A mesterséges intelligencia (valószínűsíthető) fejlődését három szakaszban írtuk le eddig.

A jelenlegi rendszerek, a go-bajnokokat verő algoritmusoktól az önvezető járművekig, sőt, a generatív modellekig, a gyenge MI-ként is ismert szűk MI (narrow AI) kategóriába tartoznak (első kép). Részterületeken, speciális feladatokban egyre jobban teljesítenek, bámulatos eredményeket érnek el, gyakran az embert is felülmúlják. Nagyon mélyre ásnak, csakhogy ezek a területek, feladatok általában jól számszerűsíthetők, és minél szűkebbek, annál hatékonyabban dolgoznak a gépek. Az önvezető autó még nem tudja legyőzni a sakkvilágbajnokot. Szakbarbár.

A második fejlődési fázis, az emberrel minden területen azonos eredményre képes általános mesterséges intelligencia (artificial general intelligence, AGI). Ezek az MI-k egyik feladatról teljesen másra váltva sem nullázódnak le, ugyanazon a magas szinten abszolválják, a korábban tanultakat tudják alkalmazni az újakra, nem felejtenek, maguk mögött tudják a szűk MI-re jellemző katasztrofális felejtést.

A harmadik, a mesterséges szuperintelligencia vagy csak szuperintelligencia (superintelligence) az embert minden területen felülmúlja, és olyan szintre jut el, amit a Homo sapiens már nem fog fel, nem értjük a cselekedeteit. Ők a sci-fi irodalomból és filmekből ismert, hol segítőkész, hol mindent elpusztító, a világra szenvedést hozó gépek. Tőlük illik rettegni, és őket vizionálják bele jövőképükbe a súlyos korlátozásokat, vasszigorú szabályozást követelők.

Konszenzus van arról, hogy az AGI szuperintelligenciává válása gyorsabban fog megvalósulni, mint a szűk MI általános mesterséges intelligenciává alakulása. Időpontokról felesleges elmélkedni, mert ahány kutató, annyi dátum. Egyesek szerint néhány év, mások évtizedekről, megint mások 2100-ról vagy évszázadokról beszélnek, míg vannak szakemberek, akik szerint soha nem lesz AGI. (A problémát bonyolítandó, az intelligenciának sem csak egy definíciója ismert, továbbá nem keverendő össze a tudatossággal, én- és öntudattal.)

Mustafa Suleyman (második kép), egykori DeepMind-, majd Inflection AI-társalapító, március óta a Microsoft AI, a nagyvállalat fogyasztói MI-részlegének vezérigazgatója, a 2023-as A következő hullám (Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása) kötet szerzője szerint a szűk MI és az általános MI között is van egy fejlődési fázis. Ez a kompetens mesterséges intelligencia, az ACI (artificial capable intelligence): „olyan pont az MI és az AGI között, ami felé gyorsan közeledünk: az ACI jól teljesít összetett feladatok széles skáláján, de még így is messze van attól, hogy teljesen általánosnak lehessen nevezni.” 

Ezek a feladatok különbözőek, de kapcsolódnak egymáshoz, és az ACI megérti a látszatra különféle területek közötti összefüggéseket (például rendezvényeket szervez, vagy a repülőjegytől az étteremfoglalásokig, egy utazás összes aspektusában segíti a felhasználót) – a szűk MI egyetlen, az AGI változatos, egymáshoz nem kapcsolódó feladatokat hajt végre.

Egyes generatív modellek a szűk MI és az ACI közötti területre sorolhatók. Már nem szűk MI-k, viszont még nem is ACI-k, az AGI-től pedig messze leledzenek.