiára, inkább a társadalmi és személyes ügyek felé sodródtak. A változás arra utalt, hogy a felhasználói bázis nagyobb és kevésbé technikai beállítottságú lett, és/vagy a felhasználók elkezdték használni az MI-t személyes és szakmai ügyekben.

A szerzők szerint az MI-közösségnek újra kellene gondolnia a chatbotok tervezését. Ha a felhasználók másképp kezelik a botokat mobil és asztali eszközökön, a fejlesztők jól tennék, ha rendszereiket azokhoz az eszközökhöz igazítanák, amelyek azokat kínálják. Az alkalmazástervezés az egyik, a rendszerpromptok a másik mód rá. Az asztali chatbotok és ágensek információgazdagabb válaszokat képesek adni, így irányítva felhasználókat feladatok végrehajtására, míg a mobil ágensek válaszai rövidebbek és empatikusabbak.

Az idei CES-en (Consumer Electronics Show) résztvevő vállalatok közel negyede kínai volt, és az általuk bemutatott MI hardver és robotok még dominánsabbá tették az ország jelenlétét. Ez volt az első Covid utáni CES, amelyet Kína ennyire markánsan meghatározott.

A mesterséges intelligencia (MI) nyilvánvaló termékektől (PC, telefon, televízió, biztonsági rendszer) a legelszálltabbakig (hajszárító, papucs, ágykeret) mindenhol megjelent. A fogyasztói MI-darabok minősége igen hullámzott, a leggyakoribb kategóriákban (oktatási eszközök, emocionális segítőjátékok) viszont Kína uralta a terepet. Ezek a technológiák eleve népszerűek az országban: szaladgáló robotpanda, kulcstartóméretű digitális háziállat MI-robot formában, beépített személyiséggel és hasonlók.

Kína gyártási fölénye egyedi hangsúlyt kap a fogyasztói elektronikában, mert eleve sok nyugati cég azt gondolja, hogy egyszerűen képtelen versengeni a kelet-ázsiai riválisokkal.

A háztartási elektronikában szintén élen járnak. Termékeik (otthoni robotok, 360 fokos kamerák, biztonsági rendszerek, drónok, fűnyírók, medence-hőszivattyúk stb.) lenyűgözőek, szofisztikáltak. Az amerikai otthoni takarítórobot-piacot eleve két kínai márka uralja, a Nyugaton vásárolható kertészkedési termékek zömét Senzsenben gyártják. Egyre inkább lekopnak róluk az „olcsó és repetitív” jelzők, értelmüket vesztik a sztereotípiák.

A háztartási berendezések piaca kiforrott és biztonságos, a humanoid robotok mindig tömegeket vonzó látványosságok, és a kínai vállalatok ezúttal is remek élményt nyújtottak. Mintha mindegyik robot minden stílusban táncolna, ráadásul a hangcsoui székhelyű Unitree gépei még bokszoltak is egymással. Dinamikus mozdulatok, lenyűgöző ügyesség jellemzi őket, míg mások papírforgókat hajtogattak, mostak, zongoráztak, lattét készítettek.

Csakhogy a legtöbbjük, még a legjobbak zöme is egyetlen, speciális feladatra optimalizált. Ha mást kérünk tőlük, könnyen összezavarodnak. De ennek ellenére nagy a felhajtás körülöttük, mert hozzájárulnak a mesterséges intelligencia fizikaivá válásához. A nagy nyelvmodellek (LLM-ek) érett korba lépésével, a vizuális nyelvmodelleken a sor, ők a logikus következő lépés.

Fejlődésüket viszont hátráltathatja, hogy sokkal kevesebb a fizikai világból való, használható gyakorlóadat. A humanoid robotok így egyszerre válnak alkalmazásokká és adatgyűjtő terminálokká. Ellátási láncai, gyártási előnye és a kapcsolódó iparágak (elektromos járművek, motorok, akkumulátorok, szenzorok) csúcsszínvonala miatt Kína egyedülálló helyzeti előnyben van. Ezt bizonyítja, hogy a humanoidrobot-tréning iparág fejlesztése is kiemelt szerepet kapott az országban.

