Évről évre egyre inkább érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, és egyértelmű: innovatív megoldások kellenek a probléma kezelésére, a következmények csökkentésére. Ezek egyike a mesterséges intelligencia.
Bernard Marr világhírű jövőkutató áttekintette, hogy mit tehetünk az MI-vel, hogyan előzhetjük meg vele a katasztrófát. Hét pontban foglalta össze: éghajlat-modellezés, energiahatékonyság, megújuló energiák, széndioxid-leválasztás, katasztrófa-előrejelzés, ökoszisztémák monitorozása, klímaváltozás-politika.
A klímamodellek a Föld rendszerei közötti komplex interakciók megértésében segítenek, rájuk támaszkodva könnyebb előrejelezni a klímaváltozás hatásait. Óriási adatmennyiség gyors feldolgozásával, humán kutatók által nehezen észrevehető mintázatok azonosításával, az MI pontosabbá, használhatóbbá teszi a modelleket, hozzájárul a döntéshozáshoz.
A fenntartható fejlődéshez az energiafogyasztás optimalizálására és a felesleges használat csökkentésére van szükség. Az MI-val irányított, valósidejű intelligens hálózatkezelés, fejlett érzékelő-technológiájával, az elosztást és a fogyasztást szabályozó megoldásaival mindkettőben segít.
A megújuló energiaforrások, mint a szél- vagy a napenergia kritikus szerepet játszanak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében. Az MI az ezeken az energiaforrásokon alapuló rendszerek telepítését, működtetését időjárási mintázatok elemzésével, az energiatermelés előrejelzésével, a stabil ellátást biztosító output maximalizálásával optimalizálja.
A széndioxid-leválasztás és -tárolás szintén a klímaváltozás elleni stratégia kulcseleme. Az ipari és energetikai források által termelt széndioxidot még a légkörbe kerülés előtt kell leválasztani, minimalizálni a kibocsátást. Az MI a leválasztó technológiák tervezésében, hatékony és olcsóbb használatában, az optimalizálásban közreműködhet.
Meteorológusok és klímakutatók az éghajlatváltozás miatti természeti katasztrófák előrejelzésére, a hatások (hurrikánok, árvizek, erdőtüzek) csökkentésére használják az MI-t. Nagymennyiségű adatot pontosabban elemez, bekövetkezési valószínűségekre utaló tendenciákat azonosít. Mi-alapúak lesznek a közeljövő károk minimalizálásában oroszlánrészt vállaló „korai figyelmeztetőrendszerei” is.
A biológiai sokszínűség és a természetes erőforrások változásának folyamatos megfigyeléséből a klímaváltozás hatásaira következtethetünk. Ha az ökoszisztémákat MI-alapú rendszerek monitorozzák, a műholdképes, drónok által rögzített és más adatok, összességében óriási adatmennyiség eredményes és gyors feldolgozása is gépi tanulással lehetséges.
A szabályozók MI-vel generált modellekkel azonosíthatják a leghatékonyabb klímaváltozás elleni stratégiákat. Alkalmazásukkor szintén MI figyelheti a működőképességüket, a legeredményesebb erőforrás-felhasználásban segítve a kormányokat.