A legtöbb kínai cég szerint, ha a gyártás skálázható, akkor lehet újítani, és így a humanoidfejlesztésben gyorsabbak a nyugati világnál. De nemcsak végtermékeken, hanem keretrendszereken, eszközkészítő technológiákon, dolgok internete-támogatáson és térbeli adatokon is dolgoznak. A fejlesztési és innovációs előnyt jelentő nyílt forrású kultúra meghonosodott, Hangcsouban (Kína új „kicsi Szilícium-völgyében”) például hetente rendeznek MI-hackatlont.

Az optimizmus jele az is, hogy egyre kevesebb kínai vállalat gondolkozik kizárólag kínai fogyasztókban. Termékeiket otthon gyártják le, világszerte értékesítik, de az amerikai piacot tekintik a valódi tesztterepnek.

Az idei CES (Consumer Electronics Show) abban különbözött a többitől, hogy a bemutatott technológiák nem kísérleti különlegességek vagy távoli ígéretek, hanem a gazdasági versenyt, kormányzati szabályozást és az üzleti döntéseket formáló megoldások.

A mesterséges intelligencia többé nem újdonság, a fókusz az implementációra és a hatásokra tevődött át. Átalakítja szervezetek működését, korábban órákig tartó döntéshozási folyamatokat pillanatokra csökkent. A hatékonyságnak ezt a szintjét egyetlen vállalatvezető sem ignorálhatja.

A high-tech egyre szorosabban összekapcsolódik a fizikai világgal, a mobilitás már nemcsak járművekről, hanem a teljes közlekedési infrastruktúráról szól: szárazföldön, víz alatt, levegőben, úttesten és járdán.

Az egészségügy szintén kiemelt szerepet játszott, és mivel sok országban csökken a szakemberek száma, a cél minél több beteget távol tartani a kórházaktól, támogatni a hatékonyabb otthoni beteggondozást.

A robotika sci-fiből egyértelműen mainstreammé vált, robotok gyárakban, kórházakban, raktárakban és otthonokban dolgoznak az ember mellett. Az MI, a robotika és a fizikai infrastruktúra konvergenciája az idei év egyik legfontosabb trendje.

A CES 2026 egyik meghatározó témája a szabályozás volt. A szabályozói környezet egyre döntőbb szerepet játszik abban, hogy hol virágzik az innováció. Sikeres modellek az újítást jutalmazzák, és nem riasztják el a piacra belépni szándékozókat. Minél súlyosabb a szabályozás, annál nehezebb a startupok dolga, minden maradhat a régiben, hanyatlik az innováció. Másrészt, a szabályozás sem ignorálható, a kettő megfelelő egyensúlyának, kormány és iparág kooperációjának a kialakítása lehetne a cél.

Mivel a technológia nem vákuumban működik, a kerekasztal-beszélgetéseket meghatározták a kereskedelmi bizonytalanságok és a gazdasági feszültségek. A kiszámíthatatlanság aláássa a beruházásokat, az állandó változások és a nem egyértelmű szabályok megnehezítik a vállalkozások tervezését. A habozás és a bizonytalanság negatív hatással van az innovációra és a növekedésre. A fejlett technológiákhoz való hozzáférés korlátozása rövidtávon ugyan lelassíthatja a vetélytársakat, de egyben fel is gyorsíthatja a tilalmat elszenvedő ország innovációját, mint ahogy Kínában történik.

A CES 2026 tanulsága az is, hogy több kialakulóban lévő technológia, például a kvantumszámítások nagyobb figyelmet érdemelnek. A blokkláncot a kriptovilágon túli területeken (ellátási láncok, tulajdonjogok) is használják. A legfontosabb azonban az energia – az igény folyamatosan nő, megbízható és fenntartható energia nélkül a CES 2026-on bemutatott számos újítás nehezen kerülhet széleskörű alkalmazásra.